Hazugságvizsgáló
Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (Brüsszelben, a NATO megalakulásának 75. évfordulóján tartott ünnepségen), hogy Magyarország büszke tagja a világ legerősebb védelmi szövetségének, a NATO-nak. „Büszkék vagyunk arra is, hogy megbízható szövetségesek vagyunk, hozzájárulunk közösségünk biztonságához”. Ezzel szemben a tény az, hogy a NATO éppenséggel nem így gondolja, mivel az ukrajnai háború kezdete óta az Orbán-kormány minden módon akadályozni próbálja a szervezet egységes fellépését, márpedig a NATO számára ma egyértelműen az orosz agresszió a legnagyobb biztonsági kihívás. Maga a miniszter egyébként szépen hangzó ünnepi szavai után egy sajtótájékoztatón közölte, hogy a magyar kormány ellenzi a NATO koordinációs szerepének növelését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében. Magyarán: a legjobb lenne magukra hagyni a harcoló ukránokat. Na, ilyen a megbízható magyar szövetséges. És erre büszke Szijjártó meg a főnöke.
Azt állította Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (Facebook-oldalán), hogy teljes szereptévesztésben van a budapesti amerikai nagykövet, amikor „azért támadta Magyarországot, mert hazánk továbbra is szerez be földgázt Oroszországból”. Szerinte a nagykövetnek nem dolga szakpolitikai kérdésekben ”felkérdezni” a kormányt, ráadásul „az energiaszuverenitás nem akkor következik be, ha az egyoldalú függéseinket más egyoldalú függésekre cseréljük”.
Ezzel szemben a tény az, hogy az oroszoktól való energiafüggőségünk egyáltalán nem szakpolitikai, hanem nagypolitikai kérdés. Nem véletlen, hogy egész Európa levált az orosz energiaforrásokról, mert nem akarja magát kiszolgáltatni egy agresszív nagyhatalomnak. Orbán kivételével. De az egyoldalú orosz függésünket, ha akarnánk, sem tudnánk más egyoldalú függéssel felváltani, hiszen nincs is ilyen kínálkozó partner, csakis a világpiac, sok exportőrrel. Egy (nem szak-)politikai igazgató ezt ne tudná? Vagy csak Dávid parittyázza Góliátot.
Azt állította Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, hogy Magyarország 2015-ben kezdett hozzá a haderőfejlesztéshez, és most már sorra érkeznek be az új hadieszközök.
Ezzel szemben a tény az, hogy az Orbán-kormány semmi ilyesmihez nem kezdett hozzá 2015-ben, mert a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési programot is csak 2016 legvégén hirdette meg. Jellemző, hogy a védelmi kiadások aránya a GDP-ben 2010-ben még 1,17 százalék volt, aztán folyamatosan csökkent (2014-ben 0,79 százalékra), de még 2017-ben is csak 1,03 százalékra emelkedett vissza. Új fegyverek ide vagy oda, a miniszter a célpont mellé lőtt.
Azt állította Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, hogy ma is minden háztartás havi 181 ezer forinttal kevesebbet fizet a gázért és a villamos áramért, mint a piaci ár.
Ezzel szemben a tény az, hogy a Pénzügyminisztérium szerint a kormány tavaly 1300 milliárd forintot költött a „lakossági rezsivédelemre”, ami azt jelenti, hogy a mintegy négymillió háztartásra évi 325 ezer, vagyis havonta 27 ezer forint támogatás jutott. Kérjük a hiányzó havi 154 ezret.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. április 6-án.