Az MSZP Országos Központjának közleménye.
Dr. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője jogerősen megnyerte a pert a Gazdasági Versenyhivatallal szemben. Ennek értelmében 30 napon belül versenyfelügyeleti eljárást kell lefolytatnia a GVH-nak az MVM-mel szemben, mert hazudik a rezsiboxban, és ezzel megtéveszti a fogyasztókat.
Azaz nem takarít meg egy magyar család 181 ezer forintot havonta a rezsicsökkentéssel!
Dr. Tóth Bertalan még a tavalyi év végén fordult bírósághoz, miután a GVH elutasította versenyhivatali eljárás iránti kezdeményezését a földgáz egyetemes szolgáltatói közszolgáltatást ellátó MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. megtévesztő számlázási gyakorlata miatt.
Az MSZP frakcióvezetője azt az álláspontot képviselte, hogy az MVM megtévesztő és hazug számokat közöl a fogyasztókkal a gázszámlák rezsiboxában, ez a valótlan tájékoztatás pedig a gázpiacok torzítását eredményezheti, valamint eltántoríthatja a fogyasztókat a kereskedőváltásnak még a gondolatától is. Ez pedig tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlatnak minősül.
A szolgáltató 3,3 millió fogyasztót tévesztett meg hónapról hónapra azzal, hogy a rezsiboxban feltüntetett „megtakarítást” a teljesen önkényesen meghatározott, 1026 forintos köbméterenkénti árral számolják, miközben a földgáz piaci ára hónapok óta ennek az értéknek csak a töredéke.
Ma a bíróság ítélete alapján megerősítést nyert, hogy a Fidesz becsapta és folyamatosan becsapja a magyar családokat!
A szerkesztő megjegyzése
A rezsicsökkentés egy hívószó, amelyet a Fidesz-KDNP többségű kormány 2013-tól vezetett be a magyar közbeszédbe. Gyakorlatilag az energia- és közműszolgáltatók szektorában a lakossági végfogyasztói oldalon a szabad áras díjszabás helyett a hatósági árakra történő áttérést jelentette.
Az Európai Bizottság 2015-ben eljuttatta a magyar kormányhoz a törvénnyel kapcsolatos észrevételeit. Első helyen azt kifogásolja a Bizottság, hogy a kormányzat határozza meg a hálózatokhoz való hozzáférés feltételeit és költségeit, továbbá az elfogadott szabályok megfosztják a közszolgáltatókat attól, hogy teljes körű bírósági felülvizsgálatát kérhessék a nemzeti szabályozó hatóság határozatainak. (Wikipédia)
Részletek a Portfolio korábbi fontos cikkéből (Weiner Csaba, Szép Tekla – Mire mentünk a rezsicsökkentéssel)
(…) A rezsicsökkentés közel 600 milliárd forintot hagyott a háztartásoknál 2013 és 2017 között. A különböző mutatók a jövedelmek és a fogyasztás növekedését, a szegénység és az energiaszegénység mérséklődését tükrözik ebben az időszakban, bár a mélyszegénység esetében jelentős mértékben a statisztikai számbavételnek volt köszönhető a javulás. Megjegyzendő, hogy ezek az eredmények is viszonylagosak: a többi visegrádi ország jobban áll az adott mutatókat illetően. Ráadásul a program ellenére növekedtek a társadalmi egyenlőtlenségek hazánkban. Ugyanakkor a negatív hatásokat felvonultató lista ennél hosszabb. A rezsicsökkentés legaggasztóbb következményei az energiahatékonyság és energiatakarékosság terén keresendők. De a program rontja a megújulók versenyképességét, mérsékeli az energiaszektor beruházásait és magasabb árakat eredményez a nem háztartási fogyasztók számára (mivel ebben a szegmensben próbálják megtéríttetni a költségeket). Ha pedig nő a lakossági energiafogyasztás és csökkennek az energiaszektor beruházásai, akkor romlik az ellátásbiztonság. (…)
A fentiekből jól látható, hogy a rezsicsökkentés valós problémára adott válasz volt, de nagyon ellentmondásos, és sok kérdést vet fel. A pozitív hatások hatékonysága is kérdéses: egyrészt ezek a hatások is korlátozottak voltak (például az energiaszegénység csökkentésében), másrészt a piaci folyamatok részben maguk is elvégezték a munkát (mint a gáz esetében). Különösen két területen vannak kérdéseink. Az egyik az igazságosság. A rezsicsökkentés mindenkit érintett, de nagyon különböző mértékben. Ám miközben a szegények fűtőanyagainak árai emelkedtek, éppen a szegényeket támogatták korlátozottan. (…)
Kézenfekvő kérdés, hogy mennyire jó ötlet a tehetősebbeket finanszírozni, miközben a legszegényebbek csak korlátozottan részesülnek a rezsicsökkentésből. Nem lenne jobb a jövőben inkább célzottan csak a rászorulókat támogatni, és közben hangsúlyt helyezni az energiahatékonyságra?
A cikk alapját egy 2020 tavaszán megjelent műhelytanulmány adja, amely további részletekkel szolgál a rezsicsökkentésről.