Ismét szembement az RMDSZ két képviselője az Európai Parlamenttel és a saját pártcsaládjával a Delbos-Corfield-jelentés elfogadásakor. Vincze Loránt a Transtelexnek azzal érvelt, hogy a magyarországi jogállamiságot kétségbevonó dokumentummal még az Európai Néppárt frakciója sem ért egyet, csak azért szavazták meg, mert „az európai fősodor” hatására a választóik ezt várják el tőlük. Winkler Gyula pedig meggyőződését fejezte ki, hogy egy sor kérdésben – mint például a migráció kezelése vagy a keresztény értékek ápolása – a jövő az Orbán-kormányt fogja igazolni.
Közel egy évtized leforgása alatt háromszor is megállapította az Európai Parlament, hogy Magyarország súlyosan és rendszerszerűen megsérti az EU alapját képező európai értékeket, legutóbb szeptember 15-én, a magyar jogállamiságot vizsgáló különbizottság vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti politikus jelentésének elfogadásakor. Akkor 433 EP-képviselő megszavazta azt a következtetést, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia, inkább a „választási autokrácia” jelző illik rá.
Mindössze 123 képviselő nem értett egyet ezzel, köztük az RMDSZ két képviselője, Vincze Loránt és Winkler Gyula. Kettejükön kívül az Európai Néppárt (EPP) frakciójának szinte az összes tagja megszavazta a jelentést, és a romániai EP-képviselők közül is csak ketten tartózkodtak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője, Gheorghe Falcă és a Népi Mozgalom politikusa, Eugen Tomac, akik szintén az EPP-frakcióban ülnek.
Delbos-Corfield többek között a veszélyhelyzet meghosszabbítását; a Kúria elnökének kinevezését; a Pegasus nevű izraeli kémprogram újságírók, aktivisták, politikusok ellen történő felhasználását; a közel 500 médiaterméket magába foglaló kormánypárti médiabirodalom, a KESMA létrejöttét és a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) autonómiájának csorbítását kifogásolja jelentésében. Szintén problémásnak látja, hogy előzetes nyilvános konzultáció nélkül fogadnak el törvényeket, alkotmánymódosításokat, hogy az állam beleavatkozik önkormányzati feladatokba, és hogy az április 3-i választásokon nem egyenlő feltételek mellett indultak a kormánypártok és az ellenzék. A jelentésben szó esik még a kormánnyal szemben kritikus civil szervezetekre nehezedő nyomásról és egyes kisebbségek hátrányos megkülönböztetéséről is.
Az EP-képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy használja ki a rendelkezésére álló valamennyi eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszert az európai értékek védelmére. Szorgalmazták, hogy az uniós végrehajtó testület ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló uniós alap pénzeinek folyósítását lehetővé tevő magyar tervet mindaddig, amíg Magyarország teljes mértékben nem teljesíti az európai szemeszter valamennyi vonatkozó ajánlását, és végre nem hajtja az Európai Unió Bíróságának, valamint a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) valamennyi vonatkozó ítéletét.
Minderre a Fidesz úgy reagált egy közleményben: hogy minden rendben van a demokráciával Magyarországon – csak ezt „a baloldali szavazógépek az Európai Néppárttól a kommunistákig” nem hajlandóak elismerni. Szerintük a „baloldali többségű” parlament „csak Magyarország támadásával van elfoglalva”, és azért akarják visszatartani az EP-képviselők az uniós forrásokat, mert a Fidesz nyerte az áprilisi választást. A jelentéshez benyújtott alternatív véleményükben pedig kifejtették: a dokumentum szubjektív véleményeken és politikailag elfogult kijelentéseken alapul, homályosan megfogalmazott aggályokat tartalmaz, értékítéleteket tükröz, és kettős mércét alkalmaz.
Vincze Loránt: „boszorkányüldözés” zajlik Magyarország ellen
Vincze Loránt a jelentés vitáján is felszólalt, és elutasította a dokumentumnak azt a megállapítását, miszerint az Orbán-kormány nem biztosítja a nemzeti kisebbségek, köztük a romák és a zsidók jogait, és gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelmüket sem. Az RMDSZ politikusa szerint ezt a kijelentést a jelentéstevő nem tudja tényekkel alátámasztani. Az elismerte, hogy a romák felzárkóztatásában van még tennivaló Magyarországon, de szerinte ez megállapítható a többi tagállamról is.
„Mutassanak egyetlen uniós tagállamot, ahol a roma foglalkoztatás, szociális ügyek, oktatási és lakhatási kérdések maradéktalanul megoldódtak. Nem fognak ilyent találni. De a többi tagállamról nem is készül elmarasztaló jelentés” – jelentette ki Vincze.
Hozzátette, hogy a kisebbségi kérdésben Magyarország az EU-ban az egyik legkedvezőbb jogi keretet biztosítja. „Ezt a tizenhárom nemzetiségi önkormányzati vezető mondja, akikkel erről személyesen beszélgettem. Kisebbségellenesnek mondani a magyarországi nemzetiségi politikát egyszerűen hazugság” – fogalmazott a felszólalásában.
Szerinte az Orbán-kormány feltételezett zsidóellenessége sem állja a helyét. Felidézte, hogy David Lau, Izrael askenázi főrabbija köszönetet mondott a magyar kormánynak azért a támogatásért, amelyet a világ zsidó közösségeinek megerősítéséhez nyújt. „Csak egyetlen témát emeltem ki, tisztelt képviselőtársak, a jelentésből, de már ebből is egyértelmű, hogy a szöveg súlyosan elfogult és nem tényszerű” – zárta beszédét az RMDSZ EP-képviselője.
Vincze Loránt a Transtelexnek elmondta, a jelentés többi megállapításával sem ért egyet, többségük szerinte tényszerűen cáfolható. Szerinte a dokumentum „egy nagy baloldali ideológiahalmaz, örökérvényű igazságok kinyilatkoztatása”, amelyekkel állítólag Magyarország szembemegy. Megjegyezte, hogy mióta a Fidesz van kormányon, Magyarország ellen különböző formában, különböző intenzitással „boszorkányüldözés” zajlik. „Ugyanazokat a dolgokat melegítik fel, és sosem láttunk tényszerű megállapításokat” – jelentett ki.
Kérdésünkre kifejtette: azért a nemzeti kisebbségekre vonatkozó részt emelte ki felszólalásában a Delbos-Corfield-jelentésből, mert az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnökeként (FUEN) kapcsolatban áll a magyarországi kisebbségi szervezetekkel, ismeri a helyzetüket. „Éppen most pénteken találkoztam a magyarországi románok képviselőivel Gyulán. Elmondták, hogy minden adott számukra az anyanyelvhasználat, az oktatás, a művelődés terén, Magyarországon nem csak névleges a kulturális autonómia, amihez az állam biztosítja a szükséges közpénzeket is” – jelentette ki.
Emlékeztettük az EP-képviselőt arra, hogy a jelentés szerint Magyarországon nem biztosított szexuális kisebbségek egyenlő bánásmódhoz való joga sem, és ezt nem (csak) politikusok, hanem maguk az érintettek, azaz az LMBTQ-szervezetek állítják, és az EU határait meghaladó nemzetközi botrány lett abból, hogy a Fidesz-többségű országgyűlés a melegeket durván megbélyegző kiegészítéssel fogadta el tavaly a pedofilellenes törvényt. Felvetésünkre Vincze kijelentette: nem tud arról, hogy Magyarországon a kormány részéről támadás érné a szexuális kisebbségeket.
„A pedofilellenes törvény nem a melegekről szól. Az, hogy ők magukra vették, az egy teljesen más történet. Beleillik a ma Európában, de általában a nyugati világban látható fősodorba, a szexuális kisebbségek jogainak és társadalmi helyének az előtérbe helyezésébe, minden más vélemény eltörlésébe. Ez a cancel culture. Ez egy ideológiai kérdés, Magyarországon semmi köze nincs a valósághoz” – mondta a politikus, voltaképp a Fidesz retorikáját idézve.
Emlékeztettük a képviselőt arra is, hogy az EP az elmúlt kilenc évben három elmarasztaló jelentést is elfogadott a magyarországi jogállamiság helyzetéről, a legutóbbit látványos többséggel, pedig közben változott a parlament politikai összetétele is. Azt kérdeztük tőle: ennek ellenére fenntartatja, hogy ez a nagy többség téved? Vince Loránt igennel válaszolt.
„Az EP politikai, ideológiai alapon ítélkezik Magyarország fölött. Továbbmennék: a parlament álláspontja egy közhangulatnak a lecsapódása. Beszélgettem a képviselőtársaimmal. Amikor egy német kollégám a jogállamisági jelentést megszavazza, nem szent meggyőződéssel teszi, hanem azért, mert az ő választói ezt várják el. A német választók ugyanis nap mint nap ezt hallják az összes német médiacsatornán, hogy Magyarország nem jogállam, diktatúra van, sérülnek a kisebbségi jogok és a többi, és ezt az álláspontot várják el a képviselőiktől is, akik nem mennek szembe a választói akarattal. A szavazati arányokból is látszik, hogy egyre kevesebben vannak az EP-ben, akik ma disztingválni tudnak ideológia és tények között. Kényelmetlen neki ebben a kérdésben állást foglalni, mert nem ismerik a részleteket, olyan ügyben foglalnak állást, amit nem ismernek” – fejtette ki az RMDSZ politikusa.
Szembesítettük Vinczét azzal, hogy a Delbos-Corfield jelentést nem csak a baloldal, hanem jobboldali EPP képviselőinek óriási többsége is megszavazta, és megkérdeztük tőle: nem érzi-e úgy, hogy elfogy körülötte a levegő a frakcióban? Válasza szerint az Európai Néppárt nagy többsége az ideológiai megfelelés kényszere alatt ragaszkodik ahhoz, hogy az EPP a baloldaléval, a liberálisokéval, a zöldekével vagy akár a kommunistákéval azonos álláspontra helyezkedjen Magyarország megítélésében.
„Valami miatt az a kényszerképzet él az Európai Néppárt egy részében, talán a többségben, hogy a baloldali szélsőségesség elfogadhatóbb, mint a jobboldali szélsőségesség. Ezt mindeddig az előző évtizedekben az EPP elkerülte azzal, hogy valóban a jobbközépen helyezkedett el, most meg a megfelelési kényszer miatt egyre inkább a baloldallal tart ezekben a döntésekben. Ismétlem, megfelelési kényszer miatt, nem a tényekből kiindulva” – mondta a politikus.
Arra a kérdésünkre, miszerint került-e kényelmetlen helyzetbe az EPP-ben amiatt, hogy a Magyarországot érintő kérdésekben folyamatosan a néppárti frakcióból kilépett Fidesz álláspontját képviseli az EP-ben, Vincze Loránt kijelentette: folyosói beszélgetéseken a frakció vezetői maguk is elismerik, hogy a magyar kormányt elítélő jelentések hatalmas túlzásokat tartalmaznak, de szerintük mégsem folytathatja ezt így tovább a Fidesz.
„Én akkor erre azt szoktam válaszolni, hogy akkora lufit fújt már a baloldal ebben a témában, hogy az a lufit most már mindenki látja, és része akar lenni ennek a hatalmas élménynek, és emiatt szavazzák meg ezeket a jelentéseket, pedig tudják, hogy mögöttük nincsen tartalom” – számolt be Vincze.
Közlése szerint az EPP-frakció vezetői gyakran azt is hozzáteszik ezeken a folyosói beszélgetéseken, hogy más országokban sokkal nagyobb rendszerszintű problémák vannak a közpénzek felhasználásában, a jogállami intézmények működésében, mint amit Magyarországról állítanak az EP jelentéstevői, de ezeknek az országoknak a vezetői csendben vannak, és besimulnak a brüsszeli tájba, nem fogalmaznak meg ellenvéleményt, ezzel szemben Orbán Viktor és a magyar kormány ezt megteszi. „Ha a magyar kormányt a véleményéért büntetik, akkor hatalmas nagy baj van, mert én úgy tudom, hogy a demokrácia alapja a véleményszabadság” – jelentette ki az RMDSZ politikusa.
Arra a felvetésünkre, miszerint az Orbán-kormány is elismerte, hogy az uniós kritikák egy része jogos, mert törvénymódosításokra készül a forrásmegvonásokat kilátásba helyező Európai Bizottság aggályainak eloszlatására, Vincze kijelentette: Budapest azért járt el így, mert az EP-jelentéstől eltérően a brüsszeli kifogások tényeken alapulnak.
„Az Európai Bizottság már nem tehette meg azt, hogy ugyanazt az ideológiai boszorkányüldözést folytassa a magyar kormány ellen. Az EB csak úgy tud dolgozni, hogy megvizsgálja, megfelel-e egy adott uniós előírásnak Magyarország, vagy sem, és találtak egy csokorra valót azokból az előírásokból, amelyeknek nem felel meg. De meggyőződésem: bármelyik uniós tagállam esetében össze tudna gyűjteni az Európai Bizottság legalább egy ilyen csokornyi előírást, amelynek az adott ország nem felel meg” – nyilatkozta Vincze.
Winkler Gyula: a jövő a magyar kormányt fogja igazolni
Többszöri megkeresésünk után Winkler Gyula írásban válaszolt a kérdéseinkre. Kifejtette: egyebek között azért szavazott a Delbos-Corfield jelentés ellen, mert szerinte hadjárat indult a magyar kormány ellen, és a jelentéstevő kettős mércét alkalmazott Magyarország esetében. Emlékeztetett arra, hogy ugyancsak a kettős mérce alkalmazása miatt nem szavazta meg az EP-ben a Lengyelországról, Romániáról, Szlovákiáról és más tagállamokról készült hasonló jelentéseket sem.
„Az Európai Parlament egy politikai testület, és mint ilyen, bármiről vitázhat és bármiről szavazhat meg kisebb-nagyobb többséggel politikai állásfoglalást. Ez viszont nem jelenti azt, hogy egy-egy tagállam elleni hadjárat pozitív hozadékkal lenne. Az EP-nek inkább a jogállamiság mechanizmust kellene kidolgoznia úgy, hogy világos meghatározásokkal, mérhető és összehasonlítható kritériumokkal operáljon és – legfőképpen – minden tagállamra egyformán érvényes legyen” – közölte az RMDSZ politikusa.
Winkler Gyula úgy véli, hogy a jövő egy sor kérdésben a magyar kormányt fogja igazolni. Tájékoztatása szerint ezt a napokban szóvá is tette a LIBE bizottság szocialista elnökének, akit szembesített az Európai Bizottság elnökének azzal a kijelentésével, miszerint már ötven évvel ezelőtt tanulnunk kellett volna az olajválságból, mert akkor valószínűleg meg tudtuk volna akadályozni idejében az éghajlatváltozást. Felidézte képviselőtársának, Ursula Von der Leyennek azt a nyilatkozatát is, miszerint tanulni kellett volna a lengyelek és baltiak figyelmeztetéseiből az orosz veszélyre vonatkozóan.
„Utána megkérdeztem a LIBE bizottság elnökétől: mit gondol, ön szerint jövőre a bizottság elnöke nem fogja-e azt mondani, hogy tanulnunk kellett volna magyar barátainktól a migráció kezelésében? És 2024-ben a következő bizottsági elnök nem fogja-e azt mondani, hogy tanulnunk kellett volna magyar barátainktól a keresztény értékek ápolásában és tiszteletben tartásában? Természetesen választ nem igazán kaptam kérdéseimre, csak a már régen elcsépelt panelekből összerakott reagálást” – számolt be az RMDSZ politikusa. Szerinte ez „gyakran már az újbeszél határát súrolja”, ezekben a kommunikációs panelekben ugyanazok a mondatok, kifejezések újra és újra elhangzanak, és az aktuális politikai korrektségnek való megfelelés igyekezetében EP-képviselők egyet mondanak a magánbeszélgetéseken és mást a nyilvánosság előtt.
Arra a kérdésünkre, miszerint egyetért-e a Fidesznek azzal a megállapításával, hogy az Európai Néppárt „baloldali szavazógéppé” változott, Winkler Gyula kifejtette: az EPP nem vált baloldalivá, de a jobbközép meghatározásból a közép került egyre inkább előtérbe az elmúlt években. Emlékeztetett arra, hogy az EPP meghatározó politikai alakulata a németországi CDU, amelyik szerinte Angela Merkel tizenhatéves kancellársága alatt, a hosszú ideig működő nagykoalíció elvárásainak megfelelően állandóan a politikai közép felé menetelt, és ezt a folyamatot kisugározta az EPP-re is.
„Ma sokan beismerik magánbeszélgetésen, hogy az EPP-nek vissza kellene térni az alapítók értékeihez, Wilfried Martens szilárd kereszténydemokrata elkötelezettségéhez, de ennek a folyamatnak sajnos kevés esélyt adok a közeljövőben” – fogalmazott válaszában Winkler Gyula.
Sógor korábban ízléstelen szóviccel érvelt az EP-ben
A fentiekhez hasonló álláspontjuk volt az RMDSZ képviselőinek a Tavares- és a Sargenti-jelentés vitájakor is. Az utóbbi jelentés elfogadásakor, 2018 szeptemberében még Sógor Csaba ült az EP-ben Vincze Loránt helyett. A csíkszeredai politikus felszólalása a vitán egy nagyon ízléstelen szóvicce miatt maradt emlékezetes. „Nemcsak SZAR-gentinit, hanem mind a 448 képviselőt minősíti egy ilyen színvonalú jelentés elkészülte” – jelentette ki akkor az EP plénumában.
Kifejtette: valamennyi EU-s tagállam esetében azonos szempontok és mérce alapján kellene az Uniónak vizsgálódnia, ami az alapértékeket, illetve az emberi jogokat illeti, különben Magyarország ilyen szintű pellengérre állítása csak politikai alapú támadásként értékelhető. A Fidesz álláspontjával azonosulva Winkler Gyula pedig akkor azzal érvelt: az EP-képviselők többsége nem a Sargentini-jelentésről szavazott, „hanem a nyitott, gátak nélküli bevándorlást szorgalmazók tábora csapott össze a migrációt törvényes alapokon kezelő, szabályozni kívánó oldal képviselőivel”.
A 2013-ban elfogadott Tavares-jelentés szavazásán Winkler Gyula nem vett részt az EP-ülésén. Felszólalásában Sógor Csaba kijelentette: a jelentést nem szavazta meg, mert túlzó következtetéseket von le „labilis tényállításokból”, az ajánlásai pedig pontatlanok és végrehajthatatlanok.
„Mégis (…) akár dicsérhetnénk is, hogy kimondja: nem lehet kettős mércét alkalmazni. (…) Végre egy dokumentum, amely tételesen foglalkozik a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartásával, tehát semmi akadálya, hogy jelentést készítsünk az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről is az egyes tagállamokban. Ha komolyan gondoljuk a kettős mérce elutasítását, akkor ezeket a lépéseket meg kell tennünk. Ha nem, az egész Európai Parlament veszíthet hiteléből” – jelentette ki az EP-képviselő 2013 júliusában, amikor még éppen csak olvadozni kezdett az RMDSZ és a Fidesz korábban még jegesnek mondható viszonya.
