Ezt a kifejezést, mely érzéketlen, barbár pusztításra, kíméletlen rombolásra utal mindannyian nem ritkán használjuk.
Elcsodálkoztam, hogy a vandalizmus fogalmát németül, angolul, franciául, spanyolul, oroszul, olaszul, románul, hollandul, portugálul, svédül, lengyelül, horvátul, csehül, dánul, lettül, litvánul, magyarul és héberül is, közel száz nyelven ugyanezzel a szóval fejezik ki.
Beszélünk háborús vandalizmusról, művészeti alkotások barbár vandalizmussal történő pusztításáról, vanadalizmusra, pusztításra hajlamos emberek természetéről. A szó eredete nyilvánvaló, a nagy népvándorlás korabeli vandál törzsekre utal.
Kik is voltak a vandálok? A vandál törzsek dél-Skandináviában élő germánok voltak, s innen indultak dél felé és az időszámítás előtti 2. évszázadban Sziléziában telepedtek le. A különböző háborúskodások ide-oda lökdösték őket, így érkeztek – jóval a magyarság előtt – Dáciába és Pannoniába is. Innen a benyomuló hunok visszaszorították őket. Átkeltek a Rajnán majd a Pireneus hegységen is, és a Pireneusi félszigetre értek. Szó szerint kétszer is végigvándorolták Európát.
406-ban érték el a Római Birodalom határát. Már Tacitus is említette ezeket a germán törzseket, melyek keresztülvándorolták Európát, és Gibraltárnál keltek át észak Afrikába 429-ben. Létszámukat akkor mintegy 80 ezer főre becsülték, és a mai Tunézia és Algéria területén telepedtek le. Királyságuk nagyjából egy évszázadon át élt 429 és 534 között. Uralmuk alá vonták Szardíniát, Korzikát és Szicíliát is. A vandál királyságot végül Bizánc foglalta el Iustitianus császár, illetve tábornoka, Belisarius vezetésével 534-ben. A vandálok ezt követően eltűntek a történelemből, asszimilálódva beolvadtak a helyi afrikai népességbe.
Ami a vandálok nevét hírhedetté tette, az Róma 455-ben végrehajtott, két héten át tartó kirablása és rombolása volt Gaiseric királyuk vezetésével. Gaiseric ezt a kezére került római hajóhaddal, 800-1000 hajóval hajtotta végre. Partraszállt Italiában, és bevonult Rómába. A régi angol nyelvben a Földközi tengert Wendelsea-nek, a Vandálok tengerének nevezték. A vandálok Rómából magukkal vitték a mozgatható értékeket, és rabszolgaként hurcoltak el rómaiakat. A 460-as években a rómaiak két hadjáratot is vezettek a vandalok ellen, de ezek sikertelenül végződtek számukra. Ez az esemény szöget vert a Római Birodalom koporsójába és előkészítette a nyugat-Római Birodalom 476-ban bekövetkező összeomlását.
A vandalizmus fogalma az angol nyelvben már az 1660-as években felbukkant, bár igazán ismertté és széles körben elfogadottá a francia forradalom idején vált, amikor Henri Grégoire püspök a vandalizmus fogalmát a forradalmi rombolás leírására használta.
Azt azonban senki sem tudja megmagyarázni, hogy miért éppen a vandálok adtak nevet a vandalizmusnak, az értelmetlen rombolásnak. A népvándorlásnak abban a nagy hullámában számtalan nép és törzs követte, hajtotta egymást, támadott egymásra. A vizigótok, osztrogótok, akik Nagy Theodorik vezetésével Itáliában rendezték be királyságukat az 5. században; a frankok Clovis király vezetésével, az angolok, szászok és juták, akik az angol királyság alapítóivá váltak, a lombardok, akik 568-ban hódították meg észak Itáliát, a vandálokkal együtt vándorló suebik, akik az Ibériai félszigeten kötöttek ki, és a burgundiaiak akik a mai Svájcban és környékén telepedtek le. Ezeket a népeket a közép-Ázsiából eredő hunok, az iráni alanok, az avarok és bolgárok hajtották.
Nem kevésbé voltak „vandálok” a kalandozó magyarok sem. A honfoglalás után 907 és 970 között a magyarság negyvenhét hadjáratott vezetett, amiből harmincnyolc nyugatra, kilenc pedig délre irányult. 934-ben például Bázel városát rabolták ki, és megölték Eberhard püspököt, súlyos pusztítást okozva a városban. Ezek a rabló hadjáratok a mai Franciaország és Németország, Svájc, Itália, a Balkán-félsziget, sőt a későbbi Spanyolország területéig is eljutottak. hadjárataik során magyar elődeink mintegy 15 tonna ezüstöt raboltak el.
A kalandozó magyarság, a nagy népvándorlás több tucat népe és a Római Birodalmat ostromló barbár törzsek legalább annyira vandálok voltak, mint a vandálok. A modern korban pedig, úgy tűnik, senkinek sem jutott eszébe, hogy a fél világot uralma alá hajtott, kíméletlenül hatalmas gyarmatbirodalmat építő Angliának, az inkvizíciós kegyetlen Spanyolországának, vagy a hitleri tömeggyilkos Németországnak a nevét azonosítsa a vandalizmussal. Igaz, van olyan kifejezés, hogy ‘germanizmus’, de az a német nyelv sajátos szerkesztésmódjára emlékeztető szóhasználatra és nyelvtani szerkezetre utal. Van olyan szó, hogy ‘anglicizmus’, de az – hogy az etimológiai szótárból idézzem – ‘az angol nyelvre jellemző szóhasználati, kifejezésbeli sajátosság’.
Maradtak szegény vandálok mint a vandalizmus megtestesítői.
A szerző blogbejegyzése 2025. október 25-én.
