A baloldali Luiz Inácio Lula da Silva nyerte a brazil elnökválasztás első fordulóját a regnáló szélsőjobboldali elnök, Jair Bolsonaróval szemben. A szavazatok több mint 97 százalékának megszámlálását követően Lula 47,88 százalékot ért el, riválisa pedig a szavazatok 43,68 százalékát kapta. A szavazásra jogosult 156 millió brazil állampolgár közül 120 millióan voksoltak – azonban több mint 5 millió szavazat volt érvénytelen vagy üres.
Mivel egyik jelölt sem ért el abszolút többséget, október 30-án második fordulóra kerül sor a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között. A két meghatározó elnökjelölt mellett a kisebb pártok és pártszövetségek jelöltjei nem rúgtak labdába, a jobbközép Simone Nassar Tebet és a baloldali Ciro Ferreira Gomes is alulteljesített a közvélemény-kutatásokban várt eredményeikhez képest.
A jelöltekről és a fő kampánytémákról itt olvashatja előzetesünket.
Az éjszaka folyamán sokáig Bolsonaro vezetett, azonban kezdetektől fogva lehetett tudni, hogy számos Lula-párti régióból – főleg a relatíve elmaradottabb északkeleti államokból – lassabban fognak beérkezni az eredmények, több szavazóhelyiségben pedig túlórázni kellett a voksolásra váró tömegek miatt. A baloldali jelölt a szavazatok 70 százalékának összesítésénél vette át a vezetést, de előnye a vártnál szolidabb mértékben nőtt. Apró érdekesség, hogy miközben az Orbán-kormány teljes mellszélességgel kiáll Bolsonaro mellett, addig az elnök a Magyarországon leadott 244 szavazatból csak 44-et szerzett meg, miközben Lula 175-öt.
Bolsonaro szoros veresége óriási meglepetés, mivel a közvélemény-kutatók egyöntetűen azt mérték, hogy két számjegyű vereséget fog szenvedni Lulától. A Datafolha neves brazil közvélemény-kutató közvetlenül a választás előtt publikált felmérésében 50-36-os Lula-győzelmet tippelt, és ez a valódi eredményekhez képest bőven túl van a kutatásban megadott 2 százalékpontos hibahatáron. Ahogy az Donald Trump 2020-as szereplésénél is kiderült, a jobboldali populista (kevésbé finomkodva: szélsőjobboldali) jelöltek szimpatizánsainak jelentős része egész egyszerűen nem jelenik meg a közvélemény-kutatók eredménysoraiban.
A közvélemény-kutatások egy második fordulós hipotetikus versengésben is jelentős Lula-fölényt mutattak, a mérések és az eredmények között nyíló olló láttán azonban inkább azt lehet mondani, hogy a verseny nyílt, és sok múlik az elkövetkezendő egy hónap kampányán, illetve az első fordulóban önállóan induló kisebb pártok és azok szavazóinak meggyőzésén. Nyilván elő fog kerülni a jelöltek kora és egészségi állapota: Lula már 76 éves, és 2011-ben – negyvenévnyi dohányzást követően – gégerákkal műtötték, Bolsonaro pedig ugyan csak 67 éves, de a mai napig nem gyógyult fel a 2018-as választási kampány során történt merényletben elszenvedett hasi sérüléseiből, bélelzáródásai rendszeres kórházi kezelést igényelnek.
Vasárnap a brazilok nemcsak a 2023 januárjában hivatalba lépő elnök személyéről döntöttek, hanem az alsóházi képviselőkről, a szenátusi mandátumok harmadáról, a 26 tagállam kormányzójának személyéről és helyi közgyűlések összetételéről is. Bolsonarót nemcsak az töltheti el elégedettséggel, hogy 2018-hoz hasonlóan megint jobban szerepelt az előzetes várakozásoknál, hanem az is, hogy számos tagállamban arattak meglepetésgyőzelmet az elnököt támogató pártszövetség kormányzójelöltjei.
Bolsonaro támogatói közül sokan brazil mezben jelentek meg a szavazóhelyiségekben, a Lula-szimpatizánsok pedig nagy számban választották az alkalomhoz illő munkásmozgalmi vöröst. A választás napján a gyűlölködő, halálos incidenseket hozó kampányhoz képest nem volt jellemző az erőszak, az igazságügyi minisztérium összesítése alapján a választás rendjét megsértő 222 eset túlnyomó része tiltott kampánytevékenységet takar. Egyetlen súlyos esetről adott hírt a minisztérium: São Paulóban két férfi tüzet nyitott az egyik helyi szavazóhelyiséget őrző rendőrökre, akik közül ketten súlyosan megsebesültek.
Nemzetközi választási megfigyelők szerint a választási folyamat „tisztességes és átlátható volt” – ez a megállapítás azért is fontos, mivel Bolsonaro évek óta azzal traktálja híveit, hogy az 1996 óta jól működő elektronikus alapú szavazatleadási rendszer a csalás melegágya, és ha nem arat első fordulós győzelmet, az a rendszer meghekkelésének egyértelmű jele lesz.
