A mexikói elnökválasztás eredményeként 2024 október 1-én Claudia Sheinbaum ülhet Mexikó elnöki székébe.
Elnökké választása az Egyesült Államok jelenkori történelmének két jellegzetes epizódját juttatta eszembe. A címnek választott büszke fekiáltás, Csak Amerikában!, Joe Lieberman amerikai demokrata szenátor nevéhez fűződik. Ö mondta ezt 2000-ben, amikor Al Gore demokrata elnökjelölt maga mellé vette őt alelnök-jelöltnek. Ez csak Amerikában történhet meg, jelentette ki Lieberman. Mint az amerikai sajtó is kiemelte: “Követve az amerikai-zsidóság útját az üldözés előli meneküléstől a Fehér Ház küszöbéig – ez mélyen igazi amerikai történet”.
A másik epizód 2016-ban történt. Erről is büszkélkedve adott számot a sajtó: “Hillary Clintont a philadelphiai Demokrata Nemzeti Konvenció első nőként az amerikai történelemben elnök-jelöltjének választotta. Hillary Clinton beszédében kiemelte, hogy megkísérli “a legmagasabb, legkeményebb üvegplafon széttörését”. Az ‘üvegplafon’ szimbolikusan testesítette meg a nők felemelkedésének akadályát az Egyesült Államokban.
Nem feledkezhetünk meg e két történet végéről: Al Gore-t nem választották meg elnöknek, így Lieberman sem lett első zsidó alelnök, és Hillary Clintont sem választották meg első női elnöknek az Egyesült Államokban. Viszont Claudia Sheinbaum első nőként és első zsidóként 2024 októberében beülhet Mexikó elnöki székébe. Mi több, a 2024-es elnökválasztáson vetélytársa és ellenfele, Xochitl Galvez is nő volt. Pironkodva és kicsit lesütött szemmel, de az USÁ-nak módosítania kell Lieberman felkiáltását: “Only in Central America!”, ez úgy tűnik, csak Közép Amerikában volt lehetséges.
De nézzük egy kicsit közelebbről a történteket. A most hatvanegy éves Claudia Sheinbaum nagyszülei kelet-európai bevándorlók voltak. Apai nagyszülei 1920-ban Litvániából emigráltak és vándoroltak be Mexikóba. Anyai nagyszülei 1940-ben Bulgáriából menekültek, és mint oly sok menekült, nem jutottak be a vágyott Egyesült Államokba, de otthont találtak Mexikóban. A család hagyományosan megünnepelte a zsidó ünnepeket, melyeken nagyszüleinél Claudia is jelen volt. A bevándorlók gyermekei, második generációja sikeres utat járt: Sheinbaum anyja biológus professzor, apja, Carlos Sheinbaum Yoselevitz pedig vegyészmérnök lett. Claudia testvére, Julio szülei nyomát követve fizikus. Úgy tűnt, Claudia is hasonló utat jár: A Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben folytatott tanulmányai után 1995-ben Mexikó Autonóm Nemzeti Egyetemén fizikusként a mérnöki fakultás tagja lett. Két könyvet és mintegy száz tanulmányt publikált. Tagja volt az Egyesült Nemzetek Klímaváltozást vizsgáló paneljének. Claudia kétszer ment férjhez. Válása után ismerkedett meg és házasodott össze mai (ugyancsak kevert nevű) férjével, Jesús María Tarriba Ungerrel, a Mexikói Nemzeti Bank munkatársával.
A kiválóan fekészült asszony harmincnyolc évesen politikai pályára lépett. Ez még mindig újdonság Mexikóban, hiszen a nők politikai szerepvállalása nem nyúlik messzire vissza a történelemben. Az első női polgármestert 1955-ben választották meg, s őt az 1950-60-as években már számos női politikus követte. 1979-ben pedig Griselda Álvarez Ponce de León, Mexikó történelmében először, egy kormányzói posztot is elnyert. Claudia Sheinbaum 2000 és 2006 között az Andrés Manuel Lopez Obrador kormány környezetvédelmi minisztere, 2018-ban pedig a főváros, Mexico City polgármestere lett. Mégpedig látványos sikereket elérve. Az ország és a főváros legnagyobb problémája közismerten a bűnözés, a kábítószer-kartellek sokszor gyilkosságokkal járó harca. Nos, Sheinbaum mint polgármester a gyilkosságok számát négy év alatt kevesebb mint felére szorította le. Az erőszakot alkalmazó, gyilkosságoktól vissza nem riadó bűnözés elleni harc most is a legnagyobb kihívás Mexikóban. Csupán a mostani választási kampány idején is 150 százalékkal szaladt fel az erőszakos bűnesetek száma. A jelen választási ciklusban harminchét jelöltet megöltek. Naponta elrabolnak embereket: 2021-ben 625, 2022-be 506 embert raboltak el. 2018 óta évente mintegy 30 ezer embert gyilkoltak meg.
Hasonlóan nagy történelmi feladat a szegénységgel való megbirkózás. 2024-ben az ország egy főre jutó nemzeti jövedeme 11.500 dollárt tett ki, ami fele a magyar szintnek és mindössze 13 százaléka az északi szomszéd, az Egyesült Államok szintjének. Az elmúlt három évtizedben az átlagos évi gazdasági növekedés lassú volt, 2 százalék körül mozgott. Ez csak felét érte el a latin-amerikai gazdasági növekedésnek és elmaradt a világ átlagos 3 százalékos növekedése mögött is. 2020-ban a lakosság 44 százaléka nagy szegénységben élt. A nyomor enyhítése csak a 2020-as években haladt előre. Ugyancsak jelentős Mexikó lemaradása az iskolázás terén. A középiskolát – aminek elvégzése a fejlett országokban gyakorlatilag általános – itt csak az adott generáció 62 százaléka végzi el. Az egyetemi végzés az OECD 38 viszonylag fejlettebb országával összehasonlítva súlyosan lemaradt. Csak a generáció 27 százaléka szerez diplomát szemben az OECD országok 40-48 százalékos arányával.
Hatalmas szakadék tátong a nagyvárosok és a vidék között. Míg a fővárosban, Mexico Cityben a fiatalok átlagosan 12 évet töltenek iskolában, a bennszülött lakosságú dél-kelet mexikói Chiapas területen csak 7.8 évet. (Nem vagyok meglepve. Amikor ott jártunk és bementünk egy chiapasi városka főterének katolikus templomába, földön ülő csoportokat láttunk, akik pogány szertartásokat mutattak be. Egy asszony egy élő csirkét körözött egy kisfiú feje felett, nyilván levéve róla valami betegséget, majd egyetlen mozdulattal kicsavarta a csirke nyakát – mintegy véget vetve a kisfiúból kivett rossznak.)
Sokszor idézik az 1915-ben elhunyt volt elnök, Porfirio Díaz híres mondatát: “Szegény Mexikó oly távol van Istentől és oly közel az Egyesült Államokhoz”. A tennivaló félelmetesen nagy. Claudia Sheinbaum azonban nem retten vissza ettől. 2023 júniusában lemondott Mexico City polgármesteri posztjáról, hogy induljon a hárompárti koalíció – a baloldali Morena párt, a Munkáspárt és a Zöldpárt – elnökjelölti posztjáért.
Mexikó, Brazilia után a világ második legnagyobb katolikus országa: 130 millió lakosából 91 millió katolikus, 14 millió protestáns, míg az ország zsidó lakossága mindössze 50 ezer főt tesz ki. Az elnöválasztási kampány idején nem is maradt el a rasszista támadás Sheinbaum ellen. Mégpedig nem más, mint egy korábbi államelnök, Vicente Fox sietett dezavuálni őt, hogy “egyszemélyben zsidó és külföldi”. Csakhogy Mexikóban a nemzeti hovatartozást nem “nemzeti-faji” alapon határozzák meg. Az ország lakossága erősen kevert. Az európai eredetű lakosság (fehér, Mexicanos blancos) nagyjából a népesség felét, míg másik felét a helyi indián őslakosság és a kevert népesség teszi ki.
Az idegennek minősítés nem befolyásolta a választó milliókat. Amint az sem, hogy a jelölt zsidó és nő. Mexikónak mostantól hat évig zsidó női elnöke lesz. Claudia Sheinbaum történelmet csinált.
A szerző blogbejegyzése 2024. június 8-án.
