Azt állította Orbán Viktor (Veszprémben), hogy a római birodalom bukása után mindig ott lebegett egy álom: újraegyesíteni, egy birodalomban összefogni Európát. „Bizánc, Nagy Károly, Ottó, Napóleon, Hitler, más-más alapokon, de erről ábrándozott. És ez ma is így megy.”
Ezzel szemben a tény az, hogy nem így megy, Hitlert megnevezni pedig az Európai Unió egyik szellemi, történelmi elődjeként perverz gondolat. Hitler háborúkkal és népirtással akarta uralma alá hajtani Európát, az unió viszont éppen a világháború szörnyű tanulságait levonva békés együttműködést hozott létre az európai országok között. Az unióhoz a kontinens országai önként (és dalolva) csatlakoztak, és több ország jelenleg is vár a belépésre. Egy, csak egy legény van talpon a vidéken. Amilyen pechünk van.
Azt állította Orbán Viktor (a parlamentben azonnali kérdésekre válaszolva, a kordonbontásról), hogy Magyarországon lehet tüntetni, de nem lehet építési telekre törvényellenesen behatolni, nem lehet középületeket megrongálni, és rendőröket sem lehet megdobálni.
Ezzel szemben a tény az, hogy a miniszterelnök várbeli hivatala előtti területet valójában nem balesetveszély miatt, hanem azért kerítették el, hogy távol tartsák az újságírókat, a tüntetők nem rongáltak meg középületeket, a rendőröket pedig nem dobálták meg. Ellenben éppen az Orbán-kormány alatt, 2011-ben elfogadott semmisségi törvénnyel nyilvánították semmisnek a 2006-os zavargások alatt elkövetett, személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatt hozott, rendőri jelentések alapján hozott ítéleteket. Orbán kijelentéseit vajon mikor nyilvánítják semmisnek?
Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (Nagyváradon), hogy a kormány megteremti a környezetet a magyarság megőrzéséhez a Kárpát-medencében.
Ezzel szemben a tény az, hogy a magyarok száma a környező országokban minden korábbinál nagyobb ütemben zuhan. Romániában már csak egymillióan vallják magukat magyarnak, és a teljes népességen belül a magyarok aránya az egy évtizeddel korábbi 6,5 százalékhoz képest 6 százalékra csökkent. Szerbiában a kétszázezres lélektani határ alá esett a magyarok száma (184 ezerre), Szlovákiában a magyarok aránya a korábbi 9,7 százalék helyett már csak 8,5 százalék. Úgy fest, hogy az Orbán-kormány által megteremtett környezet nem elég. Valami – sok pénz és sok szöveg – van, de nem az igazi.
Azt állította a Külügyminisztérium (azzal kapcsolatban, hogy Magyarország nem csatlakozott a belarusz emberi jogi helyzetet elítélő EU állásfoglaláshoz), hogy „az ehhez hasonló politikai nyilatkozatok ellehetetlenítik a béketárgyalások megkezdéséhez nélkülözhetetlen kommunikációs csatornákat, és így csak elveszik a béke reményét”.
Ezzel szemben a tény az, hogy senkinek, még Szijjártónak sincs szüksége Belaruszra ahhoz, hogy Moszkvával tárgyaljon; el tud ő utazni egyenesen Lavrov külügyminiszterhez is, ha kell. De ráadásul a magyar kormány közvetlen amerikai-orosz tárgyalásokat sürget az ukrajnai béke érdekében, abban pedig semmilyen szerep nem jutna Belarusznak. Vagyis aki Belaruszt védi, az csak Putyint védi. Gratulálunk.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2023. május 13-án.