Hazugságvizsgáló
Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy „Ukrajna európai uniós tagsága azt jelentené, hogy az emberek elvesztenék a tekintélyes részét annak, amivel ma rendelkeznek. Ez adóemelést jelent, ez kevesebb nyugdíjat jelent, ez a rezsicsökkentés végét jelenti”.
Ezzel szemben a tény az, hogy Ukrajna majdani csatlakozásának semmi köze nincs a rezsicsökkentéshez, a nyugdíjakhoz és az adókhoz. Az importált gáz és olaj ára ettől nem lenne magasabb, az ukrán nyugdíjasok nem kapnának magyar nyugdíjat, és adót sem kellene emelni ahhoz, hogy az Ukrajnának szánt uniós támogatásokba Magyarország is beszálljon. Elvégre most sem emelnek adót, bár egyre nagyobb uniós támogatásokat veszítünk el. Ukrajnával együtt nem kellene nekünk is újból csatlakoznunk az EU-hoz?
Azt is állította Orbán, hogy a miniszteri vizsgálat majd kideríti, hogy „a hadsereg vezérkari főnöke képviselte-e vagy nem, és úgy látszik, hogy nem, a magyar álláspontot a nemzetközi fórumokon, és miért volt neki fontosabb Ukrajna dicsősége, mint Magyarországé”.
Ezzel szemben a tény az, hogy alig félévvel Ruszin-Szendi menesztése előtt Orbán Viktor egy berlini nyilvános vitán kijelentette: „a mi Zelenszkijünket felakasztották az ötvenhatos forradalom után”, valamint hogy „fel kell kínálnunk a lehetőséget az ukránoknak, hogy csatlakozzanak az Európai Unióhoz”. Mit is kellett akkor a vezérkari főnöknek képviselnie? Vagy kit nem.
Azt állította továbbá a miniszterelnök (ugyanott), hogy „nem arról van szó, hogy kimegy Brüsszelbe a magyar miniszterelnök, és szembetalálja magát 26 másik miniszterelnökkel, hanem a háttérben ott zsizseg, ott kavarog, ott szervezkedik, ott megbújik, ott suttog 30 ezer bürokrata. Az egy óriási erő. Nincs egyetlen olyan kormánya sem Európának, amelynek a külpolitikáját ennyi ember irányítaná.”
Ezzel szemben a tény az, hogy a 30 ezer bürokrata nem irányítja sem a tagállamok, sem az Unió külpolitikáját. Nem zsizseg, nem kavarog, nem szervezkedik, hanem van erre egy jobb szó: dolgozik. huszonhét országból, köztük Magyarországról. Az Unió külpolitikáját a tagállamok vezetői szabják meg. Ők zsizsegnek és szervezkednek. Szegény Orbán ellen.
Azt is állította ezen kívül Orbán Viktor, hogy szomorúan nézi azt a „vergődést”, ahogy a város vezetése nem tud megbirkózni a város mindennapi gondjaival. „Az egész város vezetésért kiált. Én csak azt tudom mondani, hogy ha kell, segítünk. Tehát ha nem, megy, szóljanak, jövünk és segítünk”. (…) „Legutóbb két hete adtunk a fővárosnak 40 milliárd forintot villamosvásárlásra. Csak ezeket nem szoktuk nagydobra verni”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a spanyol villamosok vásárlását az Európai Unió támogatásából finanszírozzák, csak éppen a kormány addig halogatta a szerződés teljesítését, amíg az már az egész ügylet lebonyolítását fenyegette. Ha most, az utolsó pillanatban nem szálltak volna be, akkor már az Unió által folyósított 30 százalékos előleget is vissza kellett volna fizetni. Csak ezt a szerény kormány nem szereti nagydobra verni. Mint ahogy azt sem, hogy a héten újabb 18 milliárdos fővárosi bevétel elvonásáról határoztak. A keresztényi segítség szellemében.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2025. június 7-én.
