Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban, azzal vádolva az ellenzéket, hogy hatalomra jutása esetén fegyvert szállítana Ukrajnának), hogy „mi elítéljük az orosz támadást, de nem tudunk úgy segíteni az ukránoknak, hogy közben szétlövetjük Magyarországot, vagy tönkretesszük a gazdaságunkat azzal, hogy nem jutunk energiaforráshoz, amely Oroszországból érkezik”.
Ezzel szemben a tény az, hogy ha Magyarország hajlandó lenne fegyvereket szállítani Ukrajnának (mint ahogy például Lengyelország, Csehország vagy Szlovákia teszi), azzal nem tenné tönkre saját magát, és nem lövetné szét az országot. Ha ugyanis az oroszok megtorlásként esetleg rátámadnának a lengyelekre, akkor Magyarországnak NATO-tagként szerződéses kötelezettsége lenne a lengyelek segítségére sietni, vagyis pontosan ugyanúgy „belekeverednénk” a háborúba, mint ők. Azt az ukrán kérést pedig, hogy Európa állítsa le az orosz olaj és gáz importját, az EU-országok többségéhez hasonlóan a magyar ellenzék sem támogatja. Ettől persze még Oroszország beszüntetheti a gázszállításokat Európának. És Magyarországnak.
Azt állította továbbá Orbán (az origo című portálnak), hogy „a 40 milliós Ukrajna a 140 milliós Oroszországgal háborúzik, ebből az egyik ráadásul atomhatalom”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem Ukrajna háborúzik Oroszországgal, hanem Oroszország támadt rá Ukrajnára. Nekem úgy rémlik, mintha 1956. november 4-én is szovjet invázió indult volna el Magyarország ellen, és nem két ország háborúzott egymással, amelyikből az egyik ráadásul atomhatalom. Vagy Orbán így tudja?
Azt is állította Orbán (a Kossuth rádióban), hogy az ellenzék „olyan természetellenes szövetséget hozott létre”, amelyben „megőrizte az önállóságát a fasiszta irányzat is meg a kommunista irányzat is”.
Ezzel szemben a tény az, hogy az ellenzékben nincs fasiszta vagy kommunista irányzat, ellenben a kommunista Munkáspárt a Fideszt támogatja, a Jobbikból kivált fasiszták szintén. De még a Fidesz-kormányban is van egykori kommunista, Orbán pedig még a Magyar Gárdát felállító egykori Jobbikot sem nevezte soha fasisztának. De hát ez nem is olyan meglepő egy olyan politikustól, aki a liberális, demokrata Fideszből antiliberális, antidemokrata pártot hozott létre, és közben úgy tesz, mintha az a korábbi nem is létezett volna.
Azt is állította a miniszterelnök (az Origónak), hogy „a jóisten úgy szerkesztette meg a magyar politikát, hogy amikor könnyű évek jönnek, akkor a baloldal van kormányon, amikor nehezek, akkor pedig mi”.
Ezzel szemben a tény az, hogy amikor 1994-ben a Horn-kormány került hatalomra, a magyar gazdaság visszaesése minden korábbinál nagyobb volt, csakúgy, mint a munkanélküliség és az államadósság. Amikorra viszont 1998-ban Orbánék győztek, a gazdaság a Bokros-csomag eredményeként gyors növekedésre váltott, az egyensúly helyreállt. De gondolhatunk 2008-ra is, amikor minden idők legnagyobb pénzügyi világválsága ütött be – mit tesz isten – a Gyurcsány-kormány idején. Történelemből elégtelen. Hazudozásból viszont minden áldott és áldatlan nap jeles.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. április 2-án.
