Nem teljes az összhang az USA és távol-keleti partnerei között. Az ukrajnai háború kapcsán India lóg ki a sorból, Kína visszaszorítását viszont épp Amerika hátráltatja.
„Közös történelmünk sötét órájában járunk. Az Ukrajna elleni brutális és kiprovokálatlan orosz háború humanitárius katasztrófát váltott ki, ártatlan civileket öltek meg az utcákon, millióik váltak hazájukban belső menekültté vagy kényszerültek külföldre. És ez nem csupán európai probléma, ez globális probléma” – adta meg az alaphangot Joe Biden a Quad – az Egyesült Államok, India, Japán és Ausztrália – vezetőinek tokiói csúcsértekezletén.
Az amerikai elnök a keddi találkozó sajtónyilvános nyitányán ítélte el az ukránokkal szembeni orosz atrocitásokat. Hosszúra nyúló monológját alighanem Narendra Modi indiai miniszterelnöknek címezte, az újdelhi kormány ugyanis nemhogy nem sújtotta szankciókkal Oroszországot, hanem kapva-kapott az alkalmon, hogy nyomott áron kőolajat vásároljon Moszkvától, méghozzá a korábbi mennyiség sokszorosát.
India mindazonáltal nincs egyszerű helyzetben. Hadserege egyes fegyvereinek akár 85 százaléka Oroszországból származik, ideértve a vadászgépeket és rakétarendszereket, amelyek karbantartásához elengedhetetlen az alkatrészutánpótlás. Újdelhi pedig inkább vállalja a Nyugat rosszállását, semmint kockáztassa fegyveres erői bevethetőségét.
Az ötnapos távol-keleti körútját lezáró Quad-csúcstalálkozón Biden finoman jelezte: ha India az Egyesült Államokra és a nyugati szövetségi rendszerre szeretne támaszkodni egy esetleges, Kínával szembeni konfliktusban, akkor nem járhat teljesen külön utakon. “A nemzetközi rendszer alapelveit – a területi integritást, a szuverenitást, a nemzetközi jogot és az emberi jogokat – mindig meg kell védeni, bárhol is szegjék meg őket a világban” – hangsúlyozta az amerikai elnök. Washington nem várja Újdelhitől, hogy összerúgja a port Moszkvával, már annyival is beérné, ha visszafogná az olajvásárlást.
Modi az újságírók előtt kerülte a témát. A hétfői beiktatásáról rögtön Tokióba siető Anthony Albanese ausztrál kormányfő viszont közölte: a zárt ajtók mögött “határozott nézetek” hangzottak el Oroszország kapcsán. Kisida Fumio japán miniszterelnök külön kiemelte, hogy India – a három másik országgal együtt – kifejezte a “tragikus ukrajnai háború“ felett érzett aggodalmát, valamint megerősítette, hogy a világ minden régiójában be kell tartani a jogállam, a szuverenitás és a területi integritás alapelveit. Ez a találkozó zárónyilatkozatába is bekerült, ám nem kizárólag az orosz agressziónak szólt. Ahogyan Biden, úgy a többi vezető is párhuzamot vél felfedezni Oroszország és Kína között; attól tartanak, hogy Peking hajlandó háborút kirobbantani az indiai-csendes-óceáni térségben, például azért, hogy katonai erővel “újraegyesítse” az anyagországgal a gyakorlatban független Tajvant.
Az amerikai elnök hétfőn újságírói kérdésre válaszolva világossá tette, hogy az Egyesült Államok ez esetben katonailag beavatkozna a tajvaniak védelmében. A kínai vezetést igencsak feldühítette a nyilatkozat, amely látszólag szakít a Washington által évtizedek óta követett “szándékos kétértelműség” doktrínájával. Utóbbi szándékosan nyitva hagyta ezt a kérdést, nehogy a tajpeji kormány a védelmi garancián felbátorodva kinyilvánítsa függetlenségét, vagy más, Kína által provokatívnak ítélt lépéseket tegyen. Biden és a Fehér Ház most is váltig állítja, hogy Washington álláspontja változatlan Tajvannal kapcsolatban.
A katonai elrettentésen túl az Egyesült Államok gazdasági erőfeszítéseket is tesz Kína féken tartására: az amerikai elnök ennek megfelelően meghirdette az úgynevezett Indiai-csendes-óceáni Gazdasági Keretrendszert a jólétért (IPEF), amelyhez a Quad-országokon kívül Brunei, Dél-Korea, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld, Új-Zéland és Vietnám is csatlakozott. A cél egyebek mellett az, hogy a 13 állam a régió általános környezetvédelmi, munkavállalási és más szabályainál szigorúbb sztenderdeket fogadjon el, illetve fűzze szorosabbra az együttműködést az ellátási láncok zavartalanságának biztosítására. Elemzők azonban kételkednek az IPEF gyakorlati hasznában, hiszen az csekély nyereséggel kecsegteti a résztvevőket, az ösztönző erő kevés arra, hogy a tárgyalásokon az országok engedményeket tegyenek és kompromisszumokat kössenek.
A Washington által évekkel korábban, szintén a kínai befolyás visszaszorítására kidolgozott szabadkereskedelmi megállapodás, Transz-csendes-óceáni Partnerség (TPP) bizonyos vámkorlátok lebontását és az amerikai piachoz való közvetlen hozzáférést ígért a tagállamok számára. Csakhogy 2017-ben Donald Trump hivatalba lépése után rögtön kiléptette az Egyesült Államokat a TPP-ből. A paktum módosult formában, CPTPP néven túlélte az USA távozását, a világ egyik legnagyobb gazdasága nélkül mérséklődött annak jelentősége. Mindeközben létrejött a Távol-Keleten egy másik szabadkereskedelmi megállapodás, az idén érvénybe lépő Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségről (RCEP), amelynek Kína is tagja. A Dél-ázsiai Nemzetek Szövetségét (ASEAN) és partnerországait tömörítő egyezmény így aztán nem akadályozza, hanem erősíti a kínai térnyerést.
Az Egyesült Államok számára megoldást jelentene a CPTPP-hez való (újra)csatlakozás, sajtóértesülések szerint a japán kormányfő javasolta is ezt Bidennek hétfői találkozójukon. Az elnöknek azonban szűk a mozgástere, mivel az amerikai közvélemény az utóbbi időben kiábrándult a szabadkereskedelmi megállapodásokból, amelyeket a munkahelyek kiszervezésével és megszűnésével kapcsolnak össze. Az IPEF mindössze pótmegoldás, amelyet az Egyesült Államoknak más kezdeményezésekkel kell kiegészíteni, máskülönben igaza lesz Vang Ji kínai külügyminiszternek, aki szerint a rivális nagyhatalom térségbeli stratégiája “kudarcra van ítélve.”
Zavaró repülés
Kína és Oroszország tizenhárom órás „közös őrjáratot” tartott Japán partjainál. A japán védelmi miniszter provokációnak minősítette a Quad csúcstalálkozójához időzített hadgyakorlatot. A Tu 95-ös orosz és a Xian H-6-os kínai bombázókat japán és dél-koreai vadászgépek tartották szemmel.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. május 24-én.
