Június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján, Magyar Péter egy videóban megemlékezett a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójáról. A bevezető szöveg után ezzel folytatta: „Padányi Viktor így emlékezett vissza”, azzal elmondta Padányi sok évtizeddel később írt szövegének egy részletét.
Nem sokkal az említett videó közzététele után Vásárhelyi Mária, a Demokratikus Koalíció – nevezzük őt így – egyik influenszere, posztot tett közzé, ezzel az indítással: „Sajnálom, hogy Magyar Péter a Nemzeti összetartozás napján egy közismert szélsőjobboldali, soviniszta, antiszemita – Padányi Viktor – naplójából idézett…” Biztos volt a botrány, a posztja alatt folyamatosan nőtt a felháborodott hozzászólások száma.
Mivel a Magyar Péter által elmondott szövegben egyetlen betű nem utalt a szerző antiszemitizmusára, egy szép, érzelmes visszaemlékezés volt a magyar történelem egy gyászos napjára, számomra az volt a kérdés, hogy ki ez a „közismert” Padányi, akiről én magam soha egy hangot nem hallottam. Elkezdtem barátokat, ismerősöket körbekérdezni, és kiderült, hogy egyik sem ismerte a nevet, még az sem, aki a Horthy-korszak antiszemita ideológusai témában nálam sokkal inkább otthon van. „Nem, fogalmam sincs, ki a fene ez” – felelte az illető. Vagy egy másik: „Padányi számomra tök ismeretlen név”. Közben magam is kiderítettem, hogy Padányi valóban megveszekedett antiszemita, hungarista volt – de nem közismert. Épp ellenkezőleg, nagyon kevesen ismerik. Akkor hát nem lehet, hogy Magyar Péternek sem volt tudomása Padányi sötét múltjáról?
A dékás táborban időközben elszabadult a pokol, a fészen, bárhova néztem, mindenki Magyar Pétert gyalázta. „És most már Hitler jön?” – így az egyik. Ezt tette a DK influenszerének ez a csöppet sem ártatlan „közismert” jelzője. De vajon miért fogalmazott így? Az elmúlt egy év tapasztalatával a hátam mögött biztosan mondhatom, azért, mert gyengíteni akarta Magyar Péter pozícióját, az ő szemszögéből nézve meg ezzel segíteni a DK-nak. Azok a milliók pedig, akik reszketve várják a rezsim bukását, várjanak addig, amíg a DK nem nő kormányváltó erővé. Tehát örökké. A botrány elérte a Klubrádiót is, Magyar Péter pedig tegnap ezt mondta Bolgár Györgynek a Padányi ügyről:
„Az idézetre visszatérve, azt tudom mondani Dobrev Klárának és a többi óellenzéki szereplőnek…, hogy ezt az idézetet én valamikor a gimnazista éveimben találtam, már nem tudom, hogy hol, vagy valaki adta nekem, talán akkor még a szerző sem volt ráírva, és azóta sokszor szembejött velem, mert tele van vele az internet, és én ezt nagyon meghatónak tartottam, valószínűleg azért, mert akkoriban én is 14-15 éves voltam, amikor először olvastam ezt az idézetet, és nagyon átéreztem, mert én is egy katolikus iskolába jártam, egy fiúiskolába, ahogy ezt ebben a ciszterci iskolában lévő fiú is elmondja a történetét, és most úgy kerestem rá vissza, hogy beütöttem egy sorát, mert emlékeztem, és kiadta az internet, és ott volt, hogy Padányi Viktor. Fogalmam sincs, hogy ki Padányi Viktor, és megmondom, amikor ezeket a műfelháborodott posztokat olvastam, ahelyett, hogy ezek az emberek megemlékeztek volna Trianonról, akkor rákerestem, és hosszú percekig kellett keresnem – itt Bolgár György közbeszól, igen, így van, nekem is ez volt a megdöbbentő – nem, Padányit megtaláltam, mert volt egy-két írása meg ilyenek, de hogy valahol elhangozzon, valaki leírja róla, hogy ő hungarista volt, vagy nyilas nézeteket vallott, egyébként Imrédy-követő volt, ha jól értem, azt találtam meg megbízható forrásokból, meg azt, hogy disszidált Németországba, és utána Ausztráliába, de hogy ő nem egy ismert valaki, az egész biztos, egyébként, ha ismert lenne, idézőjelben, egy 14 éves fiúnak a visszaemlékezését olvastam, még akkor is, ha nem akkor írta, hanem valamikor később. Szóval ebbe belekötni, hát mindenkinek gratulálok. És nyilván azért idéztem Esterházy Pétert is ebben a beszédben, mert én egy, nem tudom, Imrédy-követő vagy Imrédy-barát magyar politikust akartam piadesztálra emelni. Legyen meg az örömük az óellenzéki képviselőknek is, meg mindegyik megmondó embernek, hogy találtak egy ilyen dolgot. Szerintem ez egy szép idézet, nagyon érzékletes, és semmilyen politikai állásfoglalás nincs benne. Úgyhogy én vállalom, és örülök, hogy elmondhattam ezt a beszédet”.
Mindenki döntsön maga.
