A második forduló – a prédikátor, az ügyész és a politikus
Einstein Oxfordban tanított fizikát. Amikor összeállította az évfolyam vizsgakérdéseit, az asszisztens kérdezte: Professzor úr, ez nem ugyanaz a vizsga, amit az évfolyam tavaly már megkapott? De pontosan ugyanaz, mondta Einstein. De mi az értelme ennek?, – kérdezte az asszisztens. A kérdések ugyanazok, de a válaszok megváltoztak, mondta Einstein.
A válaszok megváltoztak
Az ellenzéki szavazóknak is van egy visszatérő kérdése: Gyurcsány hoz vagy visz? A prédikátor, az ügyész és a politikus. Ez három gondolkodási mód, amelyeket politizálás közben használunk.
Prédikátor üzemmódba akkor lépünk, amikor a szent meggyőződésünk veszélybe kerül. Prédikálunk a többieknek, és másokra akarjuk tukmálni az elképzelésünket. Például, Gyurcsány miatt Dobrevvel csak bukni lehet.
Az ügyészi, vádaskodó üzemmódban intenzíven keressük, hol vannak a másik érvelésének a hibái. Bizonyítani akarjuk, hogy téved, és megint csak nyerni akarunk a vitában (Dobrevvel nem lehet nyerni).
A politikus üzemmódban pedig csábítunk. A közönséget akarjuk megnyerni, az elismerésüket, támogatásukat akarjuk megszerezni (Dobrev nélkül biztosan nyerek).
Ez a három gondolkodási mód nagyon gyakori, legalábbis rám mindhárom jellemző. Észrevettem, hogy gyakran csúszok bele a három közül valamelyikbe, és ilyenkor az igazság majdnem mindig eltűnik. De szerencsére nem kötelező hülyének lenni.
Gondold újra!
Adam Grant új könyve a szellemi vakfoltokról, a gondolkodás tipikus hibáiról szól, és ajánl ezekre megoldást is.
Van egy negyedik gondolkodási mód, a tudósé. A tudós folyamatosan felülvizsgálja a véleményét. Tegnap így gondolta, de ma új tényeket ismert meg. Kételkedik abban, amit tud, kíváncsi arra, amit nem tud, és folyamatosan frissíti a nézeteit az új adatok alapján. Vagyis a véleményváltoztatás az intellektuális integritás jele.
Minden ember tudásban vannak babonák és hülyeségek. A kérdés az, hogy mániákusan ragaszkodunk ezekhez, vagy képesek vagyunk az álláspontunkat újragondolni. Az újragondolás készsége kínál lehetőséget a jobb gondolkodáshoz, a valódi tudáshoz.
Visszatérve az eredeti kérdéshez: Gyurcsány hoz vagy visz? Én a következőket látom:
1. Ez a mostani előválasztás nem jöhetett volna létre Gyurcsány nélkül.
2. A DK Gyurcsánnyal lett a legerősebb és legszervezettebb ellenzéki párt.
3. Karácsony Gergely úgy nyerte meg Budapestet 2019-ben, hogy minden plakáton Gyurcsány állt mögötte.
4. Dobrev Klára is úgy lett EP képviselő, hogy minden egyes mondatban, amelyben a neve elhangzott, Gyurcsány neve is ott volt.
5. A mostani előválasztáson Dobrev Klára tizenkilenc megyéből tizenkilencben nyert, pedig volt elég Gyurcsányozás most is.
Újragondoltam. Szerintem Gyurcsány ma többet hoz, mint visz. Az eredmények ismeretében pedig Dobrev Klára a legerősebb jelölt. Persze ez csak személyes vélemény, és nincs sok relevanciája, ennél van fontosabb szempont is.
Jövő áprilisban nem Orbánra, Dobrevre vagy Karácsonyra szavazunk. Egyikük neve sem lesz rajta a szavazócédulán. Egyéni képviselőkre és listára szavazunk, és valószínűleg a Fidesz és az ellenzéki összefogás akkor is fej-fej mellett fog haladni. Vagyis a döntő faktor a 106 egyéni körzet eredménye lesz. Itt dől majd el, hogy Orbán bukik vagy marad.
A budapesti körzeteket viszi majd az ellenzék. A kérdés az, hogy a 80-90 vidéki jelöltünk közül hány lesz nyertes. Ezért a releváns kérdés így hangzik: Vidéken az ellenzéki jelölteknek Dobrev Klára vagy Karácsony Gergely támogatásával lesz-e könnyebb nyerniük?
Az ellenzéki miniszterelnökjelölt fogja újra végig szántani az országot és ő fog vitatkozni Orbánnal. Szóval, Dobrev vagy Karácsony hoz többet vidéken? És amikor a további segítőtársakról van szó: vidéken Jakab Péter vagy MZP hoz-e többet?
Forrás: Újnépszabadság. A szerző döntéspszichológus, a a Sawyer-Miller Group PR-cég vezetője.