Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy „letörtük, lényegében legyőztük a pandémia harmadik hullámát”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a nyilatkozattal egyidőben Magyarországon 657 újabb fertőzést és 47 halálesetet jelentettek. A hozzánk hasonló méretű Csehországban 672 fertőzést és 5 halottat, Ausztriában pedig 677 fertőzést és 7 halálos áldozatot regisztráltak. Ahhoz képest, hogy mi már győztünk, ők még nem, elég rosszul állunk.
Azt is állította Orbán (ugyanott), hogy „Magyarország ma a járvány szempontjából védettebb és biztonságosabb, mint bármelyik nyugati ország”.
Ezzel szemben a tény az, hogy ez egyáltalán nem igaz. Ha a nyugati országok közé számítjuk az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát – márpedig hova máshova számítanánk őket –, akkor ebben a két országban magasabb az átoltottság, és lakosságarányosan hasonlóak a fertőzési adatok, ráadásul sokkal kevésbé súlyos a halálozás, mint nálunk. Ha pedig csak az Európai Unió nyugati államait vesszük, akkor ott is általánosnak mondható az új betegek számának csökkenése, és ugyancsak kisebb a halálozás, mint Magyarországon. Akkor miben méri a védettséget és biztonságosságot Orbán? Mert ezek szerint nem emberéletben.
Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (Brüsszelben), hogy Magyarország adta a legsikeresebb egészségügyi választ a járványra Európában, mert időben gondoskodott a szükséges vakcinákról.
Ezzel szemben a tény az, hogy bár átoltottságban Málta után valóban mi állunk a legjobban, az egészségügyi válasz nemcsak ebből áll, hanem elsősorban abból, hogyan tudták elegendő teszteléssel korlátozni a fertőzés terjedését, az egészségügyi intézmények milyen színvonalon tudták ellátni a betegeket, valamint hogy mennyire voltak képesek foglalkozni a másfajta ellátásra szorulókkal. A nehéz időszakokban a lélegeztetőgépen lévők több mint 80 százalékát nem tudták megmenteni, és mint látjuk, rengeteg szükséges egészségügyi beavatkozás maradt el. Azzal pedig nyilván Szijjártó is tisztában van, hogy a nemzetközi statisztikák szerint a járvány nálunk követelte, illetve a magas átoltottság ellenére még most is nálunk követeli a legtöbb halálos áldozatot. Ha ez a siker, mi lenne a kudarc?
Azt állította Menczer Tamás, külügyi államtitkár (egy konferencián), hogy több mint 500 milliárd forintot nyert Magyarország azzal, hogy keleti vakcinákat is vásárolt. Szerinte ugyanis keleti oltóanyagok nélkül a gazdaságot is sújtó korlátozások másfél-két hónappal tovább maradtak volna érvényben. Április végéig négymillió embert oltottak be, és keleti vakcinák nélkül ezt a számot csak július második felében értük volna el, mondta.
Ezzel szemben a tény az, hogy eddig a pillanatig 5 millió 482 ezer adag nyugati vakcina érkezett Magyarországra, vagyis keleti oltóanyagok nélkül is már több embert lehetett volna beoltani mostanra, mint amennyiről – júliust emlegetve – az államtitkár beszélt. Mint látjuk: összevissza. Az 500 milliárdos állítólagos szezont összekeverve a sinopharmos (egyébként kirívóan drága, 54 milliárd forintba kerülő) kínai fazonnal.
Bolgár György cikke megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2021. május 23-án.