Hazugságvizsgáló
Azt állította Gulyás Gergely miniszter (a kormányinfón), hogy Magyarországnak az amerikai választás eredménye nagy siker.
Ezzel szemben a tény az, hogy ez nem Magyarország sikere, legföljebb nagy öröm Orbánéknak. Más tollával ékeskedünk? Mit szól ehhez Trump?
Azt is állította Gulyás, hogy az európai vezetők közül Donald Trump a magyar miniszterelnökkel beszélt először.
Ezzel szemben a tény az, hogy Orbán szerda éjszaka, negyed 12 után közölte lelkesen az X-en, hogy beszélt a megválasztott elnökkel. Macron francia elnökkel azonban Trump már kora este, 6 óra előtt tárgyalt, méghozzá 25 percig, Meloni olasz miniszterelnök pedig Orbánt háromnegyed órával megelőzve számolt be a Trumppal folytatott telefonbeszélgetéséről. Sőt még Zelenszkij ukrán elnök is előbb következett a sorban: ő 22.40-kor írta ezt ki a közösségi médiára. Úgy látszik, van egy Orbán-Gulyás sorrend, és van egy fontossági.
Azt állította Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (a Mandinernek adott interjújában), hogy Donald Trump győzelme a normalitáshoz való visszatérés garanciája.
Ezzel szemben a tény az, hogy éppen ellenkezőleg: az abnormalitáshoz való visszatérés garanciája, ami abból is látszik, hogy egészségügyi miniszterjelöltje oltástagadó, reménybeli igazságügyi minisztere ellen pedig a washingtoni képviselőház folytat hosszabb ideje etikai vizsgálatot szexuális visszaélések és drogfogyasztás miatt. És ez még csak a kezdet. Milyen lesz a vég?
Azt is állította ezen kívül Schmidt, hogy nem nagyon hallott elviselhetetlenül cinikusabb mondatot a nyugati megmondó emberektől, mint azt, hogy „az utolsó ukránig harcolunk”.
Ezzel szemben a tény az, hogy ilyet sem a nyugati vezetők, sem az úgynevezett megmondó emberek nem mondtak, ellenben Putyin igen, ő ugyanis kijelentette, hogy „a Nyugat az utolsó ukránig akar harcolni Oroszországgal”. Valóban elviselhetetlenül cinikus. Az agresszortól.
Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy az uniós versenyképesség helyreállítása érdekében csökkenteni kell az energiaárakat az Európai Unióban, és felül kell vizsgálni az Oroszország elleni szankciókat.
Ezzel szemben a tény az, hogy leginkább Magyarországon kellene csökkenteni, mert az Eurostat legfrissebb adatai szerint nálunk volt a legmagasabb a villamos energia ára a közép- és nagyvállalati fogyasztók számára, de a gázárban is az élmezőnyhöz tartozunk. Mintha Orbán mások árával verné a csalánt.
Azt is állította Orbán, hogy a magyar gazdaság bajai a háborúból származnak.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem az ukrajnai, hanem egy másik háborúból: abból, amelyet a kormány az Európai Unióval folytat. Emiatt estünk el több ezer milliárd forintnyi támogatástól, és ezért kényszerülünk drága piaci kölcsönök felvételére. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Orbán 2022-23-ban rászabadította a kirívó méretű inflációt az országra, gazdaságpolitikájában pedig szinte minden pénzt, paripát és fegyvert az akkugyártási hadműveletre fordított, akkor világos, miért veszítünk el egyszerre több csatát. Máskor verd be jól a patkószeget! Mielőtt még az ország is elveszne.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. november 16-án.
