Ez az írás elsősorban azokhoz a baloldali, liberális, közép- és zöldpárti (BLKZ) érzelmű szavazókhoz szól, akik orrukat befogva készülnek a Tisza Párt listájára szavazni a következő országgyűlési választásokon. Számukra Magyar Péter nem a Messiás, hanem a kisebbik rossz. A személyes alkalmassági, erkölcsi fenntartásokon túl nem tudni, hogy a Tisza Pártnál rendelkezésre áll-e a kormányzati munkához szükséges szakmai hozzáértés. A követendő gazdaságpolitika fő irányai és képviselői nem ismertek. Amit tudni lehet, az pedig nem sok jót ígér.
A Nemzet Hangja konzultáció kérdéseiből azt megtudtuk, hogy a Tisza Párt több száz milliárd forinttal emelné meg a költségvetés egészségügyi és nyugdíjkiadásait, azt viszont nem, hogy átalakítaná-e a fenntarthatatlan – valóban alulfinanszírozott – rendszereket. A Tisza Párt ebben a konzultációban nem ahhoz kért és kapott felhatalmazást, hogy a Fidesz-kormány által bevezetett egykulcsos adórendszert lecserélje, hanem ahhoz, hogy az egységes adókulcs 9 százalékra csökkentésével még messzebb haladjon az orbáni úton.
De ezek az aggályok mégis csak a kisebbik rosszat jelentik a történelmi felzárkózási esélyeket eltékozló, Magyarországot az európai perifériára juttató Fidesz kormányzáshoz képest. Bármennyi is a kérdőjel, bizalmatlanság a Tisza Párt és vezetője iránt, ezeket felülírja a Fidesz leváltásának igénye, ezért a Tiszára kell szavazni. Ez a BLKZ szavazók jelentős részének alapállása.
De miért is? Attól nem nő a Fidesz támogatottsága, ha egy ma Tisza pártinak ígérkező szavazatból végül – egy bejutási küszöböt elérő – másik rendszerkritikus, ellenzéki pártra adott szavazat lesz. Lehet, hogy a Fidesz kapja a legtöbb szavazatot, ha néhányan vagy többen elfordulnak a Tisza Párttól. Sovány vigasz azonban Orbán Viktor számára a választási győzelem, ha – akár a Mi Hazánkkal együtt – hiányzik a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többség.
Ha a Fidesz nem tud kormányt alakítani, akkor az a kérdés, hogy a Tisza egypárti kormánnyal vagy koalícióban vezeti-e majd az országot. Koalíció létrejöttével sok választó fellélegezhet. Nagyobb esélyt kapnak a BLKZ orientációjú rendszerváltó intézkedések, különösen az ellátórendszeri reformok. A koalíció természetéből adódóan a partnerek kontroll alatt tartják egymást, ami a Tisza-kritikus választók fent említett aggodalmai fényében nem kis nyereség.
A Tisza Párt emellett dönthet úgy, hogy elutasítja a koalíciókötést, vállalva az egypárti kisebbségi kormányzást, annak minden bajával. A Fidesz megmaradó közhatalmi pozíciói eleve szűkre szabják az új kormány cselekvési szabadságát, a külső támogató bizalmának fenntartása érdekében tett folyamatos kompromisszumok pedig ezt a megmaradt mozgásteret tovább szűkítik.
A baloldali, liberális, közép- és zöldpárti választók számára első számú prioritás a Fidesz leváltása. A fentiek szerint, a közfelfogással ellentétben, ezzel nincs ellentmondásban, ha pártlistás szavazatukat nem a Tisza Pártra adják (feltéve, hogy találnak rokonszenvesebb – kevésbé ellenszenves – pártot). Az állítás két pontosító megjegyzés mellett érvényes.
Mivel a bekerülési küszöb alatt maradó pártokra leadott szavazatok elvesznek, és ezzel csökkentik a kormányváltás esélyét, csak a nagy biztonsággal parlementbe kerülő pártok esetében merül fel a Tisza Párttal való hatalommegosztás – belső fék és ellensúly kialakításának – fent említett módja. Azt, hogy a választáshoz közeledve lesz-e ilyen párt, a közvéleménykutatási eredményekből, elemzésekből, magánbeszélgetésekből elég nagy biztonsággal tudni fogjuk. Ha lesz, akkor a BLKZ választó fellélegezve szavazhat rá. Ha nem lesz, akkor minden fenntartást félretéve a fő célt, a kormány leváltását csak a Tisza párti szavazattal lehet elősegíteni.
Helyi szinten más racionalitás érvényes, mint országos szinten. A választások kimenetelét nem a listás szavazatok döntik el. A parlamenti mandátumok végső megoszlása nagyrészt az egyéni körzetek eredményeitől függ. Ezek megerősíthetik, de meg is változtathatják a listán kialakult sorrendet. Ezért az egyéni jelöltek esetében arra a jelöltre érdemes szavazni, függetlenül a mögötte álló párt iránti esetleges ellenszenvtől, akár a fogak összeszorításával is, amelyik a legnagyobb eséllyel képes legyőzni a Fidesz jelöltjét.
Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a DK az egyetlen olyan rendszerkritikus ellenzéki párt, amelyik a parlamentbe jutás esélyével számolhat. Az elkövetkező hónapok fogják megmutatni, hogy ez az esély felerősödik vagy elenyészik. Sok kritikusan gondolkodó Tisza párti szavazó számára a DK – nem deklarált elvei, hanem kormányzati teljesítménye és akkori politikai gyakorlata miatt – nem vállalható alternatíva. Szemükben a Tisza Párt nemcsak a Fidesszel, hanem a DK-val való összevetésben is a kisebbik rossz.
Nem kevesen lehetnek azonban, akiknél az összevetés éppen fordított előjelű, akiket (például korábbi DK szavazókat) csak egy hibás választási taktikai szavazási megfontolás sodort a Tisza Párt támogatói közé. Ők azok, akik ki is válhatnak a Tisza Párt támogatói táborából. Jelen sorok írója még sosem szavazott-DK listára. Most azonban ezt kell tennie, ha van esély arra, hogy a Tisza Párton kívül még egy rendszerkritikus párt képviselethez jusson a parlamentben.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2025. június 3-án.
