A gazdasági szakirodalomba aligha, az autokratikusan működő, a jogállamiságból csúfot űző Orbán-rendszer jellemrajzába annál inkább bekerül majd az a Kósa Lajostól származó, mindnyájunk számára ismerősnek tűnő bon mot, hogy az MNB – remélhetőleg a végórájukhoz közeledő – alapítványaiba felettébb gyanús módon átcsorgatott több száz milliárdos vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. Sőt a Fidesz kétharmad a gránitszilárdságú alaptörvény kilencedik módosításába anno gyors iramban be is emelte, hogy „a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”.
Nem mintha ennek igazságtartalmáról – tán az egy Kósa Lajost kivéve – bárkinek is kétségei lehettek volna. Ugyanakkor Varga Judit igazságügyi miniszter törvényjavaslata – trükkös módon – azt is tartalmazta, hogy „a meghatározással a fogalom valamennyi alkotmányos, állami és önkormányzati szervre, állami és önkormányzati intézményre kiterjed”. Az MNB azonban sem nem szerv, sem nem intézmény, hanem egy olyan részvénytársaság, amelynek egyetlen tulajdonosa a magyar állam, illetve képviseletében a Pénzügyminisztérium. Részvénytársaság, mégpedig az egyetlen olyan Magyarországon, amelynek gazdasági társasági jellegét a nevében nem kell feltüntetnie. Ebből következőleg némi jogi csűrés-csavarás árán akár az is bebizonyítható, hogy az Alaptörvénynek ez a passzusa a jegybankra talán még igen, de az alapítványaira – amelyek közben eggyé olvadtak össze -, nem vonatkozik.
Viszont a jogszabályban már eredetileg is benne leledzett, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni…”. Tizenkét év tapasztalatai alapján aligha kell bizonygatni, hogy minálunk a NER és a nyilvánosság nem jár jegyben egymással, és ennek éppen a Pallas Athéné Alapítványok az iskolapéldái.
Nem csoda, hogy az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak szúrta a szemét, hogy a MNB-alapítványok pénzügyi beszámolói nem részei a jegybank mérlegének, illetve az államháztartásnak. Mi több, Mario Draghi, a később olasz miniszterelnökké avanzsált európaibank-elnök már a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás megindítását fontolgatta 2017-ben. A magyar hatóságok végül – igaz, titokban – letették a nagyesküt, hogy 2020 végéig megszüntetik ezt a káros gyakorlatot. De hamisan esküdtek. A késedelmet a gyakran hivatkozott világjárvánnyal magyarázták, most azt mondják, a mintegy 280 milliárd forintos vagyonnal rendelkező Pallas Athénét 2023 közepéig számolják fel.
Szinte felsorolhatatlan, hogy mi mindenbe fektették az alapítványok ezt a hatalmas vagyont. A legtöbbet Matolcsy György MNB-elnök kézivezérléses ingatlanhasznosításaira költötték, nem törődve azzal, hogy ez a tevékenység köszönőviszonyban sincs a jegybank alapfeladatával, a pénzügyi stabilitás megőrzésével. A kormányváltásra készülő pártok elszámoltatnák a NER-lovagokat. Az MNB-nél találkozhatnak majd velük, de ne a Szabadság, hanem a Széll Kálmán téren keressék őket. Az ugyancsak alapítványi tulajdonban megújult egykori Postapalotában könnyedén rájuk bukkanhatnak.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. február 13-án.
