Ne szépítsük: a kormány gyakorlatilag már megkezdte a 2022. évi választási csalás előkészítését. Mert mi egyébnek tekinthetők az utóbbi idők önkényes törvényhozási lépései, mint a „választás rendje elleni bűncselekmények”, amelyekért történetesen három évi szabadságvesztéssel fenyeget a Btk? Erőszak, fenyegetés, megtévesztés, anyagi juttatás – sorolhatjuk az idevágó tipikus elkövetési magatartásokat. Kétségkívül, ezek közt nem szerepel az önkényes jogalkotás. Habár a rendszerszintű megtévesztés azért ehhez áll közel.
Nyilvánvalóan sérti a jogegyenlőséget a magyar igazolvánnyal rendelkező „határon túliak” könnyített levél-szavazása, amennyiben magyarok egy másik népes csoportját, az ideiglenesen külföldön tartózkodó munkavállalókat ugyanettől a jogtól megfosztják. Sőt szavazatuk leadását ma tudatosan nehezíti a kormány. Az utóbbiak kizárólag személyesen és csak a kijelölt távoli külképviseleteken voksolhatnak – miközben azt gyakorlatilag senki sem ellenőrzi, hogy valójában ki tölti ki a levélben szavazó határon túli állampolgárok szavazólapját.
Szakértői becslések szerint manapság sajnos tízezres nagyságrendben szerepelnek elhunytak a választási névjegyzékben. Első hallásra is megdöbbenő ez a magas szám, amit sajnálatos módon csak növel a népmozgalmi statisztikából ismert „természetes fogyás.” Még aggasztóbb tény a magyar államigazgatás hallgatása: semmiféle erőfeszítést nem látunk az illetékes szervezetek részéről, amellyel megnyugtatóan tisztáznák, majd – például ismétlődő regisztráció előírásával – rendeznék ezt a kérdést.
E rendhagyó bűnhalmazatot tetézi a voksturizmust bátorító minapi parlamenti határozat, amely gyakorlatilag megszüntette a fiktív lakcímbejelentések büntethetőségét. Mert a kormány nem érte be az eddigi, részrehajló törvényi szabályozással. Minden követ, pénzt és paragrafust megmozgat annak érdekében, hogy elkerülje az immár elképzelhető választási vereséget. Ennek jegyében az egy magyarországi lakcímre tömegesen bejelentett külhoni választókat automatikusan fölveszik a központi névjegyzékbe, majd a megfelelő szavazókörbe. Ők tehát jövőre már nem csak az országos pártlistára voksolhatnak. Annak sincs semmi akadálya, hogy a megbízható szavazókat a „billegő körzetekbe” vezényeljék.
Ámde a politikai diszkrimináció ez esetben sem vész el, csak átalakul. Ha egyszer a külhoni magyarok levélben is szavazhatnak, nézetem szerint ettől alkotmányosan nem tilthatók el a külföldön tartózkodó, Nyugat-Európában élő magyar munkavállaló honfitársaink százezrei sem.
A helyzetet tovább súlyosbítja a névjegyzék korlátozott nyilvánossága, mérsékelt hitelessége. A kettős állampolgárságot tiltó két szomszédos állam (Szlovákia, Ukrajna) névjegyzékbe fölvett szavazóinak személyes adatai eleve nem hozhatók nyilvánosságra, a regisztráltak számát így anonim módon és összevontan adja meg a nemzeti választási iroda. (A törvényességi kontrollt is megtartja magának, házon belül intézi.)
S ha ezek után sem lenne elég hosszú a választási eljárás virtuális bűnlajstroma, érdemes egy pillantást vetni a magyar igazolvánnyal rendelkezők választási névjegyzékbe vételének sajátos szabályaira. A nemzeti választási iroda tájékoztatója szerint ugyanis eleve nincs szükség regisztrációra, ha a külhoni választó magyarországi lakóhellyel rendelkezik, vagy ha van érvényes magyarországi tartózkodási helye. „Ezekben az esetekben automatikusan vesszük fel a névjegyzékbe, ezzel nincs teendője ”- nyugtatja a Magyarországhoz immár közjogilag is kötődő delikvenseket az iroda. Hozzáfűzve: „Aki a 2014-es országgyűlési választások előtt – vagy azóta – már regisztrált, annak tíz évig nem kell újra kérnie a regisztrációt.”
Ezzel bezárult az ördögi kör. Aki egyszer szavazott, annak újabb tíz évig nincs ezzel gondja. Sőt a Fidesz-kormány jóvoltából a külföldi joghatóság alatt élő néhai szavazók is örökös szavazati jogot nyerhetnek; ha valaki vissza akar élni a szavazójogukkal, azt senki és semmi nem akadályozza meg ebben.
Ezek után próbálja meg elfogadtatni a kormány az alkotmányos kételyeit megfogalmazó demokratikus ellenzékkel, hogy a hatályos magyar választójogi szabályozás tisztességes.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2021. december 9-én.
