A baloldali Luiz Inácio Lula da Silva nyerte a brazil elnökválasztás vasárnapi második fordulóját a regnáló szélsőjobboldali elnökkel, Jair Bolsonaróval szemben – jelentette be magyar idő szerint vasárnap éjfélkor a brazil Legfelsőbb Választási Bíróság. A végeredmény alapján pedig Lula az érvényes voksok 50,9 százalékát, Bolsonaro pedig a 49,1 százalékát szerezte meg. Lula 2003 és 2011 között kétszer négy éven keresztül vezette Brazíliát, harmadik ciklusa 2023. január 1-i beiktatásával kezdődik el.
A katonai diktatúra 1985-ös bukása óta még soha nem alakult ilyen szorosan egyetlen brazil elnökválasztás sem, másfelől viszont Bolsonaro az első elnök, aki képtelen felhatalmazást szerezni egy második ciklusra.
A kis különbség azért is fontos, mivel Bolsonaro többször is állította, hogy az 1996 óta kifogástalanul működő elektronikus szavazógépek manipulációjával akarják elcsalni a választást, és – Donald Trump volt amerikai elnök 2020-as csalási sémáját követve – folyamatosan lebegtette annak lehetőségét, hogy nem fogja elismerni esetleges vereségét. Miközben a részvétel kevéssel maradt el a 80 százaléktól, a választók 1,42 százaléka nem jelölte meg preferenciáját, 3,16 százaléka pedig érvénytelenül szavazott.
Lulának percekkel a hivatalos eredmény kihirdetése után több latin-amerikai vezető mellett gratulált António Costa portugál és Emmanuel Macron francia elnök is, fél óra elteltével pedig befutott Joe Biden amerikai elnök gratulációja is. A gyors reakciók mögött a nemzetközi vezetők azon ki nem mondott szándéka húzódhat meg, hogy fait accompli elé állítsák Bolsonarót, és Brazília elkerüljön egy olyan elkeseredett és a Capitolium ostromával erőszakba torkolló átmeneti időszakot, mint amit az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége végén át kellett hogy éljen.
Élve akartak eltemetni, mégis itt vagyok
– kezdte magyar idő szerint éjjel egykor győzelmi beszédét az utólagosan jogellenesnek kimondott börtönbüntetésére utalva Lula, aki a győzelmét egy összdemokrata mozgalom sikerének tartja, és az eredményekben is megmutatkozó politikai megosztottság ellenére kijelentette: „Nincs két Brazília, egy nép vagyunk”. A leendő elnök megígérte, hogy szüntelen harcolni fog a rasszizmus, az előítéletek és a diszkrimináció ellen, legfontosabb teendőjének pedig a milliókat sújtó éhezés és alultápláltság felszámolását nevezte. Azt is megígérte, hogy fellép az amazonasi erdőirtással szemben.
Bolsonaro magyar idő szerint éjjel fél háromkor még nem lépett a nyilvánosság elé. A Guardian szerint a vereséget szenvedett elnök köreiből azonban azt jelezték a jobboldali brazil Antagonista lapnak, hogy Bolsonaro nem fogja felhívni Lulát vasárnap este, de nem is készül az eredmény megkérdőjelezésére.
Lula sem örülhet felhőtlenül
A négy héttel korábbi első fordulóhoz hasonlóan az elektronikusan leadott szavazatok összesítése és közzététele először olyan régiókból érkezett, ahol Bolsonaro nagyobb támogatottságot élvez; azonban kezdetektől fogva lehetett tudni, hogy számos Lula-párti régióból – főleg a relatíve elmaradottabb északkeleti államokból – lassabban fognak beérkezni az eredmények. A baloldali jelölt 72 százalékos feldolgozottságnál vette át a vezetést, de szűk előnye elmaradt az előzetes várakozásoktól.
A szavazóhelyiségek zárása és a végeredmény közzététele között három óra sem telt el, a gyorsaságot – azon túl, hogy az elektronikus szavazógépek maguk végzik az összesítést – az is magyarázza, hogy az első fordulótól eltérően nem kellett a szövetségi és tagállami törvényhozásokra leadott voksokkal bíbelődni, habár a huszonhatból tizenkét államban kormányzókról is most döntöttek.
A rettentő szoros eredmény is mutatja a brazil társadalom megosztottságát, de Lula hatalomgyakorlását minden bizonnyal az is megnehezíti, hogy a zömmel az elnökválasztás első fordulójával egyidőben lezajlott általános választásokon a Bolsonaro köré szerveződött, a szélsőjobbtól a jobbközépig sokféle pártot magába foglaló pártszövetség több meglepetésgyőzelmet aratott. Ezekkel jelentősen erősítette pozícióit a szövetségi törvényhozásban és olyan kulcsfontosságú tagállamok, mint São Paulo vezetésében is.
Lula kampányában igyekezett nem baloldali szavazókat is becsatornázni – alelnökjelöltje, Geraldo Alckmin is jobbközépről érkezett –, emiatt a hangsúly leginkább a demokrácia melletti elkötelezettségén volt. A leendő elnök ígéretet tett arra, hogy visszaadja a brazil környezetvédelmi hatóság és az indián őslakosság – és az őslakosok élőhelyének – védelmére szakosodott kormányzati hatóság jogköreit, sőt külön indiánügyi tárcát is létre fog hozni, és megállítja az Amazonas esőerdeinek Bolsonaro alatt kritikus méreteket öltő kizsákmányolását. Lula egy sor szociális intézkedést is bejelentett; megnövelné a közvetlen segélyeket és a gazdagok adóit, kiterjesztené a szociális lakásépítési programot, és elengedné a legrászorultabb rétegeket gúzsba kötő hiteleket.
Az első fordulóban igazán nagyot a közvélemény-kutatók buktak
A brazíliai általános választás részeként október 2-án lebonyolított első fordulóban egyik jelölt sem tudta bezsebelni a szavazatok legalább 50 százalékát. Az első fordulós győzelemhez Lula állt közelebb a maga 48,42 százalékával, akit a második fordulóra már támogatásáról biztosított az összesen 7 százaléknyi támogatottságot élvező két kieső centrista jelölt is.
Bolsonaro annak ellenére, hogy Lulától öt százalékkal elmaradt, óriási sikerként könyvelhette el a 43,2 százalékos eredményt, mivel 10-15 százalékkal múlta felül az előzetes várakozásokat. Ez új lendületet adott alapvetően komoly hátrányból indított második fordulós kampányának is, melynek utolsó közvélemény-kutatási adatai már csak átlagosan 2-5 százalékos lemaradást mutattak.
Amikor az autópálya-rendőrség is választási fegyverré válik
Ahogy azt az álhírekkel és piszkos húzásokkal teli második fordulós kampányról szóló cikkben említettem, a Bolsonaro-kormányzat már az első forduló idején is megpróbált akadályokat gördíteni a hagyományosan Lulára szavazó szegényebb rétegek voksolása elé. Ezek az akadályok a második forduló idején konkrét útakadályok formájában bukkantak fel, ugyanis a szövetségi kormány alá tartozó autópálya-rendőrség egyes régiókban megerősített ellenőrzőpontokat állított fel, ahol feltartóztatta a Lula-szavazókat a szavazókörökbe szállító buszokat.
Azonban a vezető bírói testületek tagjai közül összeválogatott Legfelsőbb Választási Bíróság szerint a feltartóztatott választók még időben le tudták adni voksaikat – ennek ellenére a komoly jogkörökkel felruházott választási bíróság eljárást indított a Szövetségi Autópálya-rendőrség főkapitánya ellen.
Brazília hatodik legnagyobb városában, Belo Horizonte-ban a szövetségi kormány alá tartozó helyi tömegközlekedési vállalat követett el törvényszegést, amikor a választás napján sem tette ingyenessé a tömegközlekedést – amit azért ír elő a választási törvény, hogy a hátrányosabb anyagi helyzet ne legyen akadálya a szavazásnak.
A BBC brazíliai tudósítója a szabálytalanságok ellenére az első fordulónál olajozottabb szavazásról, kisebb sorokról számolt be.
A választás több településen is hagyományosan népünnepély-számba megy, így vasárnap is rengeteg ember tódult az utcákra, hogy közösen szurkolja ki elnökjelöltje győzelmét. Az érzelmileg igen intenzív – hogy finoman fogalmazzak – kampánynak köszönhetően óriási volt a rendőri mozgósítás is. Bolsonaro támogatói közül sokan brazil mezbe öltöztek, a Lula-szimpatizánsok legjellemzőbb színválasztása a munkásmozgalmi vörös volt.
A munkásvezér és a katonatiszt összecsapása
A két jelöltről és a választás tétjéről itt írtunk részletesen, de ha most ismerkedne csak meg velük, akkor talán ezeket érdemes tudni a két, kétségkívül színes egyéniségről.
Az országot 2003 és 2011 között két cikluson át kormányzó, de még évekig meghatározó befolyással bíró Luiz Inácio Lula da Silva a gazdasági konjunktúrát meglovagolva úttörő progresszív reformokat hajtott végre, melyek tízmilliókat emeltek ki a mélyszegénységből. Lula 2011-ben 80 százalékos támogatottsággal adta át a hatalmat egykori harcostársának, majd kabinetfőnökének, Dilma Rouseffnek, de mindkettőjüket maga alá temették az évtized közepének gigantikus korrupciós botrányai.
Lula 2018-ban börtönbe is került, azonban az ítéletet egy sor eljárási és elfogultsági kifogás miatt 2021-ben megsemmisítette a bíróság, így a már 77 éves egykori szakszervezeti vezető egyfajta baloldali mártírként vághatott neki sokadik elnökválasztási kampányának.
Ellenfele, Jair Bolsonaro alacsony rangú katonatisztként szerelt le, és váltott a politikára. Ciklusokon keresztül egy hangos, de jelentéktelen képviselőnek számított, azonban 2018-ban a politikai elit totális hitelvesztésének, a 2014-ben kezdődött gazdasági válságnak, az álhírvideóit brazilok milliói arcába toló YouTube-algoritmusoknak, a brazil és nemzetközi nagytőkének, és a több tízmillió hívet mozgósító karizmatikus keresztény mozgalmaknak köszönhetően az ország élére került.
Bolsonaro harcos illiberalizmusával, tudományellenességével; a környezetpusztítás, az emberi jogok és a demokrácia iránti közönyével ugyanolyan sokkhatást váltott ki hazájában, mint a több szempontból is mintául szolgáló Donald Trump az Egyesült Államokban. Az elnök hamar Orbán Viktor természetes szövetségesévé vált – bár a két ország távolsága és eltérő prioritásai miatt ez a szövetség jórészt kimerül egyes jobboldali és szélsőjobboldali ideológiai frázisokban mutatott nagy egyetértésben.
Bolsonaro katasztrofális teljesítményt mutatott a koronavírus-járvány kezelésében, amit a legsötétebb oltásellenes konteók harsány ismételgetése és az áldozatok iránti részvétlenség kísért. A dilettantizmus (a szövetségi kormány hónapokig arra törekedett, hogy minél többen „tudják le” a fertőzést) és korrupció elegye hozzájárult ahhoz, hogy a 221 milliós országban a hivatalos adatok szerint is csaknem 700 ezer halottat követelt a járvány. Bolsonaro járványkezelésben mutatott sokkprodukciójáról és a demokratikus intézmények elleni hadjáratáról itt olvashat részletesen.
