Úgy tűnik, a szaktárca nem aggódik, néhány mondatos közleményük címe szerint „a kormány megőrzi a költségvetés egyensúlyát”.
Újabb 330 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya áprilisban, így a négyhavi pénzforgalmi deficit elérte a 2635 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett összeg 83 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) közleményéből. A szaktárca szerint a GDP mintegy 4-4,4 százalékára rúgó pénzforgalmi hiánnyal minden a legnagyobb rendben van, a kiadott pár mondatos közlemény címe szerint „a kormány megőrzi a költségvetés egyensúlyát”.
Április végén sok minden elmondható a magyar költségvetésről, ám hogy az őrizné az egyensúlyát, nagyon távol áll a valóságtól. A PM szerint az uniós módszertan szerinti, eredményszemléletű hiány az év végén a GDP 4,9 százaléka a lesz, ám hogy ezt milyen költségvetési, gazdaságpolitikai intézkedésekkel érné el a régi-új kormány, arról most is ugyanúgy hallgat, mind az április végén az Európai Bizottságnak benyújtott Konvergencia Programban. A középtávú előrejelzésében a kormány némileg optimista, 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, valamint 8,9 százalékos éves inflációval számol. A gyorsabb növekedés és a magasabb infláció növeli az állam bevételeit, ami még segíthet is a hiány mérséklésében, de ezzel együtt sem látni, hogy mi állítaná meg annak drasztikus növekedését.Az első négy hónap soha nem látott 2635 milliárd forintos hiányának oka az év eleji osztogatás volt – a szja visszatérítése, az extra közszolgálati kifizetések és a nyugdíjpénzek -, amelyek együttesen 2000 milliárd forinttal növelték a kiadásokat és a deficitet.
Ha ez a kiköltekezés nem lett volna, akkor a „maradék” 600 milliárd bőven megfelelne az időarányosan elvárható hiánynak. A költségvetés láthatóan kiigazításra szorul – de ennek mikéntjéről a kormány a választások után ugyanúgy hallgat, mint előtte, a bizonytalanság pedig rombolja a magyar gazdaság kilátásait, s ez is egyik oka a forint újabb mélyrepülésének.Az euró ára hétfő délelőtt újabb magasságokba emelkedett, a közös devizáért 384,5 forintot kellett fizetni.
Idén euróárfolyam volt már 399,9 forint is, ami a történelmi mélypont is egyben, ám az elmúlt hetekben inkább a 370-375 forintos sávban tartózkodott. Az újabb forintgyengülésnek több oka van: például a magyar kormány politikai szembenállása egész Európával az orosz olajembargó ügyében, de ma reggel látott napvilágot az első negyedéves külkereskedelmi mérleg is, amely szintén nagyon rossz lett.
A KSH adatai szerintcsak márciusban 503 millió euró volt a külkereskedelem hiánya, így negyedéves deficit 863 millió euró lett, ami két évtizedes mélypont.
A külkereskedelmi mérleg romlása drasztikus: tavaly az első negyedben még 2,5 milliárd eurós pluszban volt a külkereskedelem. A gond az, hogy a halmozódó külkereskedelmi hiány rontja a fizetési mérleget, amely viszont az adósságot növeli, s ez a folyamat nyomást helyez a forintra. A forintgyengülés pedig tovább drágítja az energiabehozatalt, így egy ördögi kör alakul ki.
A KSH adatai szerint az export euróban számított értéke egy év alatt 8,7 ugyanakkor az importé 23 százalékkal emelkedett, ez az elsődleges oka a drasztikus egyenlegromlásnak. A külkereskedelmi hiányt együtt rontják az emelkedő olaj- és nyersanyagárak, valamint a növekvő belföldi fogyasztás, amit jelentős részben a kormány év eleji osztogatásának, illetve bőkezű bérpolitikájának a következménye. A lakosság egy része ugyanis az év elején megkapott költségvetési „ajándékot” többletfogyasztásra vagy épp utazásra fordította, vagyis az ajándékpénz egy jelentős részét a határon túl költötte el, vagy importtermékeket vásárolt.
Suppan Gergely a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az áruforgalmi egyenleg érdemben ronthatta az első negyedéves gazdasági növekedést, amit csak részben ellensúlyozhatott a szolgáltatási egyenleg javulása, azonban a belső kereslet kifejezetten erős lehetett. Az orosz-ukrán háború felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak megugrása. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát a háborús hatások jelentősen rontják a külkereskedelmi egyenleget – tette hozzá az elemző.
A beruházások és a fogyasztás várható élénkülésével a külkereskedelmi egyenleg további romlására számítanak az elemzők az idei év első felében is, azonban az ellátási problémák, valamint a chiphiány fokozatos enyhülése és új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt a második félévben már stabilizálódhat a külkereskedelmi egyenleg. A háború miatt azonban idén hiánnyal zárhat a külkereskedelem a tavalyi többlet után. A kivitel kilátásai továbbra is kedvezőek lennének, mivel a korlátozások feloldásával jelentősen élénkülhetnének külpiacaink, azonban a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést. Összességében jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem többlete – véli Suppan Gergely.
Megjelent a Népszava Gazdaság rovatában 2022. május 9-én.