Keresztelő Szent János különleges története
Meglepő témáról írok, de talán néhányan látták Kedves Olvasóim közül a Salome című érdekfeszítő régi-régi filmet, sztár szereposztásban Rita Hayworthtel és Charles Laughtonnal, amelyben Szent János tragikus szerepet játszik. Érdemes belelapozni izgalmas történetébe.
János, a zsidó prédikátor az időszámítás első éveiben Zachariás és Erzsébet gyermekeként született. Lukács evangéliuma szerint a szülők “mindketten magas korban voltak már”, vagyis János születése már önmagában is csodának volt tekinthető. Amikor az angyal bejelentette Zachariásnak: “közlök egy jó hírt, fiad születik akit Yahyának hívnak”, akkor Zachariás felkiáltott: “Uram, hogyan lehet nekem fiam, amikor feleségem már nem fogant gyermeket én pedig nagyon öreg vagyok?” Az angyal azonban ezt nem vette figyelembe: “Márpedig így lesz. Az Úr azt mondta, hogy ez számára nem okoz nehézséget amint az sem amikor téged teremtett”.
János hat hónappal előbb született, mint Jézus, akinek ő készítette elő küldetését. Ezért nyerte el az “Előfutár” nevet. János keresztelte meg Jézust akiről a Szent Lélek üzenetéből tudta, hogy Isten Fia. János vezette be a szokást, hogy a Jordán folyóba merítette az embereket, hogy bűnüket lemossa, s ezzel az ő nevéhez fűződik a keresztelés ceremóniájának bevezetése. Róla mondta Jézus, hogy “Biztosíthatlak benneteket, hogy senki az emberek között nem emelkedett olyan magasra, mint Keresztelő Szent János”. Jánost egyaránt szentnek tekinti a katolikus, valamint a keleti orthodox, a drúz és a muszlim vallás is. Ez utóbbi vallásban Szent János neve Yahya ibn Zakariya, Isten küldötte és Isa Masih (Jézus) eljövetelének hírnöke.
Keresztelő Szent János úgyszólván egyszemélyes kapcsolat volt az Ó- és Új Testamentum között, mintha egyik lábával az egyikben, másikkal a másikban állt volna. Eredetileg a szélsőséges úgynevezett Holt Tengeri Szekta tagja volt, de szakított vele, mivel egyre inkább úgy hitte, hogy ő maga az a proféta, aki Isten Birodalmát bevezetheti a földön. Jézus is az ő hívő közösségéből emelkedett ki, de hamarosan ő is meg volt győződve saját küldetéséről.
Mint Máté evangéliumából tudjuk, Szent János aszketikus megszállott volt. A vadonban élt, nem ment emberek közé. Élesen bírálta az egyházat. Bírálta Heródes királyt is, mivel az testvérének feleségét vette feleségül. Heródes ezért börtönbe vetette Jánost. Salome csábítását elhárította, nem állt kötélnek, Salome híres táncával elnyerte Heródes király kegyeit, aki azt mondta neki, hogy bármit kérhet tőle, ő teljesíteni fogja. Ekkor kérte Salome a királyt, hogy adja neki egy ezüst tálcán Keresztelő Szent János fejét. Ezért rendelte el a király Szent János lefejezését.
Keresztelő Szent János bibliai története megragadó, egzotikus, egyszerre taszító és lenyűgöző. Nem csoda, hogy a irodalom és művészet kedvenc témájává vált. Martin Luther himnuszt írt róla. A Tudor-korabeli zeneszerző, Orlando Gibbons Gospelt komponált, Johann Sebastian Bach kantátával ünnepelte. A történet végtelen számú irodalmi műben jelenik meg. Ezek felsorolása is oldalakat igényelne. Egy tucatnyi újabb könyv, közöttük Doug Giles 2023-as regénye, mindenütt kapható.
Leonardo da Vinci és Caravaggio kétszer-kétszer is megfestette. De ugyancsak ő a témája Filippo Lippi, Lucas Cranach, Tiziano, Bellini, Duccio di Buoninsegna, Piero di Cosimo és Bronzino festményeinek is. Az egyik első reliefet Andrea Pisano már 1336-ban elkészítette, szobrot – sok más mellett – Bertram Mackennal faragott Saloméról. Mi sem természetesebb, mint hogy a születő filmművészet már 1896-ban majd 1918-ban, még a némafilm korában felkapta a témát. Salome-filmek készültek 1923-ban, 1986-ban, majd Al Pacino 2013-ben készített filmet Salome címmel.
Keresztelő Szent János és Salome története máig érdekfeszítően izgalmas, s nem csoda, hogy úgyszólván minden művészeti ágnak, zenének, festészetnek, irodalomnak és filmnek a Renaissance óta napjainkig fontos témája.
A szerző blogbejegyzése 2026. augusztus 14-én.
