Hazugságvizsgáló
Azt állította Varga Mihály pénzügyminiszter (Brüsszelben az MTI-nek), hogy „Magyarország teljesítette az Európai Bizottság minden feltételét, és megállapodás született a testülettel (…) éppen ezért a Bizottság magatartása érthetetlen az Erasmus-program ügyében”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a magyar kormány csak az uniós feltételek egy részét teljesítette, és a megkötött megállapodásban erre is felhívják a figyelmet. Az Erasmus ösztöndíjprogram felfüggesztése éppen ezért nem érhette váratlanul a kormányt, ugyanis a Bizottság kifogásolta az egyetemi alapítványok működésének átláthatatlanságát és összeférhetetlenségét. Ami tehát érthetetlen, az a magyar kormány látványos értetlenkedése. Bár ismerve őket, az is érthető.
Azt is állította Varga (ugyanott), hogy az egyetemek alapítványi működtetése bevett nemzetközi gyakorlat, és számos országban politikusok, például az Európai Parlament tagjai is szerepet töltenek be alapítványokban.
Ezzel szemben a tény az, hogy bár természetesen vannak európai vagy amerikai politikusok is, akik közreműködnek alapítványok irányításában vagy ellenőrzésében, de egyáltalán nem úgy, ahogy a magyar miniszterek, akik kirobbanthatatlanok, mert örökös tagjai lettek a magánosított egyetemek irányító testületeinek. Olyan pedig sehol sincs a világon, hogy a fél kormány beül az egyetemi kuratóriumokba. A bevett nemzetközi gyakorlatról szóló szöveget nem kell bevenni.
Azt állította Menczer Tamás külügyi államtitkár (az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a szankciókkal kapcsolatban), hogy a magyar kormány eddig is elért kivételeket az energetikai szankciók területén (…) „így tehát jön az orosz olaj, jön az orosz gáz; az éves gázfelhasználás 85 százaléka orosz gáz”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a földgázimportra nem vonatkozik semmilyen uniós szankció, a szállításokat az oroszok állították le. Magyarországra ezért továbbra is jön gáz Oroszországból, ám az nem teszi ki a magyar fogyasztás 85%-át, hanem csak a felét (a 4,5 milliárd köbméteres éves szállítási szerződéssel és a pluszban kialkudott 700 millió köbméterrel együtt). A külgazdasági minisztériumban illene tudni számolni.
Azt állította Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (ugyancsak az Egyenes Beszédben), hogy azért nem tud a kormány az uniós támogatások hiányában nagyobb béremelést adni a pedagógusoknak, mert az az összeg, amit erre kellene fordítani, mintegy 1000-1500 milliárd forint, és ez a magyar GDP 3-4 százaléka.
Ezzel szemben a tény az, hogy a mostani évre tervezett 10%-os bérpótlék emelésre a kormány 67,6 milliárd forintot szánt, Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár pedig a három évre szétterített béremelésre összesen 777 milliárd forintot ígért. Nincs szó tehát semmiféle 1000-1500 milliárdról, arról nem is beszélve, hogy a magyar GDP idei várható összege 78 ezer milliárd forint. Annak pedig a 777 milliárd nem a 3-4, hanem csak az 1%-a. Lenne. Matematika tanárok kerestetnek.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2023. január 21-én.