A nemzetpolitikai cikk – szerzője Szekeres Imre, a Magyar Köztársaság volt (ötödik), idén hetvenéves honvédelmi minisztere – nagy ívű elképzelés a digitális nemzet, a digitális állampolgárság létrehozásáról és jövőjéről.
Miközben ketté osztani igyekeznek a közvéleményt hazafiakra és „idegenszívűekre”, és bőségesen öntik a pénzt a külhoni politikai kiszolgálóik mögötti vállalkozóknak, a nagyhangú magyarkodók nemzetpolitikája teljes csőd.
A határainkon túli magyar közösségek személyi elvű területi és kulturális autonómiája egy lépést sem haladt előre. A külhoni magyar közösségeket megosztották, egyes szervezeteket hátrányosan megkülönböztettek, egyoldalú politikai és pénzügyi támogatást nyújtanak kiválasztott szervezeteknek. Mindez súlyos károkat okozott és okoz a magyar-magyar kapcsolatokban. Nem a Fidesz és a KDNP hatalmát szolgáló szavazatszerzésre, hanem a határainkon kívül élő magyarok, velük közösen kialakított, érdemi, átlátható és sokoldalú támogatására lenne szükség. Magyarországi és külhoni szociológusok, demográfusok, közgazdászok, pedagógusok bevonásával kidolgozott, a különböző támogatási területeket átfogó Kárpát-medencei fejlesztési program adhat megoldást ugyanis arra, hogy magyarként szülőföldjükön boldoguljanak.
Annál is inkább szükség lenne a közös cselekvésre, mert a szomszédos országokban élő magyarok száma a népszámlálási adatok szerint egyre fogy, ma alig több mint kétmillió. Annyi, mint a Kárpát-medencén kívüli magyar diaszpóra, akiknek kétharmada Észak-Amerikában, egy részük Nyugat-Európában, mások pedig Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában és Dél-Amerikában, kisebb-nagyobb közösségekben szétszórtan élnek. A diaszpóra viszont bővült azokkal, akik önállóan vagy családostól, munkavállalóként tartósan külföldre – főképpen uniós tagországokba – költöztek. Őket a Fidesz-KDNP kormány hátrányosan különbözteti meg, amikor nem lép fel annak érdekében, hogy megőrizhessék magyarságukat új lakóhelyükön, sőt még választójogukat is korlátozza.
Miközben először lenne mód a nemzetegyesítésre a digitalizáció révén. Olyan magyar nemzeti platform létrehozásával, melyen keresztül minden magyar minden magyarral a politikai, a kulturális, egyházi és civil társadalmi élet minden regiszterében, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat tarthatna fenn. A Magyar Szocialista Pártban sokan véljük úgy, hogy a magyar nemzet minden tagjának joga van – bárhol legyen is éppen a világban – a magyar állam szolgáltatásainak igénybevételére. A magyar állam kötelessége lenne, hogy lehetőséget biztosítson polgárai számára politikai és kulturális értelemben vett nemzeti identitásuk ápolására, fenntartására, a magyar politikai és kulturális közösséggel való kapcsolattartásra az egész világon.
A magyar nyelven beszélők száma jelenleg 13 millió, ami a 12. helyet jelenti a legtöbb beszélővel rendelkező nyelvek európai listáján. A digitális korban egy nyelv megmaradása nemcsak beszélőinek számától, hanem attól is függ, hogy milyen mértékben van jelen a digitális eszközökben, szoftverekben, alkalmazásokban, képzési tananyagokban. Az MSZP azt javasolja, hogy a magyar állam feladata legyen biztosítani a magyarok számára, hogy az egyre nagyobb számú online szolgáltatást anyanyelvükön tudják igénybe venni. A természetes nyelvet használó mesterséges intelligencia-alapú szolgáltatások angolul, franciául vagy németül elérhetők, de a cél az, hogy magyarul is hozzáférhetők legyenek már ma is, és még inkább a jövőben.
A magyar Wikipédia mérete azt mutatja, hogy az elképzelésünk megvalósítható. A magyar tudástár a világon a 19. legnagyobb adatbázis, megelőzi a török és a román nyelvű Wikipédiát, sőt lekörözi az arabot és a koreait. Bár a magyar nyelvtechnológia máris szép eredményeket tud felmutatni (létezik jó helyesírás-ellenőrző, karakterfelismerő, gépi fordító, beszélgető, beszédfelismerő rendszer), még nagyon sok a megoldatlan feladat. A magyar állam dolga lenne, hogy megteremtse az anyagi alapjait annak az átfogó technológiai fejlesztésnek, melynek révén a magyar állampolgárok anyanyelvükön használhatják a digitális kommunikáció legmodernebb eszközeit és szolgáltatásait.
A digitális nemzet tagja egyben digitális állampolgár is. A magyar állam ezért minden magyar állampolgársággal rendelkező embernek nyújtson támogatást a magyar intézmények által a hálózaton elérhetővé tett kulturális, egészségügyi, közigazgatási, üzleti, politikai, közösségi tevékenységekben való részvételhez. Az ehhez kifejlesztett digitális nemzeti kártya olyan lesz, mint egy kulcs, mely ajtókat nyit a közigazgatás, az egészségügy, a szociálpolitikai intézmények, a kulturális, gazdasági, politikai, egyházi és civil szerveződések által felkínált javakhoz és szolgáltatásokhoz.
Akár felhőben megosztva, akár egy adatközpontban vannak az állampolgárok adatai, bárhonnan alkalmasak lesznek az azonosításra és az állampolgári státusztól elválaszthatatlan, hálózaton elérhető szolgáltatások igénybevételére. Minden állampolgár megnyithatja saját biztonságos tárhelyét, ahol minden vele kapcsolatos, folyamatosan frissülő, releváns, hivatalos és testreszabott magáninformáció megtalálható. Ezzel a hozzáférési móddal, az állampolgári adatkapuval egyszerre elérheti a személyi igazolvány, az útlevél, a tb-kártya, a jogosítvány, a nyugdíjigazolás, a bérlet, a könyvtári jegy, a banki belépő, a vásárlási hűségpontnyilvántartó és még sok minden más alkalmazását. Az elektronikus hozzáférési móddal fölöslegessé válik a személyes jelenlét, lehetővé válik a hiteles online aláírás.
Lehet tehát választani: bocskaiban borongani a nemzet múlásán vagy egyesíteni a magyarságot a digitalizáció révén. „Aki magyar, velünk tart!”
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2021. május 19-én.
