Biden már tudhatja, miről beszélgetett titokban Putyin és Trump címmel érdekfeszítő cikket közöl a 24.hu, szerzője D. Kovács Ildikó. Elolvasva talán világosabbá válhat, miért nem ismerte el vereségét Donald Trump, és mitől félhet most is a legjobban. A – meglehet naiv – kérdés pedig: lehet ennek köze a bukott elnök ellen folyó vádeljáráshoz? Íme szemelvények a cikkből.
– A volt amerikai elnök nem osztotta meg a nyilvánossággal, hogy mi hangzott el az orosz kollégájával folytatott beszélgetéseken, utóda azonban most már hozzáfér ezekhez a dokumentumokhoz, és nem kizárt, hogy a közeljövőben fény derülhet a titkokra.
– Donald Trump egészen a végsőkig nem volt hajlandó elismerni a választási vereségét. Bár az összes kormányzati minisztérium és hivatal teljes állománya nem cserélődik ki ilyenkor, a vezetőváltás így is óriási feladatot ró azokra, akik az átállást menedzselik. Ide tartoznak a nemzetbiztonságot érintő, illetve a külpolitikai kérdések is, amelyek Trump tevékenységének központi elemei voltak. Elég, ha csak azt nézzük, hogy az első impeachmentet azért indították ellene, mert arra akarta rávenni Ukrajna elnökét, hogy segítsen valami terhelő dolgot találni politikai ellenfele, Joe Biden és annak fia ellen. Vagy ott van Trump furcsa kapcsolata Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral, illetve Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. De ami igazán érdekelt mindenkit, az az, hogy Donald Trump miről beszélgetett 2017 és 2021 között Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
– Hogy mennyire titkosak voltak a Trump-Putyin egyeztetések, azt jól érzékelteti, hogy még a saját nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton is csak Trump, vagy az elnök valamelyik tolmácsa révén értesült azok tartalmáról. Bolton azt követően, hogy otthagyta a Fehér Házat, 2020-ban egy könyvben foglalta össze a Trump-kabinetben eltöltött idejét, és meglehetősen keményen fogalmazott volt főnöke (kül)politikai teljesítményét illetően.
– Trump kereste az autoriter vezetők társaságát, ezért Putyinnal is igyekezett jó kapcsolatot kiépíteni. A két elnök kapcsolatára árnyékot vetett a Mueller-vizsgálat, amely azt volt hivatott kideríteni, hogy az oroszok tényleg megpróbálták-e befolyásolni a 2016-os elnökválasztást. A vizsgálat számos bizonyítékot talált erre, de a Kreml máig tagadja, hogy bármi közük lett volna hozzá. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó maga is tárgyalt Putyinnal, tudta milyen rafinált, ezért úgy vélte, nem tanácsos Trumpot egyedül hagyni vele.
– Egy [másik] alkalommal Bolton jelen volt a telefonhívás alkalmával, és úgy jellemezte Putyin viselkedését, mint „a szovjet stílusú propaganda briliáns bemutatója”. A beszélgetés témája többek között az akkori venezuelai helyzet volt, amelyben Nicolás Maduro elnök állt szemben a Juan Guaidó vezette ellenzékkel, és a latin-amerikai országban folyamatosan tüntetések zajlottak, állandó volt a káosz. Az USA már korábban kiállt Guaidó mellett, és őt tekintette Venezuela valódi vezetőjének, Putyin azonban azt mondta, hogy az ellenzéki politikus mögött nincs valódi támogatás, és ugyanúgy saját magát kiáltotta ki elnöknek, mint 2016-ban Hillary Clinton. Putyin pontosan tudta, mit kell mondani a Clintontól vérszemet kapó Trumpnak. Az orosz elnök ráadásul azt is állította – Bolton megfogalmazásában a valóságtól teljességgel elrugaszkodva –, hogy az USA csak megerősítette hatalmában Madurót azzal, hogy Guaidó mellé állt.
– Bolton könyvében Trumpot könnyen befolyásolható embernek írta le, aki nem igazán tud figyelni semmire hosszabb ideig, ez pedig egy Putyinhoz hasonló rutinos politikusnak aranybánya. Ezért is aggasztotta a volt tanácsadót az az eset, amely a G20 2018-as, Buenos Airesben zajló találkozóján történt. Az USA és Oroszország kétoldali megbeszélést tervezett, amely elmaradt, de Putyin és Trump az államfőknek rendezett díszvacsorán egymás mellett ül. Beszélgetni kezdtek, de úgy, hogy Putyin tolmácsát használták, Trump stábjából pedig senki nem volt elég közel ahhoz, hogy hallja, miről esett szó.
– Nemzetbiztonsági prioritás, hogy kiderüljön, mit mondott Trump Putyinnak, nyilatkozta a Politicónak egy szakértő, azzal kapcsolatban, hogy Joe Biden és stábja most már láthatja azokat az anyagokat, amelyeket az előző elnök megpróbált eltitkolni. Nem is akárhogyan: Trump egyes beszélgetéseket a Nemzetbiztonsági Bizottság (National Security Council, NSC) legtitkosabb kódrendszerét használva rejtett el, amellyel korlátozta nem csak a legfontosabb tanácsadói, hanem még a kormánytagok hozzáférését is.
– A cikk felidézi, hogy a Trump és Putyin között zajló beszélgetésekről sokszor előbb adott ki közleményt a Kreml, mint a Fehér Ház, vagy pedig az amerikai elnök írt róla valamit a Twitterre. Trump olyan szinten megpróbálta megakadályozni, hogy ezekről a beszélgetésekről bármi is kiszivárogjon, hogy többször nem is kért magának tolmácsot, hanem csak orosz oldalról volt jelen egy, vagy ha mégis volt saját tolmácsa, akkor a beszélgetés végén elkobozta annak jegyzeteit.
– A telefonbeszélgetésekről hangfelvétel nem készült, de azért előfordult, hogy a tanácsadók is hallgatták a beszélgetést, és ők készítettek feljegyzéseket – ezek az memcon névre hallgató, nem szó szerinti leiratok (a memorandums of conversation rövidítése). A memcon dokumentumok az elnöki irattár részét képezik, ezért azokat a szokásoknak megfelelően Trump hivatali idejének végén átszállították a nemzeti archívumba. Jóllehet, az NSC előző tagjai tevékenyen részt vettek a dokumentumok átadásában, nem mindenki örül annak, hogy az új kormány hozzáfér a memconokhoz. Az elnöki kabinet egyik korábbi tagja úgy véli, hogy vannak olyan beszélgetések, amelyeknek rejtve kellene maradniuk Biden előtt, nehogy pártpolitikai célra használja azokat. Ez azonban nem így működik. Az egyetlen ember, aki vezetői kiváltságokkal rendelkezik, az a hivatalban lévő elnök. Tehát elképzelhetetlen egy olyan szituáció, amikor egy volt elnök megakadályozhatná, hogy az utóda valamit lásson – mondta a Politicónak egy nemzetbiztonsági területen dolgozó jogász.
– Biden január 20-i hivatalba lépését megelőző hetekben az NSC leköszönő tagjai rengeteg iratot átadtak az új stábnak, beleértve a hírszerzési jelentéseket, a stratégiai dokumentumokat és az éppen zajló műveleteket is. Ezen felül beszámoltak arról is, hogy Trump miben állapodott meg a szövetségeseivel és az ellenfeleivel, beleértve Oroszországot is.
– Tény azonban, hogy a beszélgetések dinamikájáról sokkal jobb képet adhatnak majd az eltitkolt leiratok. (…)