Az Európai Bizottság levelet írt a kormánynak, amelyben tájékoztatást kér az EU pénzügyi érdekeit és a jogállamiság normáit egyaránt sértő magyarországi döntésekről és lépésekről. A levelet és a hátterét Halmai Katalin, a Népszava brüsszeli tudósítója ismerteti.
Az Európai Bizottság illetékes igazgatósága írásban kér tájékoztatást a magyar kormánytól bizonyos törvényi előírásokról, amelyek megítélése szerint szembemennek az EU költségvetésének védelmét szolgáló rendelettel. Az „adminisztrációs levelet” péntek este küldték el a magyar hatóságoknak. Postázása nem azonos a jogállamisági eljárás hivatalos elindításával, de határozott jelzés arról, hogy a brüsszeli testületnek komoly aggodalmai vannak az uniós pénzek szabálytalan felhasználásával és ezzel összefüggésben a magas szintű korrupció büntetlenségével kapcsolatban. A hatóságoknak nyolc hetük van válaszolni a felvetetett aggályokra és kérdésekre. Ha a válasz nem elégíti ki az elvárásokat, akkor Magyarország lehet az egyik első tagállam, amellyel szemben bevetik az EU pénzügyi érdekeit a korrupt kormányokkal szemben védelmező közösségi rendelkezéseket. A 6-8 hónapig tartó eljárás az uniós támogatások felfüggesztésével végződhet.
Az EU27-ek közül Magyarország mellett csak Lengyelország kapott tájékoztatást kérő levelet. Továbbításukat személyesen Urusla von der Leyen bizottsági elnök hagyta jóvá.
A tisztázást szolgáló kérdőív kiküldése megelőzi a január óta hatályos jogállamisági rendelet által előírt hivatalos procedúrát, amelyet az Európai Bizottság csak azután kíván bevetni, hogy az EU Bírósága döntött a jogszabály törvényességéről. Ez legkésőbb a jövő év elején várható. „A bírósági ítélet előtt nem hozunk intézkedéseket, de ki fogunk küldeni kérdéseket tartalmazó és tájékoztatást kérő leveleket”, jelentette be Ursula von der Leyen bizottsági elnök még októberben.
Az adminisztrációs levél kiküldése mindenekelőtt az Európai Parlament leszerelését szolgálja, a képviselő-testület ugyanis régóta szankciókat sürget a jogállamisági normáknak fittyet hányó korrupt kormányokkal szemben, és eddigi tétlensége miatt be is perelte a biztosi testületet az uniós bíróságon. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő – aki a jogszabály egyik kidolgozója volt – egy korábbi Twitter bejegyzésében már értésre adta, mit szólna a parlament többsége az informális levelezéshez: „A hamis akció NEM fogja megvédeni a jogállamiságot Európában. Éppen ellenkezőleg, felbátorítja azokat, akik el akarják pusztítani. Az EU Bizottság évek óta „tisztázásra” törekszik – eredménytelenül. Itt az ideje, hogy a jogállamisági mechanizmust MOST beindítsuk!” – írta.
A bizottsági adminisztráció nem hozta nyilvánosságra, hogy levelében pontosan milyen intézkedéseket és jogszabályokat kifogásol. A rendelet szerint hivatalos eljárás csak akkor indítható egy tagállam ellen, ha hitelt érdemlően lehet bizonyítani, hogy a jogállamiság elveinek megsértése közvetlenül károsítja az EU költségvetését.
