Október 15-én tartották Lengyelországban a parlamenti választásokat, a választás tétje, az volt hogy az erősen jobbra húzó Jog és Igazságosság Pártja (PiS) marad kormányon, vagy a Donald Tusk vezette liberális Polgári Platform kerül hatalomra.
Ennek végkimenetele a töröknél is jóval fontosabb volt az Orbán-kormány számára, Varsó ugyanis hosszú évek óta szinte egyetlen szövetségese a magyar kormánynak uniós szinten a Brüsszellel folytatott csatákban.
A viszony ugyanakkor megromlott a múlt évben az orosz-ukrán háború miatt.
A lengyelek túl puhának tartják a magyar álláspontot Oroszországgal szemben – a nézetkülönbségeket Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is elismerte a tavaly november végén, több mint féléves szünet után összehívott V4-csúcstalálkozón Kassán.
Láthatóan nem voltak felkészülve Kaczynskiék bukására a kormányközeli valóságban:
vereséggel felérő győzelemről számol be a kormánypropaganda, ha egyáltalán ír arról, hogy egyik legfőbb szövetségesünknél megszületett a választások végeredménye.
Ami a választásokat illeti, Donald Tusk azt szeretné, ha az ellenzéki pártok összefognának a kormányzópárttal szemben.
Itthon azonban már a Fideszes influencerek között tavasszal elindult a lengyelellenesség. A lengyel–magyar barátság napjának története 2006. március 24-ig nyúlik vissza, amikor Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök Győrben aláírták a győri nyilatkozatot, valamint átadták a lengyel-magyar barátság első köztéri emlékművét.
A fideszes propagandista Trombitás Kristóf azonban egészen másképp vélekedik erről, ugyanis szerinte a lengyelek nem csak elfogadták a Trianonban nekik juttatott területeket, hanem már 1918-ban betörtek Árva vármegyébe.
A barátságról nekem más elképzeléseim vannak. Persze, többnyire spanok vagyunk a lengyelekkel és ez tök jó, de ettől még a múlt nem változik meg.
– írta ezzel kapcsolatban, és azt is elmondta, mire alapozza ezt.
A közepébe vágva idézzünk fel egy nagyon is fájdalmas epizódot. A lengyelek ugyanis nem csak elfogadták a Trianonban nekik juttatott területeket, hanem már 1918-ban betörtek Árva vármegyébe.
– kezdett fejtegetésbe, és kitért arra is, hogy a barátságról neki más elképzelései vannak, és ezen a téren az sem változtat, hogy „keveset” vettek el.
A barátom rablása kis értékben is jobban fáj, mint egy idegen nagy értékű bűncselekménye ellenem – mondta.
Öcsém hogy te mekkora egy senki vagy! Mi lesz veled, ha majd borul a bili? Bár azt mondják, Szibéria egészen jó hely, ha megszokják. Mert hogy te, meg a kispajtásaid európai országban nem helyezkedtek el, az tuti. Remek, köpködjük a lengyeleket is, ők eddig valamiért kimaradtak. A lényeg, hogy a szövetségeseinkre kell lőni , mert ők nem lőnek vissza. Ez egy igazi hungarikum, avagy a magyar külpolitika totális csődje.
– tette hozzá akkor egy kommentelő.
Egy fideszes lap szerint abban az esetben, ha a baloldali pártok győznek a lengyeleknél, akkor mind Magyarország, mind a szuverenista tábor nagyon nehéz helyzetbe kerülhet Európában.
Hazánk egyik legfontosabb szövetségesét veszítheti el, míg a baloldal számára egy hatalmas siker lenne, ha Donald Tusk kerülne hatalomra. Minden bizonnyal a V4-ek teljesen szétesnének egy ilyen fordulat után.
– számolt be róla a Vidék Hangjai.
Minden bizonnyal Magyarország szavazati jogát is megpróbálnák felfüggeszteni a miniszterelnöki tanácsban, és persze egyetlen centnyi uniós pénzt sem kapnánk. Persze jó lenne elkerülni egy ilyen forgatókönyvet, de érdemes felkészülni a legrosszabbra is.
– tették hozzá.
Előbb vagy utóbb, de kormányváltás jön Lengyelországban: hiába kéri fel tehát a PiS-ből megválasztott Andrzej Duda elnök egykori pártját kormányalakításra, hacsak a tőle radikálisan távol álló baloldali kispártok nem állnak át hozzá, a döntés a szejm kezébe kerül, ott pedig Donald Tusk kerülhet helyzetbe.
A lengyel ellenzék eredményét a demokratikus országok és a sajtó az európai értékek sikereként, a populizmus elleni fordulópontként ünnepli, ami nemcsak az európai integrációnak adhat löketet, de azoknak az ellenzéki pártoknak is, amelyek hasonló üzenetekkel próbálnak megdönteni hasonló rezsimeket.
A lengyel választások tehát nemcsak az országra, de az egész régióra nézve nézve sorsdöntőek lehetnek.
Míg Fico győzelménél Orbán Viktor azt érezhette, karnyújtásnyira van attól, hogy összeálljon a keleti populista hármasfogat, amely képes ellehetetleníteni Európa minden további integrációs törekvését, mostanra egyetlen szövetségese maradt a régióban.
Ez az egység viszont korántsem csak kormányváltások miatt repedezett: a magyar kormány szívélyes viszonya a háborús agresszor Vlagyimir Putyinnal megrendítette a PiS-Fidesz-viszonyt is, Orbán Tusnádfürdőn levette a kezét a csehekről és a szlovákokról, EU-s fronton pedig annyi maradt a közös érdekérvényesítésből, hogy a magyar kormány brüsszeli hisztijét a lengyelek mélyebb hangon, és nem orosz akcentussal mondták, így összetartva a renitenskedésben.
– írja a HVG360 elemzése.
Ha Donald Tusk volt Európai Tanács- és EPP-elnök kormányra kerül, ez utóbbi is megszűnik:
Lengyelország meg fogja kapni az EU-s forrásait, Magyarország pedig ha nem is marad teljesen egyedül Brüsszelben, harcostársa legfeljebb egy ötmilliós Szlovákia lesz.
Orbán Viktort ráadásul nem csak ez sodorhatja tovább a nemzetközi elszigetelődésben, Lengyelország történetileg és geopolitikailag is fontos szövetségese az Egyesült Államoknak annak az Egyesült Államoknak, amelyik egyébként is szorongatja az Orbán-rezsimet pontosan azokért a dolgokért, amelyekkel a lengyelek most szakíthatnak.
A populizmus Donald Trump 2020-as veresége óta nem kapott ekkora pofont a nyugati világban, mint most, és mindkét alkalom ugyanazt a fő tanulságot hozta magával.
A Direkt36 cikke hosszan foglalkozott májusban a háború óta elmérgesedő lengyel-magyar kapcsolatokkal, a portál újságírói egy varsói szerkesztőséggel, a VSquare-rel közösen több mint harminc háttérbeszélgetést folytattak.
A beszélgetőpartnerek mind bennfentes információval rendelkeztek a lengyel-magyar diplomáciai kapcsolatokat illetően. Az is kiderült, hogy a varsói magyar nagykövetségre egy doboz ürüléket küldtek ismeretlenek, a lengyel kommentelők megfenyegették a nagykövetségen dolgozókat, hogy kitapossák az oroszbérenc magyarok belét.
A lap cikke említést tesz egy bohózatba illő konfliktuspontról, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter emberei egyszerűen nem ismerték fel az egyik legnagyobb lengyel médiamágnást, a jól megtermett Tomasz Sakiewiczt, akit úgy jellemeztek, mint „a PiS és Kaczysnki Simicska Lajosát”. Sakiewicz egy rendezvényen megpróbálta köszönteni Szijjártót, de a magyar stáb nem engedte oda a külügyminiszterhez, kis híján fel is lökték őt.
Azt a dagadt idiótát tartsátok távol a minisztertől.
– jellemezte állítólag a legjelentősebb lengyel médiatulajdonost Szijjártó Péter stábja.
Az is zavarja a lengyel vezetést, hogy a magyar külügy látványosan úgy időzíti az orosz találkozókat, hogy azok valamilyen uniós vagy NATO-csúcs után essenek.
Ugyan Donald Tusk győzelmére már lehetett számítani a választás hajrájában, ám nem az volt a döntő, hogy mennyien szimpatizálnak az ország egykori miniszterelnökével, aki az Európai Tanács elnöke is volt.
Orbán Viktor szövetségesei azért kényszerülhetnek ellenzékbe, mert a többségnek egyszerűen elege volt a Jog és Igazságosságból.
Hiába szerezte meg a legtöbb szavazatot a Lengyelországot nyolc éve kormányzó Jog és Igazságosság, az ellenzék képes volt koalíciót alkotni, és megszerezni a többséget:
úgy néz ki, az erősen Európa-párti, konzervatív-liberális Donald Tusk lesz az ország régi-új miniszterelnöke a jelenlegi kormányfő, Mateusz Morawiecki helyett.
Forrás: Propeller
