Az amerikai kongresszusban a jövő héten szavaznak az elnök programjának magját képező két hatalmas csomagról.
Senki nem kapott meg mindent, amit akart, én se, de hát ilyen a kompromisszum – mondta Joe Biden, mielőtt felszállt volna a Rómába induló repülőgépre. Ez azonban a történtek szépítése, mert egyelőre senki nem kapott semmit. Az amerikai kongresszusban majd csak a jövő héten szavaznak az elnök programjának magját képező két hatalmas csomagról, az infrastruktúra-fejlesztésre előirányzott egybilliós (ezer milliárd dolláros) és az ország szociális helyzetét javító 1.75 billiós tervezetről. Sőt, még ez sem vehető biztosra, bár a Fehér Ház az utóbbi hetekben minden követ megmozgatott, hogy az elnök európai útja, különösen a Glasgow-i klímacsúcs előtt pont kerüljön a régóta húzódó ügy végére.
A bonyodalmat az okozza, hogy a republikánusok hallani sem akarnak egyik tervezetről sem, vagyis a Demokrata Párton belül kellene mindenkinek egyetértenie a programokkal. Ebben a helyzetben mind az ötven demokrata párti szenátor „kicsit elnök”: meg tudja vétózni a többiek terveit. Két centrista szenátor, Joe Manchin és Kyrsten Sinema ki is használja a kivételes médiafigyelmet: előbbi gyakorlatilag megfelezte az eredetileg három és fél billiós szociális csomagot, utóbbi pedig lehetetlenné tette, hogy a költségeket az óriásvállalatokra, például a gyógyszercégekre hárítsák át.
Biden, akinek népszerűsége már trumpi mélységekbe süllyedt, 19-re húzott lapot, amikor csütörtökön közölte, hogy kész a megállapodás „kerete”. Ha végül mégsem sikerül közös nevezőre hozni a mérsékelt szenátorokat és a párt progresszív szárnyához tartozó képviselőket, akkor egyik csomag sem megy át, mivel utóbbiak ragaszkodnak a kettő összekapcsolásához.
Ebben az esetben a republikánusok nevethetnek a markukba, mert összeomlanak a Demokrata Párt 2022-es választási esélyei.
A szociális csomagból Manchin ellenállása miatt olyan népszerű elemek maradtak ki, mint a fizetett betegszabadság bevezetése vagy a kétéves főiskola ingyenessé tétele. Másrészt még így szinte forradalmi újítások vannak benne, mint a három-négyévesek ingyenes óvodája, ami nagyon sok nőnek tenné lehetővé a kilépést a munkaerőpiacra, vagy minden idők legnagyobb zöld programja, amely felgyorsítaná az elektromos autózásra való átállást és napelemeket telepítene a családi házak tetejére.
Az alkudozás annak dacára folytatódik, hogy Nancy Pelosi házelnök felszólította a kormánypárti képviselőket, ne hozzák szégyenbe az elnököt a külföldi partnerek előtt. A helyzetet John Podesta, a Center for American Progress nevű liberális intézet igazgatója úgy jellemezte, hogy „kézitusa folyik, már minden töltényt elhasználtak és áttértek a szuronyokra”.
Ennél sokkal békésebben telt Joe Biden első római napja. A katolikus elnök egy és negyedórás beszélgetést folytatott a Vatikánban Ferenc pápával. Bidentől az amerikai püspökök egy része meg akarja tagadni az áldozást, mert nem ellenzi az abortuszt. A találkozóról távozóban Biden azt mondta, hogy a pápa szerint továbbra is áldozhatna – jóllehet az abortusz ügyében az egyházfő is konzervatív.
Ugyancsak békülékeny hangnemet vártak az Emmanuel Macron francia elnökkel lapzártánk idején tartott megbeszéléstől, ahol a két hagyományos szövetségesnek túl kell tennie magát az ausztrál tengeralattjáró-üzlet miatt kirobbant viszályukon.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2021. október 29-én. A szerző a rovatvezető.