A Catavencii cikkének az alcíme ugyanaz, árnyalva: Börtönök a bűnözők nyomában. Nem akármilyen nevekről van szó: a megjelenés sorrendjében Teodor Baconschi, Traian Băsescu, Monica Macovei, Cristi Danileț, Laura Codruța Kövesi, Sebastian Ghiță – és ahogy a névtelen cikkíró megjegyzi: nem sorolt fel mindenkit; célja csak az volt, hogy felidézze az emléküket. És másokét.
„Băsista maradok” – mondja Teodor Baconschi egy tévéinterjúban. Majd szóba hozza a szívében hordozott Petrov besúgó-ikont: „Nincs okom nem szeretni Traian Băsescu államelnököt, igazi tehetséges államférfiként sok jót tett Romániáért, annak ellenére, hogy őt is megpróbáltatások érték”.
Teodor Baconschi 2009-ben párizsi nagykövet volt, amikor Băsescut a fénysebességnél is nagyobb iramban megszavazták; jelentése szerint a nagykövetségen a szavazók annyian voltak, hogy meghajlították a teret, összenyomták az időt, és kilencven évvel Arthur Eddington kísérlete után bebizonyították a relativitáselmélet érvényességét. A politikai főnöke javára egy perc alatt tizenöt szavazatot regisztráló tettéért, és olyan jogosulatlan haszon szerzéséért, mint az azonnali kinevezése külügyminiszterré, Baconschit el kellett volna vinni egy rabszállító kocsival, kivizsgálni, és a bíróságnak minimális fizikai alapismeretek birtokában börtönbe kellett volna zárnia őt. Baconschi azonban szabadon szárnyalt, az igazságszolgáltatás meg sem érintette, és Petrov hivatali ideje alatt szorgosan építhette a karrierjét, az állami költségvetésből táplálkozva a külügyminisztérium szekusainak egész faunájával együtt.
De nemcsak ő maradt adós a börtönnel. Monica Macovei (szintén Băsescu-hívő), tettesként szintén érinthetetlen maradt az ügyészek számára. Macovei törvénytelenül behatolt a SIPA archívumába, és Băsescu utasítására a SRI (Serviciul Român de Informații, Román Hírszerző Szolgálat) és a DNA (Direcția Națională Anticorupție, Országos Korrupcióellenes Ügyészség) által kezelt titkos dokumentumokat szedett ki onnan.
Nem szabad megfeledkezni Cristi Danileț-ről, a CSM karatékájáról sem, aki a WikiLeaks dokumentumai szerint államtitkokat bízott egy idegen hatalomra ugyanebből a SIPA archívumból. Danileț-et nem vonták felelősségre a bűncselekményért, amely a törvény szerint súlyos szabadságvesztéssel büntetendő, mert a rendszer természetesen megvédte őt.
Laura Codruța Kövesi 2009-ben törvénytelenül pénzt vett el Sebastian Ghiță „szökevény bűnözőtől”, aki akkoriban a SRI aranyifjúja volt, hogy magánrepülővel Bukarestbe hozza a szökevény Nicolae Popát, a Balin őrizetbe vett férfit. Popa hazahozása Petrovnak új elnöki mandátumot, Kövesinek pedig személyes hasznot hozott. Băsescu ismét meghatalmazta őt főügyésznek, húgyozva az CSM negatív véleményezésére, négy évvel később pedig kinevezte a DNA élére. Amikor eljött a vádemelés ideje, Codruțát kivonták az országból, és egy nyilvános komédiával egy olyan európai intézmény élére repítették, amelynek még címe és bélyegzője sem volt, nemhogy uniós konszenzusa a kinevezését illetően.
Az elkövetők politikai atyja, Băsescu is megszökött a börtönből természetes személyként, miután megengedte magának azt a luxust, hogy büntetését közvetítőkön keresztül ülje le, azaz testvérén, unokaöccsén, szeretőjén és vején keresztül, akik mind multimilliomosok. Băsescu legalább három, a sajtóban szigorúan dokumentált, de a DNA által még a felbontás előtt lezárt ügyben megúszta a büntetőjogi felelősségre vonást.
De nem ő volt az egyetlen, aki adós a börtönnel. Monica Macovei, szintén Băsescu-hívő, szintén elkövető, szintén érintetlen maradt az ügyészek kezétől. Macovei törvénytelenül behatolt a SIPA (Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat) archívumába, és Băsescu utasítására onnan, anélkül, hogy hajaszála görbült volna a SRI és a DNA által kezelt titkos dokumentumokat vont ki.
Nem feledkezhetünk meg Cristi Danilețről, a CSM (Consiliul Superior al Magistraturii, Legfelsőbb Bírói Tanács) karatékájáról sem, aki a WikiLeaks dokumentumai szerint államtitkokat bízott egy idegen hatalomra ugyanebből a forrásból, a SIPA-archívumból. Danilețet nem vonták felelősségre a bűncselekményért, amelyért a büntető törvénykönyv szerint súlyos szabadságvesztés járt volna – a rendszer természetesen megvédte őt is.
Laura Codruța Kövesi 2009-ben illegálisan pénzt vett el Sebastian Ghiță „szökevény bűnözőtől”, aki akkoriban a SRI aranyifjúja volt, hogy magánrepülővel Bukarestbe hozza a Balin őrizetbe vett szökevény Nicolae Popát. Az akció Petrovnak új elnöki mandátumot, Kövesinek pedig személyes hasznot hozott. Băsescu ismét kinevezte főügyésznek, húgyozva az CSM negatív véleményezésére, négy évvel később pedig kinevezte a DNA élére. Amikor eljött a vádemelés ideje, Codruțát kivonták az országból, és egy nyilvános komédiával egy olyan európai intézmény élére repítették, amelynek még címe és bélyegzője sem volt, nemhogy uniós konszenzusa a kinevezését illetően.
Az elkövetők politikai atyja, Băsescu is megmenekült a börtöntől természetes személyként, miután megengedte magának azt a luxust, hogy büntetését közvetítőkön keresztül töltse le, azaz testvérén, unokaöccsén, szeretőjén és vején keresztül, akik mind multimilliomosok. Băsescu legalább három, a sajtóban szigorúan dokumentált, de a DNA által még a felbontás előtt lezárt ügyben megúszta a büntetőjogi felelősségre vonást.
Ezekben az ügyekben nincs semmi sürgősség, senki nem ült le kivizsgálni őket, senki nem mert ítéletet hirdetni. Ma már emlékek, és hamarosan legendákká válnak. Ugyanakkor börtönbüntetések maradványai is, amelyeket soha nem hajtottak végre, soha nem tettek eleget nekik. A bűnözők közül sokat az idő múlása mentesített a büntetés, a jogkövetkezmények alól, és most történelmi személyiségként pózolnak. Itt nem soroljuk fel mindet. Célunk csak az volt, hogy emlékezzünk meg néhányukról. És talán másokról is.
Megjelent a Cațavencii szatirikus hetilap ez évi 15. számában 2023. április 19-én.
A szerkesztő megjegyzése
A kiemelt kép aláírása: A böszista Teoador Baconschi, egy szekus besúgó szolgája, változatlanul elbűvölten a gyűlöletes Petrov fenségétől.
A „buborékban” a szöveg: „Tudja meg, Băsescu elnök úr, hogy én másodpercenként tizenöt szavazatál többet is elérhettem volna az ön számára a párizsi román követségen. De türtőztettem magam. Lehet, hogy tizenhat feltűnt volna.„
Traian Băsescu államelnöksége idején elképzelhetetlen, a jogállamiságot alapjaiban meggyalázó és megrengető visszaélések történtek. Meghatottan emlékszünk arra az időre, amikor mindezek ellen (szinte egyedüliként, mindenképpen a legharsányabban) a Maszolban írásainkkal kiálltunk, a kolozsvári szerkesztőség pedig egyöntetűen elítélt…
De persze most nem ez a fontos. Fűzzünk néhány magyarázatot és kiegészítést a fentiekhez.
Traian Băsescut a cikk egy-két helyen Petrovként említi – ez volt a neve besúgóként a SRI dokumentumaiban.
A cikk azzal a 2009-es történelmi epizóddal indul, amikor Mircea Geoană (aki 2019-től a NATO főtitkárhelyettese) megnyerte az elnökválasztást (a második fordulót) Băsescu ellenében, reggelre azonban kiderült, hogy mégse. A külföldi szavazatok fordították meg az eredményt Băsescu javára – kevesen hiszik el, hogy szabályosan… Akkor történt, hogy például Párizsban „időn túl” is sokan szavaztak, olyan sokan, hogy – újságírók kiszámították – átlagosan percenként tizenöt voksot regisztráltak. Bizonyára véletlen, hogy a titkosszolgálatok fejei, kormányzati politikusok, sőt Laura Codruța Kövesi főügyész is, egyikük lakásán megtárgyalták a haditervet. Kövesi és Băsescu sokat köszönhet egymásnak.
