375 éve annak, hogy Mihai Viteazul győzedelmes moldovai hadjárata eredményeképp egyesült Havasalföld, Erdély és Moldova. Ez a néhány hónap óriási jelentőségű a románság nemzeti kibontakozásában és az egységes román nemzeti állam megteremtésében.
Miután a havasalföldi és székely hadak a Szeben melletti Sellenbergnél döntő győzelmet arattak Báthory András bíborosfejedelem felett, Mihai Viteazul 1599. november 1-én diadalmasan bevonult az akkori erdélyi fővárosba, Gyulafehérvárra. Havasalföld fejedelme felesküdött az erdélyi alkotmányra, s környezetébe számos magyar és székely katona, nemes és értelmiségi került. Havasalföld és Erdély ura 1600 áprilisában Szeben, Fogaras és Brassó érintésével Prázsmárra érkezett, ahol hadrendbe szervezte a székely darabontokkal kiegészült seregét. Május első napjaiban Mihai hadai Kézdivásárhely és Bereck érintésével átkelnek az Ojtozi-szoroson, és néhány csatában legyőzik Eremia Movilă seregét. Moldova elfoglalását Erdélyben is megünneplik: 1600. május 24-én Besztercén, a következő nap Brassóban díszlövések hirdették Havasalföld és Erdély fejedelme győzelmét. Május 27-én Iaşi-ban keltezte Mihai az első olyan oklevelet, melyben Havasalföld, Erdély és Moldova közös uraként szerepel: „Mihály Vaidannak eö nagsaganak, Erdelinek, Moldovanak és Havasalföldnek fejedelmének”.
Erdélyi tisztségviselői közül különösen figyelmet érdemel titkára, Jakobinus János, aki a román vajda moldovai hadjáratában is részt vett. Moldovában keltezett és a beszterceiekhez intézett levele arról tanúskodik, hogy a győzedelmes moldovai hadjárat után együtt örült fejedelmével. Az kereztiensegh iawara es az Romay chiazar w felsége zerencheiere – írja Mihai nevében – ez orzagot Moldowat istennek segítsége áltál megh veüttwk, kinél naginb ellenségünk nem volt.
Jacobinus János, akinek oklevelei Mihai uralmának fő forrásai, 1574. augusztus 23-án született. Apja Bernhord Jekel Berethalomból unitáriusként Kolozsvárra költözött, s itt a latinosított Jacobinus nevet használta. BIB szignóval jelölt könyvek sokasága bizonyítja, hogy a kolozsvári kollégium tanára gazdag könyvtárat mondhatott magáénak. (A kolozsvári szász és magyar hivők közötti viszálykodásról szóló irat a következőket jegyezte fel róla: Az mi illeti a Bernált uram dolgát, minnyájan tuggyuk azt, hogy ő gyermekségétől fogva egyházi kenyeret ött. Itt nőtt nevelkedett fel, cántór, colloborátor, itt volt Scholánkban… Alsó Idatson plébánosságot viselt Fokai Jakab idejében, annak utánna ismégh ott lakott Hagymássy Kristófé idejében. Annak mind holtáig, még azutann is miglen a persequitio kihajtja onnét. 1572-ben házasságot köt Ivagner Annával, Dávid Ferenc halála után pedig haláláig orvosi praxist folytat. (Lásd: Costin Feneşan és Konrad G. Gündisch dolgozatát: Anuarul Institului de istorie fi arheologie Cluj-Napoca, 1974).
Jacobinus János (1574–1603) szülővárosában, a legjobb iskolának számító unitárius kollégiumban tanult. A latin nyelvet Johannes Erasmus flamand származású tanártól tanulta, akit éppen apja hívott Kolozsvárra. Tanulmányai befejezése után városi jegyzőként vesz részt Báthory Zsigmond 1596-os havasalföldi hadjáratában. A fejedelem tiszteletére írt és a kolozsvári Heltai nyomdában kiadott latin verse (Anno MDXCV gestarum rerum…) fontos forrása a Mihai Viteazul nevével fémjelzett közös havasalföldi-erdélyi törökellenes harcoknak. (Jacobinus latin verseit Szőllősi Zsigmond 1635-ben Rövid História… címmel nyomtatta ki újra Kolozsváron). 1598-ban Jacobinus lemondott notáriusi tisztségéről és előbb Maria Krisztierna fejedelemasszony, majd 1598. augusztus 29-e után Zsigmond fejedelem titkára. 1599 április és szeptember között pedig az új fejedelem, Báthory András nevében ad ki okleveleket.
Mihai Gyulafehérvárra való bevonulása után a vajda szolgálatába állt, s valószínűleg ő adta át Báthory András titkos levéltárát. Jacobinus a miriszlói csata után Csáki István szolgálatába lépett, s az Eötvös Annával kötött házassága révén megszerezte Kakas István vagyonát és híres kolozsvári házát, 1601-től kezdve a visszatért Báthory Zsigmond, majd Székely Mózes fejedelem titkára lett. Az utóbbi kancellárjának is kinevezte, s ebben a minőségben urával együtt vesztette életét 1603. július 22-én a brassói papírmalom mellett vívott csatában.
Jacobinus János jeltelen hamvai valószínűleg a brassói magyar kolostor templom (ma a 7 Noiembrie utcai templom mellett) cintermében nyugszanak. (Vö. Bónis György – Valentiny Antal. Jacobinus János erdélyi kancellár formuláskönyve. Kolozsvár, 1947, 1–12.)
AZ OKLEVELEK
Mihai Viteazul erdélyi uralkodásának első hónapjaiban a fejedelmi kancellária vezetője Naprágyi Demeter püspök, secretariusa pedig Jacobinus. Bár az összes Mihai Viteazul alatt kiadott magyar és latin nyelvű oklevelek valószínű fogalmazója Náprágyi, majd később Jacobinus, az alábbiakban csak a Mihai és Jacobinus által szignált levelek és okiratok alapján vázoljuk az 1599–1600-as évek néhány jellemző eseményét.
Az általunk ismert első Mihai és Jacobinus által aláírt oklevél Gyulafehérváron 1599. november 15-én kelt. A latin nyelvű okirat tárgya Sennyei Miklós beiktatása Chiroch, Fenyő, Achova, Pojan, Lazura, Pestor és Egethaza falvak birtokába, az aláírók pedig Michael Vaivode és Joannes Jacobinus Secretarius. A Kolozsvár régi városi privilégiumait Io Mihail Vo(evo) d (ciril betűkkel), Demetrius Napragj El (ectus) Epp (us) Transs (ylvanus) mpr és Ioannes Iacobinus Secretarius mpr aláírása hitelesítette. A Michael Valachiae transalpinae Vaivoda által 1599. november 22-én kiadott, Jacobinus fogalmazta magyar nyelvű levél tárgya Bethlenfalvi János Geréb özvegye
Suki Barbara és fiának, Geréb Péternek Csíkban, Udvarhelyszékben és Kolozsvár megyében levő birtokainak védelme: Hagyjuk azért és parancsoljuk, hogy Kigyelmetek is az megnevezett személyeket se személyekben, jószágokban, örökségekben, majorságokban és minden egyéb javaiban megháborgatni és bántani ne merészelje, sőt ótalommal és segítséggel legyenek nekik. Ha mi marhájokat pedig eldulták és kobolották volna a föld népe, kik nem az mi hadunkba valók voltak, azokat is fogyatkozás nélkül restitualtassátok nekik.
Hasonló tartalma van a Gyulai János örököseinek adott Lupsa, Alsó és Felső Jára birtokába bevezető latin nyelvű oklevélnek is.
Mihai és Jacobinus aláírását viselik Keresszegi Csáki István és Siményfalvi Székely Mózes, a későbbi feiedelem birtokbaiktató levelei is. Az 1599. december 1-én kelt oklevélben Székely, Mihai hadainak főkapitánya megerősítést nyer Tekemezőváros és Szászbanica, Hídvég, Viszolya, Köbölkút, Újlak és Mezőszilvás mezőségi birtokokban. Szintén birtokadományozás a tartalma a laposnyaki (Hunyod megye) nemesek és Körös Ilona Keresztúri Kristóf özvegye számára kiállított okleveleknek.
Herepey Gergely és Borbély György városi polgárok kérésére 1599. december 20-án kiállított oklevél biztosítja Marosvásárhely mezővárosi jogait s néhány névleg megnevezett kivételtől eltekintve megtiltja, hogy a városba telepedett nemesek kiváltságaikkal éljenek s ezzel csorbítsák a polgárok jogait. Ezt a fontos oklevelet Mihai román, Náprágyi és Jacobinus latin aláírása zárja.
A városi és nemesi privilégiumokat biztosító oklevelek sorozata 1600 elején is folytatódik. Január 27-én Mathias Rhowi és Szabó András esküdt polgárok kérésére Mihai és titkára újabb oklevélben biztosítják Kolozsvár ősi jogait. A február 10-én kelt Badea Stolnicul fogarasi porkolábnak címzett levél azért érdekes, mert ebben a Jacobinus által latin nyelven fogalmazott oklevélben egy fogarasi kisnemes, Vasilii Barszan boeronis noştri Fogarasiensis házának adómentességét biztosítja. A moldovai hadjárat során
KÜLÖNBÖZŐ TÁBOROKBÓL
írott leveleket őriz a besztercei városi levéltár. 1600. május 11-én a Roman melletti táborból Mihai azt üzeni a beszterceieknek, hogy hadunk népe igen meghfogyatkozott élés nélkül. Hagyuk azértt is erössen paranczolljuk, hogy ez levél látván mindgyarast abból a Bezterczeyzékből mentüli több élés lehet annyith zerezzenek ug minth kenyerett, bortt, zabbot es egiebb élestis az minek zeiet teheretek és külten külgyétek ide táborunkba kinek méltó arait megh adgyak.
Jacobinus fogalmazta a Suceava melletti táborból 1600. május 16-án a szebenieknek és a beszterceieknek küldött leveleket. Az elsőben Mihai azt parancsolja a szász városoknak, hogy azertt most istennek kegyelméből ez országban bekeseggel bejöttünk legyen, felelmünk sem legyen kiertt ide jövetelek felettébb kewantatnak, kiki közzülettek hazahoz mehet, az meglön isten ő telsege innét vizzafordit. A másik levélben Mihai Jacobinus megfogalmazásában közli a besztercei bíróval a moldovai hadjárat befejezése fölötti örömét, Kegyelmeteknek akarok erttessere adni, minemü io zerenchével látogatott meg isten bennünket az kereztyensegh iawara ez az Romay chiazar ő felsége íerenchiere ez orzagot Moldowatt istennek segitsege altul megh vöttiik, kinél nagyobb ellenségünk nem volt, ő felsége kezünkbe atta. Azért kegyelmetek vígan es örömmel legyen, semmit kegyelmetek mi felőliünk ne zorgalmatoskodgyek, hanem rövid időn minketis jo zerenchewel haza várjon.
A Hotin vára melletti táborból 1600. május 20-án Mihai a Jacobinus által megfogalmazott levelekben a beszterceieket a moldovai hadjárat részleteiről értesíti: Moldoua orzagot mely egy néhány üdötől fogva az egez kereztyenseg elő(tt) rebellis volt istennek ő felsegenek legyön hala, ez mai nap birodalmunk ala hajtottuk feyedelmet, Ierenia Vaydatt minden hadaval az Nezter vizeiglön kergettük, vertük es vágtuk lengyel orzaga altat iobreze hadanak az vízben merülvén, kivel Sigmond feyedelem is jelen volt, de ő is eyel sokoknak vezdelmekkel az vizön által zaladat, mely istennek ő felsegenek kerezttyensegnek es nekünk adatott didalmon, hogy kegyelmetek is örülly (en) is hálákat adgyon kegyelmedteknek értésére akarok adnun(k) hadainkat az orzág hataraiban el rendelwen minden kesedelem nélkül miiys köztelekben ki megyünk.
A másik levélben Jacobinus értesíti a besztercei bírót, hogy három románul írott lewelet küldöttünk kezedhez. Haggyunk és paranchollyjuk, hogy azokat mingyarast külgyed Agha Lecho kezébe – azaz Mihai kapitányához, Leco Agához.
Jacobinus július elején érkezett vissza Gyulafehérvárra a moldovai hadjáratból Mihai titkáraként. Július 9-én Budoki János (Johannes Budaker) besztercei bírónak küldött levelében nyugtázza a kozákok betörését hírül adó értesítést. Szintén a besztercei levéltárban maradt fenn a július 20-ára hirdetett gyulafehérvári országgyűlésre való, Jacobinus által latinul fogalmazott meghívó. 1600. július 19-én Mihai az egeresi várral s annak óriási, 40 faluból álló uradalmával jutalmazta tanácsosát, Csáki Istvánt, a moldovai hadjáratban tanúsított hősiességéért. Szintén Jacobinus írja alá azt a július 24-én kelt oklevelet, melyben Mihai a kolozsváriaknak biztosítja a kolozsi akna sóvágási jogát és a július 25-én kelt dokumentumot, melyben eltiltja a nemesi jogok gyakorlását a Vízaknán megtelepedett nemeseknek.
1600 augusztusában Mihai rendeletére Jacobinus több városi polgár számára adott ki oklevelet. Augusztus 3-án Albert Huet szebeni királybíró megerősítő oklevelet kap Rüsz szász jobbágyfalu birtoklásában, augusztus 11-én pedig a fejedelem gyulafehérvári udvarbirája, a román Georgius Pittar alias Botchun karánsebesi Piaczy ucza-ban tekvő házát adómentességben részesíti. Az 1600-as év nyári hónapjaiból számos Jacobinus-levél található a besztercei levéltárban.
Augusztus 11-én az Radnay uthnak őrizesere szólítja fel a beszterceieket. Ugyanezen nap keltezett másik levélben hadgyuk es parancholljuk tinektek, hogy mindgyarast onnét varastokból ött lazjo fűrész dezkakat öl zaz haiot Feyrwarra my fegyver hazunk szükségére küldgyetek, kinek az arat az adobol defalcalliuk. Augusztus 12-én Jacobinus azt rendeli a besztercei bírónak, hogy az Beztercze wideky trabantokat mingyarast el inditwan, de Feyerwar fele küldgyed. Kegyelmed is penig két polgárral egyetemben iötest jöjön udvarunkba. A Mihai nevében kiállított számos Jacobinus által írt levél a Gyulafehérvárról augusztus 25-én keltezett levéllel zárul, melyben a
szászsebesi táborba küldendő élésről szól: Mivel hogy hadunkat toborba Za zsebes mellett xallitjuk es minden hadj leszöletönkel züksegh oly készén lennünk, hogy fogyatkozás abban ne legyen. Haggyuk és parancholljuk, hogy az egyebhaj mód es rendtartás zerinth jo erős vastagh tár zekereket ernyiöckel gikinieckei annyi zamut, a mennyivel ez előtt tartoztatok, kikelöt mindenik előtt jo erős hat hat lo legyen mindgyarast terezzetek es oly készén tarchatok, hogy mingyarast más parancholatunkat bátran indíthassatok őket a hova kewantatik.
•
Jacobinus János nem volt politikus, a mai szóhasználat szerint leginkább szakértőnek nevezhetnénk. A kolozsvári orvos fiát kiváló szakmai képességei miatt éppúgy megbecsülte Mihai Viteazul, akárcsak Báthory Zsigmond, Báthory András vagy Csáki István. 1599 novemberétől kezdve 1600 szeptemberéig, tehát tíz hónapon át hűségesen szolgálta Mihai Viteazult.
Jacobinus János történelmi szerepe különösen a moldovai győzedelmes hadjárat alatt volt jelentős. Jacobinus megfogalmazásában maradt az utókorra Mihai Viteazul afeletti öröme, hogy az ókori Dacia területén létesült három fejedelemség egyedüli uralkodója lett. A sokat szenvedett és a sokak által üldözött román vajda 1600 májusában Jacobinusnak tollba mondta élete legnagyobb tettét: Moldova ország, mely egy néhány üdötől fogvan az egesz kereztyenség előtt rebellis volt… nekünk adatott.
Valószínűleg szintén Jacobinus fogalmazta meg 1600 júliusában Mihai Viteazulnak a prágai császári udvarral folytatott tárgyalásai felterjesztését, melyben magyar nyelven először szerepel a román vajda teljes címe: Mihály Vajda ő nagysága, Erdély, Moldova és Havasalföld fejedelme.
Jacobinus János ismertetett levelei a moldovai szövegek kivitelével Mihai Viteazul erdélyi uralmának napi eseményeit rögzítik. A kancelláriai élet a már megszokott csapásban haladt: Mihai Viteazul megbízásából Jacobinus nemeseknek és városi közösségeknek, románnak, magyarnak és szásznak állít ki beiktató vagy kiváltságot megőrző oklevelet. Jacobinus János Mihai Viteazul latin és magyar titkárának levelezése azt tanúsítja, hogy a román országok első egyesítője Erdélyben zavartalanul engedte érvényesülni a magyar nyelv használatát is.
Megjelent A Hét VI. évfolyama 20. számában, 1975. május 16-án.