Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban az Európai Parlamentben lezajlott vitáról), hogy „ha tízen jönnek az emberre, az a rock and roll”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem tízen jöttek az emberre, hanem még többen, és ha ez rock and roll volt, akkor nem lehetett csihi-puhi, intifáda vagy keresztre feszítés, márpedig ő maga nevezte így strasbourgi szereplését. Kihez hasonlítja magát? Elvishez, vagy…?
Azt is állította Orbán (ugyanott), hogy „von der Leyen asszony, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke bejelentették, hogy ők meg akarják buktatni a magyar kormányt. (…) Hogy ezt nyíltan belevágják Magyarország képébe (…) azért ennek a szégyentelensége szokatlan”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a Bizottság elnöke élesen kritizálta a magyar kormányt, de nem beszélt Orbán megbuktatásáról, és Weber is csak reményét fejezte ki, hogy Magyar Péter a jövő. A korábbinál is keményebb politikai bírálat azonban nem szokatlan, csak éppen Orbán szokta Brüsszel képébe vágni, hogy Juncker, von der Leyen vagy Weber valójában Soros ügynöke, és le kell őket váltani. A brüsszeli fagyi visszanyalt.
Azt állította továbbá a kormányfő, hogy „ők ketten megnevezték, kikből álljon az új magyar kormány. Az európai szocialisták Dobrev Kláráékat akarják delegálni, a Néppárt meg a Tisza Pártot Magyar Péterrel. Ez az a koalíció, amelynek a házassága ott meg is történt a szemünk előtt. Celebrálta papként vagy anyakönyvvezetőként von der Leyen, és Manfred Weber volt a tanú”.
Ezzel szemben a tény az, hogy sem von der Leyen, sem Manfred Weber nem szocialista, vagyis ők egyáltalán nem nevezték meg Dobrevet, de más sem. Senki nem utalt semmiféle koalícióra, csupán annyi történt, hogy Magyar is, Dobrev is lehetőséget kapott frakciójától hosszabb felszólalásra. De úgy látszik, Orbánnak már az is sok, ha valaki egyáltalán szót kaphat vele szemben. Neki ez már maga a puccs.
Azt állította ezen kívül a miniszterelnök, hogy „a két érintett fél világosan megmondta: ők készen állnak arra, hogy teljesítsék azt, amit Brüsszel követel. Ez négy súlyos dolgot jelent, és mind a négyet el is fogadták. Az egyik, hogy beszállunk a háborúba Ukrajnával, fegyvert szállítunk nekik, és pénzt adunk a magyar költségvetésből, (…) be kell engedni a migránsokat, a családvédelmi, gyerekbarát törvényeket el kell törölni, és végül be kell szállni a gazdasági-kereskedelmi hidegháborúba”.
Ezzel szemben a tény az, hogy sem Magyar Péter, sem Dobrev Klára egyetlen szóval sem mondott semmi ilyet. A miniszterelnök vagy hallucinál vagy nem mond igazat. Melyik a rosszabb?
Azt állította ezen kívül Orbán (a strasbourgi vitában Manfred Webernek címezve), hogy „Ön ott akart ülni abban a székben, ahol most Ursula von der Leyen ül, de miattam nem ül ott, ezért haragszik rám”.
Ezzel szemben a tény, hogy Weberből nem azért nem lett a Bizottság elnöke 2019-ben, mert Orbán nem szavazta meg, hanem mert Macron francia elnök is ellenezte. Orbán ellenszavazata nem számított sem Jean-Claude Juncker, sem most von der Leyen megválasztásakor. Vajon miért haragszanak rá mégis annyian?
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. október 12-én.
