Egyelőre inkább pihent aggyal kigondolt futurológiai regény lapjaira kivánkozó történetre hasonlít, hogy beülsz autód hátsó ülésére, és az vezető nélkül elvisz a munkahelyedre, majd egyedül hazamegy, hogy azután délután ugyancsak egyedül érted jöjjön. Pedig ez ma már valóság. Egyelőre ugyan nem saját kocsijukat cserélik az emberek ilyen kocsira, hanem néhány városban indították el a vezető nélküli taxi lehetőségét. Ha hívsz egy ilyen taxit San Franciscoban, Los Angelesben, Phoenixben vagy Atlantában (ezekben a varosokban indítottak meg a szolgáltatást), jön egy Waymo önjáró autó és elvisz az úticélodra. Jól megismerhetők ezek a kocsik, mert a tetejükön egy nagyobb és egy kisebb kerékhez hasonló műszertartály van, a kisebbik kerék tetején meg egy forgó – majnem azt mondtam, hogy “propeller”, de repülni (még) nem tud.
Az Amerikai Egyesült Államok útjain már egy évvel ezelőtt mintegy kétezer vezető nélküli személy- és teherautó futott. 2022-ben a vezető-nélküli autópiac 17 ezer autót forgalmazott, de 2030-ra már 127 ezer ilyen kocsi lesz forgalomban.
Valóságos közlekedési forradalom szemtanúi vagyunk, hiszen napjainkban 3.6 millió főfoglalkozású autó- és teherautóvezető dolgozik Amerikában. De ha figyelembe vesszük, hogy a munkakörök egyharmada valamelyes autóvezetést is megkövetel, továbbá, hogy 2018-ban 37 millió teherautó volt regisztrálva a kormányzati és mezőgazdasági üzemeken kívül, mellbevágóak a vezető nélküli autók jövőbeli elterjedésének következményei. Mi lesz azokkal az emberekkel, akik főfoglalkozásban vagy foglalkozásuk egy részében gépkocsit vezettek?
Nem kevésbé döbbenetesek a számok Európát illetően sem. 2022-ben 252 millió gépjármű futott az európai utakon. Ebből 6.5 millió teherautó, és 720 ezer autóbusz. Lengyelország élen járt a teherautókat illetően. Ezekből 1.2 millió volt üzemben. Ami Magyarországot illeti, 2024 nyarán több mint 4.2 millió személyautó, 18 ezer autóbusz és 590 ezer teherautó volt forgalomban. Ezeknek a folyamatos lecserélése önvezető járművekkel radikálisan átalakítja majd az európai országok foglalkoztatási rendjét, de az emberek életformáját, mindennapjait is. Az előrejelzések szerint az önjáró autók megjelenése 2050-re 30 százalékkal lecsökkentheti a torlódást az utakon, és a szállítási költségek 40 százalékkal csökkenhetnek. Rengeteg parkolóhely fog felszabadulni.
Az önvezető autó csak napjaikra vált valósággá, de története nyolc évtizedre nyúlik vissza. A General Motors 1939-ben állította elő az első rádió-kontrollált autót, de az első valóban vezető nélküli gépkocsi 1987-ben készült el a Carnegie Mellon Egyetem és a Mercedes-Benz müncheni Eureka Prometheus Program keretében.
Az utópia valósággá válik. Az ember mindig hajlott egy képzelt világ megvalósítására. Időszámítás előtt 380-ban Platón ”Köztársasága” egy kommunisztikus, egyenlőséget megvalósító, filozófusok vezette társadalomba kalauzol. Thomas More 1517-ben az ideális világot megvalósító Utópia szigetre vezette ovasóit. 1619-ben a német Johann Valentin Andrea “Christianopolis” utópikus keresztény világát mutatja be. Thomas Campanella dominikánus szerzetes 1623-ban egy elképzelt ideális “Nap városába” vezet. Francis Bacon „Új Atlantisza” tudomány vezérelte világot mutatott be, ahol tengeralattjárók és repülőgépek működnek. Daniel Defoe 1719-ben publikált Robinson Crusoe-jánál csak a bibliát fordították több nyelvre, olyan népszerű volt, és Jonathan Swift Guliver világa után Robert Owen 19. századi utópiája, a „nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás és nyolc óra pihenés akkor elképzelt világát tárta elénk. Mindez szegényes képzelődés azonban a ma realizált utópiákhoz képest.
A fent tárgyalt megvalósult technikai utópia csak kicsiny része a napjainkban elindult forradalomnak, amit majd a mesterséges intelligencia terjedése okoz. A 18. század vége felé kibontakozott ipari forradalom sem volt könnyen követhető az akkor élt generációk számára. Ami ma útjára indult, azt azonban az ember még képzeletben sem tudja igazán felfogni. Vajon mit is jelent ugyanis, hogy intelligens gépek, mint a komputer, robotok, dronok “gondolkodni” tudnak, döntéseket hoznak és e szerint cselekednek? Megkisérlem, hogy belegondoljak ebbe a technikai csodába. Az önvezető autóban egy radar érzékelő jelzi a többi kocsi mozgását, közelségét, videókamera fogja fel a forgalmi lámpák jelzéseit, olvassa le az útjeleket, érzékeli a gyalogosok mozgását. Az úgynevezett “lidar” leolvassa az útra felfestett jelzéseket, az útszegélyek közelségét. Mindezt nem tudjuk már követni, de talán számunkra többet mond és érthetőbbé teszi, hogy 1997-ben már egy “egyszerű” komputer sakkprogramja, vagyis még nem is a mai mesterséges intelligencia – márpedig a sakk ugyancsak gondolkodtató játék ami egy-egy lépés lehetséges következményeinek végiggondolását követeli meg – megverte a sakkvilágbajnok Garri Kasparovot. A mesterséges intelligenciát az ember teremtette meg, de lehet, hogy – mint a sárból, agyagból készített, de elszabadult gólem – a mesterséges intelligencia legyőzi az embert?
Tanártársaim egy ideje küszködnek az egyik, mindenki által – igy a közepiskolás és egyetemi hallgatók által is hozzáférhető, mesterséges intelligencia alapon kifejlesztett dolgozatíró program következményeivel. A Chat-GPT bármilyen témára képes jólformált dolgozatot írni, mert hihetetlen nagy adatbázis alapján akarmilyen témáról tud egy újabb szöveget szerkeszteni. A tanároknak speciális kritériumokat kell megkövetelni (pl. hogy a hallgatónak olyasmit kell beleírni a dolgozatba, amiről az órán is szó volt, mert azt Chat-GPT nem tudhatja), hogy valószínűsíthesse szövegének a szerzőségét.
Hatalmas változásokat fog hozni a mesterséges intelligencia alkalmazása az orvostudományban, betegápolásban is. A diagnózist óriási adatbázis alapján fogja az elektronika segíteni. A robotsebészet közben a számítógép a kamera által a “bent” látottak alapján új műveletet vagy eljárást fog javasolni.
A mesterséges intelligencia alkalmazása egész iparágakat fog szétverni, és nagy lehetőséget fog teremteni olyanoknak, akik hajlandók tudásukat növelni és az új feltételekhez igazítani. De nem is elég a meglévő munkaerő. A jelzések szerint 2028-ig az USA-ban 1.76 millió új információtechnológiai álláshelyet kell új szakemberekkel betölteni Gondoljunk csak bele, lehet-e ezt új bevándorlók nélkül megvalósitani?
Mondom, ezt le tudom ugyan írni, de valójában elképzelni is hihetetlen és lehetetlen. Nyilván új generációknak kell felnőni és úgyszóván belenőni egy új technikai világba, hogy mindez természetessé váljon, érthető és követhető legyen.
Nehéz egyelőre belátni, hogy hova vezetnek még bennünket az önvezető autók.
A szerző blogbejegyzése 2024. december 14-én.
