Fiatal voltam és időnként hevesen vitatkoztunk. Egy ponton a professzor közbeszólt: hé fiúk, nem kell ennyit érezni, nem kell ennyi érzelem. Sokat jelentett ez a megjegyzés, pszichológusnak készültem és sejtettem, hogy az ember egy életen át harcol az érzéseivel.
Sokat jelentett egy amerikai buddhista tanítása is. Angolórára jártam hozzá és a passerby attitude jelentését magyarázta. Így mondta: van olyan helyzet, amely nem tőlünk függ, nincs rá hatásunk és teljesen tehetetlenek vagyunk. Ilyen, amikor egy barátról kiderül, hogy halálos beteg. A szerelmed hülyeséget akar csinálni és hajthatatlan. A passerby attitűd azt jelenti, hogy szándékosan visszaveszel az érzéseidből, és igyekszel egyfajta szemlélődő módon viszonyulni a helyzethez. Jobban tudsz segíteni, ha nem érzel túl sokat.
Ez egy látásmód, és a lényege: nem kell annyi érzelem. Szerintem az ellenzéket is segítené az ilyen hűvösebb, szemlélődő hozzáállás. A túl sok érzelem inkább rontja az esélyeinket. Könnyen vezet hibás percepcióhoz, hibás ítélethez, hibás döntéshez. Az érzés amúgy is illékony, csak jön és megy.
Ez a gyakorlatban a következőt jelenti: tudom, honnan jön a Jobbik és hogyan éreztem iránta, de az érzést elengedtem. Az MSZP elmúlt tíz évére is emlékszem, de már szándékosan nem vagyok dühös, ahogy az LMP múltján is túlvagyok. Gyurcsány esetében csak azt nézem, hogy mekkora a használati értéke, mit tesz azért, hogy Orbán bukjon. És Karácsony esetében is van mit elfelejteni, de a lényeg az, amit most tesz.
Amióta a pártok összefognak, megpróbálom becsülni őket. Nem a múltjukat, hanem az őket vezérlő közös célt, hogy visszatérjünk Európába. A Momentum az egyetlen bűntelen párt, de a mérce az ő esetükben is ugyanaz: mennyit dolgozik és mennyit tesz azért, hogy Orbán bukjon.
A politikai rátermettség talán legfontosabb jelei: ki mennyit dolgozik, mennyire bátor és kezdeményező. Ezek alapján Dobrev jobb mint, amire számítottam. Utolsónak szállt be a versenybe és az első helyen áll. Azt, hogy Gyurcsány mekkora hátrány, nem érdemes tovább ragozni. Szerintem többet hoz, mint visz.
Például ez az ország még nem állt készen arra, hogy női miniszterelnöke legyen. De Gyurcsány, a háttérben lévő erős partner, jelentősen növeli Dobrev erejét és győzelmi esélyét. Ráadásul régóta gondolom, hogy ezt a konok, buta, maszkulin világot csak nőkkel lehet szétrobbantani, és ha ebben közreműködik Gyurcsány, nekem az rendben van.
De van ennél fontosabb kérdés is. Melyik jelölt képes egy mederbe terelni a 3 millió ellenzéki szavazó akaratát? (…)
Szerintem olyan vezetőre van szükségünk, aki képes katalizátor szerepet játszani az Orbán-ellenes mozgalom elindításában. Képes evidensé tenni, hogy ha az állami televízió nem tudósít az előválasztásról, ha a jelöltek nem kapnak élő műsoridőt, akkor a hírigazgatók választási csalást követnek el, amelyért letöltendő büntetés jár.
És melyik jelölt meri elmagyarázni a szavazóinak, hogy hosszútávon egy párt nem tud jobb lenni, mint amilyenek a szavazói. Dobrev és Karácsony elég jó, de a szavazóknak is fejlődniük kell.
Az ellenzéki közösség nincs rossz helyzetben, nincsenek irreális elvárásaink. Egyetlen dolgot akarunk: megszabadulni Orbántól. Ennek érdekében elmondom, hogy én mit teszek. Ha az előválasztáson nem az én jelöltem nyer, akkor az érzéseimet majd visszafogom. Nem kritizálom a közös jelöltet. Nem bántom, nem gyalázom az összefogást, vagyis semmikép sem leszek az ellenzék kerékkötője. És nem leszek kiábrándult semmittevő sem.
A pokolban a legforróbb hely azoknak van fenntartva, akik nagy morális konfliktus esetén semlegesek maradnak, csak a partvonalról nézik az eseményeket, így mondta Martin Luther King.
Forrás: Újnépszabadság
