Hazugságvizsgáló
Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy a nyugatiak szerint „azért kell ezt a háborút, illetve Ukrajnát támogatni, mert ez erkölcsileg helyes dolog. A világ pedig azt mondja, hogy de nem.”
Ezzel szemben a tény az, hogy a világ nem ezt mondja. Az ENSZ Közgyűlés ülésszakának februárban elfogadott határozata, amelyet 141 ország, köztük Magyarország is támogatott, elítélte az orosz agressziót, annak súlyos, humanitárius következményeit, a lakóházak, iskolák, kórházak elleni támadásokat, a háborús bűnöket, és követelte az orosz csapatok visszavonását Ukrajna nemzetközileg elismert határain kívülre. Vagyis a világ erkölcsileg, jogilag és politikailag a megtámadott országot támogatja. Formálisan Magyarország is. Lehet, hogy két Orbán van?
Azt állította továbbá a kormányfő (ugyanott), hogy „miközben Európában mindenki úgy gondolja, hogy erkölcsi alapon a háború mellett kell állást foglalnia, ez alól Magyarország kivétel, mert mi úgy gondoljuk, hogy erkölcsi alapon a béke mellett kell állást foglalni”.
Ezzel szemben a tény az, hogy ha ez így van, akkor a háború kirobbantóját kellene felszólítani arra, hogy tegye le a fegyvert és vonuljon ki a részben elfoglalt országból. Lehet, hogy ennek nem lenne semmilyen gyakorlati eredménye, de erkölcsileg egyértelmű. Már ha az erkölcsön ugyanazt értjük.
Azt is állította az interjúban Orbán, hogy a nyugati vezetők egyre brutálisabb fegyvereket bocsátanak az ukránok rendelkezésére, és már közel vagyunk ahhoz, hogy békefenntartó típusú csapatok odaküldése is fölvetődjön.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem vagyunk közel hozzá. Egyrészt azért nem, mert békefenntartókat csak a harcok beszüntetése után lehetne a háborús feleket elválasztó övezetbe telepíteni, másrészt és főleg azért nem, mert a NATO egyértelműen kizárja katonák küldését a háborúba. Akkor ki kelt itt háborús pánikot?
Azt állította ezen kívül a miniszterelnök, hogy „a háborúpártiak veszélybe sodorták az egész Európai Uniót”.
Ezzel szemben a tény az, hogy ebben a konfliktusban egyetlen háborúpárti ország van, és az Oroszország. Putyin a háborúval kétségtelenül veszélybe sodorta Európát is, de a veszély elhárítására nem az a békepárti válasz, hogy akkor megadjuk magunkat. Még ha a híres magyar szabadságharcos így gondolja is.
Azt állította végül az interjúban Orbán, hogy azért „hoztuk létre” az Európai Uniót, hogy legyen tartós béke, és a háború veszélye csökkenjen. Az Uniónak a békét kell szolgálnia – mondta –, és ehhez képest az unió háborúpárti intézményrendszerré vált. Ezzel szemben a tény az, hogy az Uniót nem mi „hoztuk létre”, és annak idején nem is azért tették, hogy a Szovjetunióval megteremtsék a tartós békét, hanem hogy a két világháború után megakadályozzák az európai országok közti újabb háborúkat. Nem mindegy. Az EU pedig nem vált háborúpárti intézményrendszerré, hanem éppenséggel a háború megállításáért küzd Ukrajna támogatásával és az oroszok elleni szankciókkal. Hogy közben a „békeharcos” Orbánnal is háborúznia kell, az fölöttébb sajnálatos. De ezt a háborút sem az EU kezdte.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2023. április 1-jén.
