A politikai tiltakozásnak sok formája van. Talán a leggyakoribb a tömegtüntetésen való részvétel, de előfordult nyilvános helyen elkövetett öngyilkosság is, amikor emberek felgyújtották magukat. Ilyenekre még az elmúlt időszakban is sor került Amerikában. Az éhségsztrájk is sokak módszere volt. Kelet-Európában a tömeges aláírásgyűjtés volt egy időben az egyik bevett módszer. Nem ritka a katonai erővel végrehajtott puccs, vagy akár polgárháború útján megszervezett hatalomátvétel sem.
Most azonban egy másfajta, de nem kis önfeláldozást követelő, s az Egyesült Államokban hagyománnyal rendelkező, sajátos egyéni demonstrációról akarok beszélni.
Olvasóim között nyilván vannak, aki látták Frank Capra híres és nagysikerű 1939-ben készült filmjét: “Mr. Smith Goes to Washington” (Mr. Smith Washingtonba megy), melynek főszerepét a kiváló James Stewart alakította. A megkapó történetben egy naiv, újonan hivatalbalépő szenátor, egy egyszerű, mindennapi ember (amit a Mr. Smith név, Kovács úr fejez ki, ez az egyik leggyakoribb név Amerikában) a kormányzati korrupció ellen tiltakozva megszakítás nélkül huszonöt órás beszédet tartott az amerikai szenátusban.
Bár a film története fikció volt, hasonló esetek nagyon is valóságosan megtörténtek. Ezek között tartják nyilván Huey P. Long 1935-ben elmondott több mint tizenhat órás kongresszusi beszédét. Azóta sok-sok hasonló tiltakozó beszédről adhatunk számot. 1957-ben Strom Thurmond állította be a máig érvényes rekordot 24 óra 18 perces beszédével. De nem sokkal maradt le Alfonse D’Amato 23 óra 30 perces beszéde 1986-ban, Wayne Morse és Ted Cruze 21 és fél, illetve 22 és fél órás beszéde sem. Robert La Follette 18 és fél órás tiltakozó beszédet tartott a szenátus forumán.
Most azonban mindez eltörpül Cory Booker szenátor 25 óra 5 perces felszólalása mögött. A maratoni beszéd, mely Trump elnök politikájának gyilkos kritikája volt, hétfő este kezdődött, egész éjszaka folytatódott másnap éjszakáig. New Jersey demokrata szenátora ezzel új rekordot állított fel és nagy nyomatékkal – bár ki tudja milyen valós eredménnyel – hívta fel a lakosságot Trump politikájának elutasítására.
Ki is ez a Cory Anthony Booker? Világos barna bőre és kék szeme már világosan utal a család keveredésére. Felmenői között voltak fekete rabszolgák, az amerikai őslakosság leszármazottjai, a ‘Confederate army’, vagyis a polgárháborús déli hadsereg fehér katonái. Egy 2002-ben talált kézirásos emlékirat felfedte, hogy Booker fekete anyai nagyapjának az igazi apja egy fehér orvos volt. Booker felmenői között tehát jócskán voltak rabszolgák, de volt rabszolgatartó is. “Jobban össze vagyunk keveredve – mondta Booker – mint gondolnánk”.
Szülei, Cary ad Carolyn már sikeresen emelkedtek ki a fekete sorsból, mindketten a nagy nevű cég, az IBM vezető posztjait érték el, s ezzel az első feketék közé tartoztak, akik ilyen sikeres pályát futottak be. Politikailag ugyancsak aktívak voltak, csatlakoztak a fekete polgárjogi mozgalomhoz. Ez a mozgalom, melynek Martin Luther King vezető személyisége volt, 1960 és 1975 között nagy sikereket ért el a szegregáció felszámolása és az egyenlősítő társadalom kiharcolása terén. Az 1964. évi Polgárjogi Törvény, melyet először John Kennedy elnök javasolt, de végül utóda, Lyndon Johnson írt alá, véget vetett a szegregációnak, betiltotta a foglalkoztatási diszkriminációt, a faj, szín, vallás, nemi vagy nemzetiségi származás bármilyen figyelembe vételét.
Amerika fekete lakossága, mely az összlakosság 18 százalékát teszi ki, eredetileg rabszolgaként érkezett az országba. Körükből már a 18-ik században is kiemelkedtek értelmiségiek, köztük például kiváló költők, mint Phillis Wheatley, Jupiter Hammon vagy Lucy Terry. George Coleman Poage volt az első fekete amerikai aki olimpiai érmet nyert 1904-ben. Számosan, mint Carl Lewis vagy Simon Biles beírták nevüket az olimpiák történetébe. A legendás Jesse Owens négy aranyérmet nyert az 1936-os berlini olimpián, de nemcsak Hitler nem fogott kezet vele, nem hívták meg az olimpikonokat ünneplő fehér házi találkozóra sem. 1960-ban a fekete Wilma Rudolph három olimpiai arannyal tért haza.
Napjainkban pedig hatszáz híres és befoyásos tudóst számlálhatunk körükben, s – bár messze elmaradva a fehér lakosság mögött – de már a fekete lakosság 10-11 százaléka doktori fokozattal rendelkezik, és az egyetemi oktatók mintegy öt százaléka is fekete. Az ország közel kétszázezer üzleti vállalkozása fekete tulajdonban van. Megjelentek az első fekete milliárdosok is, bár számuk mindössze hét fő az ország 614 milliárdosából. Az áttörés kétség kívül megindult.
Ebben a környezetben 1969-ben született és innen indult pályáján Cory Booker. Mínt kiváló futballjátékost a Stanford Egyetemre vették fel, ahol politikatudományokat tanult. Ezt követően elnyerte a presztizses és csak a legkiválóbbaknak járó Rhodes Scholarship-et és az angliai Oxfordban a neves Queen’s Collegeban amerikai történelemből nyert kitüntetéses diplomát.
Amerikába való visszatérése után csatlakozott a demokrata párthoz, itt indult el politikai karrierje. 2006-tól mint Newark város 38. polgármestere lépett a politika szinpadára. 2013-ban New Jersey államban szenátorrá választották és ezzel ő lett az állam első fekete szenátora.
Több mint huszonöt órás beszédet tartani nem akármilyen fizikai és szellemi kihívás. A huszonöt óra alatt Booker egy korty vizet sem ivott. Már a beszéd előtt napokkal abbahagyta az evést, majd az ivást is, hogy kellően dehidrálódjon, így aztán a huszonöt óra alatt nem kellett elhagynia a pódiumot.
Aligha lehetett volna ennél nagyobb erőfeszítéssel felhívni a figyelmet Donald Trump politikájának káros, bűnös voltára. Minél több Mr. Smithre és Mr. Bookerre lenne szükség Washingtonban.
A szerző blogbejegyzése 2025. április 5-én. Köszönet, hogy mindig azon frissiben küldi az Új Hétnek ragyogó írásait!
A szerkesztő megjegyzése
Fontos! Ez a remek ember, zseniális politikus teljesen szabadon beszélt. Össze lehet hasonlítani Donald Trump beszédeivel, szónoki teljesítményeivel, miért is ne? ordas hazugságaival, agresszív stílusával.
Cory Anthony Booker for President!!!
