Azt állította Lázár János, fideszes képviselő, aki egyéni jelöltként legyőzte az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert (a Demokrata című hetilapnak adott interjújában), hogy „elképesztő túlerővel szemben harcoltunk. Az ellenfelem mindennap többször szerepelt az országos médiában, szinte többet volt pesti tévéstúdiókban, mint a városházi irodájában. Ezeknek a felületeknek pedig hatalmas az elérésük és a hatásuk.”
Ezzel szemben a tény az, hogy MZP valóban minden áldott nap többször is szerepelt az országos médiában, csak éppen vádaskodások és lejáratások célpontjaként. A pesti tévéstúdiókban való felbukkanása pedig nem jelentett mást, mint heti egyszeri interjút az ATV-ben. Úgyhogy igaz, ami igaz: ennek valóban óriási hatása volt.

Azt állította továbbá Lázár (ugyanott), hogy „megvédtük az embereket az inflációtól, a háborútól, az illegális bevándorlástól, a koronavírustól, a devizahiteleseket a csődtől, árstopot vezettünk be, és visszaadtuk a 13. havi nyugdíjat”.
Ezzel szemben a tény az, hogy Magyarországon az egyik legmagasabb az infláció Európában, a devizahitelesek egy részét máig fenyegeti a csőd, a koronavírus következtében egyedül Bulgáriában haltak meg többen lakosságarányosan számolva, a háborútól pedig pontosan annyira óvták meg Magyarországot, mint a NATO és az EU egész Európát. Bár lehet, hogy Orbán védte meg az összes európai országot.

Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (Csehországban), hogy Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitása mellett, ugyanakkor továbbra sem fog fegyvereket szállítani neki.
Ezzel szemben a tény az, hogy a magyar kormány szavakban kiáll ugyan az ukrán függetlenség mellett, a gyakorlatban azonban nem. Azt üzeni az ukránoknak: védjék meg magukat, ha olyan szuverének.

Azt állította Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője (lapjában), hogy az Egyesült Államok az ukrajnai háborúval el akarja tiporni Oroszországot. Csakúgy, mint az 1999-es bombázásokkal Jugoszláviát, aminek eredményeként „az ősi szerb területet, Rigómezőt is magában foglaló Koszovót de facto elszakították Szerbiától és odaadták az albánoknak”.
Ezzel szemben a tény az, hogy Koszovó kiválása Szerbiából csak befejezése volt annak a folyamatnak, amelyben a Jugoszláviát alkotó népek létrehozták saját független államukat. Amikor pedig a Gyurcsány-kormány 2008-ban elismerte Koszovó államiságát, a Fidesz azért tett neki szemrehányást, mert szerintük előbb kellett volna. Már bánják?

Azt állította Lánczi Tamás (Mozgástér című blogjában a „közszolgálati” hirado.hu portálon), hogy a baloldal újra és újra megpuccsolja saját vezetőit (most Márki-Zayt), és ennek oka a bolsevik pártok történetében rejlik Sztálintól Brezsnyevig.
Ezzel szemben a tény az, hogy ha az MSZMP-t is bolsevik típusú pártnak tekintjük, akkor az analógia máris bukik, ugyanis Kádár Jánosnak egyfolytában 32 év jutott. Ráadásul létezik egy másik, hasonló párt is, amelyet 34 éve ugyanaz az ember irányít, akit se puccsal, se választásokkal nem lehetett leváltani. Örökös elnök és miniszterelnök. Amilyen pechünk van.