A világ lakossága erősen keveredik. Mindig is keveredett, hiszen mai Egyesült Államok eleve a legkülönbözőbb bevándorlókból ötvöződött egységes nemzetté. De a mai magyarságba az évszázadok során – hogy csak a legnagyobb csoportokat említsem – ugyancsak beleolvadtak kazárok, kunok és besenyők, szlávok és németek és más, az idővel elmagyarosodó csoportok. Napjainkban mintegy 272 millió emigráns, ami egész Európa lakosságának több mint egyharmadával azonos, és a világ lakosságának három-négy százaléka él más országban, mint ahol született. A világ néhány országa úgyszólván ontja a kivándorlókat: ebben élen jár India, ahonnan 18 millióan, Kína, Mexikó és Oroszország, ahonnan 11-11-11 millióan vették a vándorbotot. Meglepőbb módon néhány viszonylag kisebb országból is sok millióan vándoroltak ki: Bangladesből 8 millióan, Ukrajnából 6 millióan, Afganisztánból és Indonéziából több, mint 5-5 millióan, Iránból 4, de Lengyelországból és Romániából is 4-5 millióan. Közülük érthetően sokan a gazdagabb országokba vándoroltak, így Európába és Észak Amerikába, ahol 141 millió első generációs bevándorló él és ők teszik ki ezen régiók lakosságának 13 százalékát.
Az új bevándorlókból két-három generáció leforgása alatt a befogadó ország népéhez asszimilálódott lakós lesz. Ebben nincs semmi meglepő. Abban már annál inkább, hogy a bevándorlók gyermekei vagy unokái nem is olyan ritkán új országuk vezető posztjaira is emelkednek. A 2007-ben francia elnökké választott, Párizsban született Nicolas Sarkozy magyar-görög zsidó-francia keverék családból származott. Az angliai Walesben született Julia Gillard Ausztrália miniszterelnöke volt a 2010-es években. Valdus Adamkus litván elnök megválasztásakor 1998-ban még amerikai állampolgár volt. Észtország mai elnöke Toomas Ilves svéd születésű, korábban amerikai állampolgár volt. A kis latin amerikai országot, Perut 1990 és 2000 között, valamint a 2010-es években is japán, illetve lengyel bevándorló családokban született és elnökké választott politikus, Alberto Fujimori, illetve Pedro Pablo Kuczynski vezette. Portugália 2015-ben megválasztott 119-ik miniszterelnöke Antonio Luis Santos da Costa félig mozambiki, félig portugál család gyermeke. (Nem ő az első a családból, hiszen Alfredo Nobre da Costa már az 1970-es évek végén miniszterelnök volt.) Fiji miniszterelnöke az indiai származású Mahendra Chaudhry, Malajzia miniszterelnöke a XX. század utolsó két évtizedében, majd ismét a 2010-es évek végén az ugyancsak indiai Mahatir Mohamed volt. Guyana elnöke a muszlim indiai Mohamed Irfaan Ali.
Amerika hagyományos bevándorló ország tehát semmi meglepő nincs abban, hogy a 2016-ban elnökké választott Donald Trump harmadik generációs amerikai volt, akinek a XIX. század végén vándorolt be nagyapja Németországból Amerikába. A 2020-as választásokon őt legyőző Joe Biden elnök felmenői írek voltak, a XIX. század közepi nagy éhség idején emigráltak Amerikába. Annál nagyobb meglepetés volt azonban az ország első fekete elnökének, Barack Hussein Obamának a megválasztása 2009-ben. Obama apja, ugyancsak Barack, Kenyából érkezett Amerikába, mint ott tanuló diák vette feleségül az amerikai Ann Durhamot, de fia születését követően hamar elvált és visszament Kenyába. Az USA mai alelnöke, Kamala Harris pedig Jamaikából bevándorolt fekete apa és indiai anya gyermeke. Ehhez még hozzá is tehetem, hogy a 115. Kongresszusnak tizenegy képviselőjének és egy szenátorának mindkét szülője, s további ötvenkét tagjának legalább egyik szülője bevándorló volt; a 117-ik amerikai Kongresszusnak hetvenhat olyan képviselője van, közöttük tizenhat szenátor, aki vagy maga külföldön született (tizennyolcan), vagy bevándorló családok gyermeke.
Mégis, ami leginkább meglepő, az Nagy Britannia esete. Az 1964-ben New Yorkban született Boris Johnson – aki 2019- ben Anglia miniszterelnöke lett – apai ükapja, Kemal még a XX. század elején az utolsó ottomán szultán minisztere volt, akit 1922-ben a török forradalom idején meglincseltek. Ekkor emigrált fia Angliába. Nagyapját még a család hagyományos török nevén Osman Kemalnak hívták, de ő már Londonban született. Kemal-Johnson azonban már olyan angol nacionalista, aki nem bírta elviselni, hogy Anglia csak egy az Európai Unió tagországai között és vezérszerepet játszott az Unióból való kilépésben.
Johnson bukása után 2022-ben az indiai szülők muszlim fiát, Rishi Sunakot választották miniszterelnökké. Különlegesen meglepő módon 2023-ban a skót függetlenség programját hirdető Skót Nemzeti Párt is gyakorló muszlimot, Humza Haroon Yousafot választotta vezetőjévé és így Skócia miniszterelnökévé. A Glasgowban született politikus apja, Mian Muzaffar Yousaf a pakisztáni Punjabban született, anyja Kenyából jött és a család ugyancsak 1960-ban vándorolt be Skóciába. Megválasztásakor Yousaf a hagyományos skót szoknyás öltözékben, de urdu nyelven tett esküt. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Írország nacionalista vezető pártja, a Fine Gael párt a Dublinban 1979-ben született Leo Eric Varadkart választotta vezetőjévé és ezzel az ország “Taoiseach” posztjára, vagyis miniszterenökké 2017-ben, majd ismét 2022-ben akkor igazán teljes a kép, hiszen Varadkar apja, Ashok az indiai Mumbaiban született, orvos lett és onnan vándorolt Írországba ahol feleségül vett egy ír ápolónőt. A házaspár Angliában, Indiában majd végül Írországban élt, ahol a fiuk született.
Magyarország esetében ahol manapság már a migráns szó is erősen pejoratív, már első hallásra is abszurd, elképzelhetetlen, hogy bevándorló családok gyermekei emelkedjenek ilyen posztokra. Igaz, volt már elmagyarosodott német család gyermeke, Gömbös Gyula magyar miniszterelnök az 1930-as években. Az 1944 október 15-én, Magyarország német megszállása után “Nemzetvezető” címmel az ország fasiszta vezérévé emelkedett Szálasi Ferenc dédapja még az örmény Szalosján nevet viselte. Anyja pedig görögkatolikus szlovák- rutén családból származott. De hát ez is több generációs elmagyarosodott családi hátteret jelentett.
A pszichológiai képlet világos és ezerszeresen bizonyított. A legerőteljesebb nacionalista vezetők nem ritkán első, vagy másod generációs neofita bevándorlók: a magyar Gömbös és Szálasi vad, szélsőséges magyar nacionalisták voltak, amint az angol Sunak, a skót Yousaf, és az ír Varadkar angol, skót és ír nacionalisták.
Címkép: Harun Jusef
Forrás: Újnépszabadság