Hazugságvizsgáló

Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy „az egy dolog, hogy betiltanak egy kampányindító rendezvényt, hiszen azért voltam Brüsszelben, de a mindennapi életben Nyugat-Európában, ha egy egyszerű melós a munkahelyén olyat mond a migrációról, ami nem vág egybe a hivatalos állásponttal, lehet, hogy másnap nincs állása”.
Ezzel szemben a tény az, hogy Nyugat-Európában ilyen nem lehet, hacsak valaki nem kezd el gyűlöletet szítani az ott dolgozók egy része ellen. Apropó, azt eddig nem is tudtuk, hogy a nagy vihart kavart brüsszeli nemzetközi konferencia valójában Orbán Viktor kampányindítója volt. Hány szög fog még kibújni a brüsszeli kampányzsákból?

Azt állította továbbá a miniszterelnök (előbbi gondolatmenetét folytatva), hogy Magyarországon nem okoz gondot, ha az ember nyíltan elmondja a véleményét, „legföljebb nem értenek veled egyet, de hogy te szankciókat szenvedj el azért, mert van egy véleményed, azért itt Magyarország nem tart”.
Ezzel szemben a tény az, hogy de, pontosan itt tart. Hogy emlékeztessük a miniszterelnököt, éppen a napokban bocsátották el egy állami vállalatnál betöltött állásából azt a volt református lelkészt, aki felszólalt Magyar Péter tüntetésén. És mit kapott a Fidesz kommunikációs igazgatójától? Azt, hogy „miért kellene egy kormánynak olyanban megbízni, aki meg akarja buktatni”. Ja, az más.

Azt is állította Orbán (ugyanott), hogy persze az emberek Nyugaton is elégedetlenkednek, „de úgy fölemelni a hangjukat, ahogy mi csináltuk azt a nyolcvanas évek második felében, és úgy kiállni a szabadság mellett, ahogy mi csináltuk, ez ma Nyugaton nincs. Ezért túlzás nélkül mondhatom azt, hogy Magyarország nélkül, a magyar emberek nélkül, a magyar kormány hangja nélkül ma nincs szabadság Európában”.
Ezzel szemben a tény az, hogy Nyugaton ma is rendszeresen és rengetegen állnak ki az általuk követelt szabadság mellett, sokkal többen és sokkal radikálisabban, mint a nyolcvanas években az ellenzékiek, illetve a világhírű szabadságharcos, Orbán Viktor. De ha nem volna ma szabadság Európában, akkor nem lehetne kormányon Olaszországban Meloni, nem győzhetett volna Hollandiában a szélsőjobbos Wilders, vagy nem erősödhetne az ugyancsak szélsőjobbos Osztrák Szabadságpárt. Sajnos Orbán és a magyar emberek hangja nélkül is.

Azt állította ezenkívül a kormányfő, hogy a magyar baloldal háborúpárti: „Brüsszelből kapja a pénzét, mi más is lehetne.”
Ezzel szemben a tény az, hogy nem Brüsszelből kapja, hanem Orbán és a Fidesz eddigi propagandája szerint állítólag Amerikából, ezért is nevezték el dollárbaloldalnak. Mostantól akkor euróbaloldal lesz? A válaszokat kérjük rubel- vagy jüanjobboldal jeligére eljuttatni a Fideszhez.

Azt állította ugyancsak Orbán Viktor (szintén a rádióban), hogy „most egy választási kampányban vagyunk; ilyenkor nem spekulálni kell, hanem lőni, tölteni, lőni, tölteni”.
Ezzel szemben a tény az, hogy pár mondattal később ugyanő arról beszélt, hogy a mostani európai választások tétje a háború vagy a béke. Aha. Értjük. Szóval akkor lövünk. A békéért.

Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. április 20-án.