Hazugságvizsgáló
Azt állította Orbán Viktor (a Facebook-oldalán megosztott videóüzenetében, az Európai Parlament korrupciós botrányáról), hogy „ideje, hogy lecsapoljuk a mocsarat, itt Brüsszelben”.
Ezzel szemben a tény az, hogy azt a mocsarat nem a tagállamok vezetőinek kell lecsapolniuk, hanem az EP-nek; a parlament ügyeibe a kormányfőknek nincs is beleszólásuk. Amibe viszont Orbánnak is van, az a magyar mocsár. Irány haza, csapolni!
Azt is állította Orbán (ugyancsak a Facebook oldalán, az EU és az ázsiai gazdasági szervezet, az ASEAN csúcstalálkozóján), hogy „szankciók helyett gazdasági együttműködés! Csak így törhetjük le a szankciós inflációt és a szankciós energiaárakat.”
Ezzel szemben a tény az, hogy az ASEAN országok ellen nincs érvényben semmilyen európai szankció, velük nyugodtan lehet együttműködni. Ha viszont Orbán Oroszországgal szemben szeretné megszüntetni a szankciókat, és felújítani vele a gazdasági együttműködést, akkor ideje kilépni az EU-ból és a NATO-ból. Csak lehetőleg minket ne vigyen magával.
Azt állította Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője (Strasbourgban), hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban két markáns álláspont van az EU-ban: a valóságtagadó háborúpárti és a békepárti.
Ezzel szemben a tény az, hogy az Európai Unióban senki nem háborúpárti, éppenséggel mindenki azt sürgeti, hogy Oroszország fejezze be agresszióját. Csupán egyetlen állam van, amely általánosságban követel békét: Magyarország. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy Ukrajna adja meg magát az oroszoknak. Vajon Deutschnak és Orbánnak miért az orosz béke kell?
Azt állította Nagy István agrárminiszter (abban a közleményben, amelyben bejelentette az élelmiszer-árstop meghosszabbítását), hogy az elhibázott brüsszeli szankciók miatt Európában történelmi magasságba emelkedtek az energiaárak és ezáltal az élelmiszerárak is.
Ezzel szemben a tény az, hogy az ársapkák ellenére Magyarországon a legmagasabb az infláció az egész Európai Unióban, ezen belül pedig az élelmiszerek áremelkedése még inkább kiugró. A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint az ársapkákkal csak a közvetlenül érintett termékek árát fagyasztották be, a helyettesítő áruk viszont jelentősen megdrágultak, egyes ágazatokban pedig komoly termelési zavarok is keletkeztek. Persze elképzelhető, hogy a gonosz brüsszeli szankciók csak Orbán Viktor hazafias kormányát sújtják.
Azt állította ezenkívül Orbán (ugyancsak a Facebookon), hogy „Magyarországnak vannak nagy céljai, amelyek túlmutatnak a nehéz időszakokon is”. Az egyik ilyen a nyugdíjak értékének megőrzése, és „most, hogy január elsejével 15 százalékkal emeljük a nyugdíjakat, ez 2023-ban is így lesz”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a 15 százalékos emeléssel egész biztosan nem lesz így. Egyrészt mert az előrejelzések szerint a jövő évi áremelkedés meghaladja a 15 százalékot, másrészt pedig mert a nyugdíjasokat sújtó infláció még ennél is magasabb. Vagyis Magyarország nagy céljait a miniszterelnök által használt nagy szavakkal nem lehet elérni. Nagyobb pénzzel talán igen.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. december 17-én.