A modern technika egyik legnagyobb sikertörténete
Megvallom, megijedtem. Egymás után kétszer is találkoztam ugyanis az utcán egy furcsa, tankszerű autóval. Katonai járműnek tűnt. Csak a gépfegyver hiányzott a tetejéről. Ilyet még nem láttam. Hamarosan megtudtam azonban, hogy ez az új ‘Tesla Cybertruck’ ötszemélyes kis teherautó. Mint ugyancsak megtudtam, míg a népszerű Toyota Camryt 225 lóerős motor hajtja, ennek az ijesztő szörnynek a motorja 600 lóerős. (Ami akkor is különleges, ha Kuku-nak becézett osztálytársam feleletéből a gimnáziumi fizika órán tudjuk, hogy „a lóerő lovanként változik”, ami feltehetően az autókkal is így van.) Ablakai törhetetlen üvegből készültek. Mint a Tesla cég vezetője, Elon Musk egy nyilatkozatában elmondta, a formát egy James Bond-krimiből másolták. Az ijesztő élmény ismertetése után hadd tekintsek vissza az autó sikertörténetére.
Az első autót Hatschek Béla az Első Magyar és Ausztriai Emberi Műszem Készítő cég tulajdonosa hozta be Bécsből Budapestre 1895-ben. Elképesztő szenzáció volt. Minden megállt. Első útján az Oktogon felé vagy harminc gyerek futott a kocsi előtt és után. Nem volt ez másként Angliában sem, ahol az első gőzerővel hajtott autók előtt ötven méterrel nappal vörös zászlót, éjszaka pedig vörös lámpát kellett vinni, mert veszélyes volt a nagy sebesség. Nem csoda, hogy az autót megénekelték. Amióta filmipar létezik, az autó fontos szereplője a filmeknek. A száguldás, az akciófilmek elmaradhatatlan autós üldözései kedvenc és látványos témák. Sokszáz filmben – mint az 1971-es French Connection-ban, vagy az 1998-as Roninban – láthattunk autós üldözést. 1934-ben a Meseautó című magyar filmben az autó úgyszólván az álomvilág része, amelyben Perczel Zita képzelődik, hogy álmai autójában ülhet. Ebben a filmben minden mesébe illő, mint a főhős, Szűcs János bank-vezérigazgató és Kovács Vera gépírólány szerelme és házassága.
Az autó a nagy jelkép, a technikai fejlődés és modern életforma, a mobilitás és a társadalmi rang, a jómód jelképe. Az autó az 1930-as évek ikonikus jelképévé vált. A lerobbant autóról is költői képekben beszéltek: “,,autótemető, az országút királya eltiport, béna vasmadár”. Az Exoric együttes 1989-ben még a Trabantot is megénekelte.
Az első benzinnel üzemelő, használható autó, Karl Benz produktuma 1886-ban futott ki az utcára. 1905-ben Csonka János elkészítette az első magyar autót. Egy és egyharmad évszázad elteltével, napjainkban 1.5 milliárd autó fut a világban, amihez még 600 millió motorbiciklit is hozzászámíthatunk. Előrejelzések szerint 2040-re, másfél évtized múlva már 2 milliárd autó lesz forgalomban. Nem is értem, de a kicsiny San Marinóban és Liechtensteinben ezer főre 1.200-1.300 autó jut. Amerikában 900 és Új Zélandban is majdnem ugyanennyi. A magyar olvasó elégedetten láthatja, hogy Magyarországon is 4.5 millió autó üzemel, ami minden ezer lakosra közel 500 autót jelent. 1950-ben egy-egy autóra a világon negyvennyolc ember jutott, ma már csak hét.
De ha ezeket a történelmi tényeket sorolom, nem hagyhatom ki a számomra legfontosabbat: 1961-ben vettem meg első autómat, egy kék színű Škoda Octaviát, amit a gyár 1959-ben hozott forgalomba. Első nagyobb autóutam Debrecenbe vezetett ott tanuló Ági unokatestvérem meglátogatására. Vagy másfél évtizedig egy bogárhátú Volkswagent, majd egy BMW-t vezettem, míg az utóbbit ellopták, és mindenből kiszerelt vázát Budapest mellett egy erdőben megtalálták. Később jócskán beautóztam Európát Párizsig és Szicíliáig is levezetve. Autóztam Ausztráliában és Új Zélandban. Sok száz kilométeres autóutakat tettünk Amerikában. Az autó természetes részévé vált életemnek.
Hosszú út vezetett ideáig. Feltalálók százai-ezrei kísérleteztek és dolgoztak, amíg az autó a legfontosabb mindennapi közlekedési eszközzé vált. Gondoljuk csak meg: az első kísérletet, akkor egy gőzgéppel hajtott autó-szerűség előállítását már 1672-ben feljegyezték. Ekkor a kínai jezsuta misszió tagja, Ferdinand Verbiest elkészített – amit talán a világ első gőzerővel működő autójának tekinthetünk – egy gyakorlatilag inkább játéknak való autót a Kangxi Császár számára. 1769-ben pedig egy ugyancsak gőzzel működő autó már embert tudott szállítani. Az első belső égésű motor is elkészült 1826-ban. Ransom Olds 1897-ben alapította meg az Oldsmobil gyárat, s 1901-ben, a 20. század érkezésével egy időben, első gyártmányuk is megjelent az utcákon. Az első autók még a régi lovaskocsik formáját mintázták. 1907-ig már 19 ezer Oldsmobilt gyártottak. A négyütemű, belső égésű modern Otto-motor a kölni Nikolaus August Otto nevéhez fűződik 1876-ban.
Az autóipar történetében fordulópontot jelentett a Ford Motor Co. létrejötte 1903-ban. Henry Ford 1896-ban építette első autóját detroiti gyárában. A nagy áttörés 1908-ban a híres T-model gyártásával indult. A gyár úttörő volt a futószalagos termelés-szervezésben, amivel 12.5 óráról 1.5 órára csökkentette egy-egy autó előállítási idejét, és 200 ezerről végül 1915-re félmillióra, 1920-ra egymillióra növelte a termelést. Amikor 1967-ben meglátogathattam a detroiti Ford gyárat, megcsodáltam, hogy a futószalag rendszereken a zöld autótesthez zöld autóajtó, a kékhez kék érkezett, s ezeket a szalag mentén dolgozó munkások percek alatt összeszerelték. Mintha Chaplin híres Modern idők-jét éltem volna át.
A Ford gyár káprázatos terjeszkedéssel gyárat nyitott Kanadában, Írországban (1917), Angliában, Franciaországban, Dániában (1923), Németországban (1925), Ausztriában (1925), Argentínában (1925), Japánban (1925) Ausztráliában (1925) és Dél Afrikában. Egy 1929-ben kötött szerződés alapján technikailag – mérnökei és szakmunkásai közreműködésével – segítette a Szovjetunió autógyártásának kiépítését. A közismerten antiszemita Henry Ford a náci Németországgal is szorosan együttműködött, és ott üzemelő gyára 300 ezer tank és teherautó, 270 ezer dzsip és 8 ezer B-24-es Liberator bombázó gyártásával mindvégig segítette a náci hadviselést. Henry Ford 1947 áprilisában meghalt. Temetésén 21 ezer ember vett részt.
A technikai fejlődés már az 1830-as években az elektromos autó útját is kikövezte. A magyar Jedlik Ányos 1828-ban kis elektromos motorral hajtott autómodellt épített. Amerikában már 1834-ben, Hollandiában 1835-ben építettek elektromos motorokat. Robert Davidson 1840-ben Skóciában szabadalmaztatta 6 kilométeres sebességgel haladó elektromos kocsiját. 1889-ben az első franciaországi autógyár is megkezdte a munkát, és előállította az első négyhengeres motorokat. 1891-ben a Peugeot gyár nyitotta meg kapuit. 1989-ben Louis Renault szállt be. Franciaország járt az élen, 1903-ig már 30 ezer autót bocsátott a piacra ami a világ autótermelésének közel felével volt egyenlő. Közép- és Kelet-Európában az Osztrák-Magyar Monarchiában hozták létre a Nesselsdorfer Wagenbau-t, amely később Csehszlovákiában Tatra néven működött. A világ figyelmét hívta fel 1888-ban Bertha Benz (Carl felesége) gigantikus, 80 kilométres autóútja Mannheimtől Pforzheimig. 1908-ban a New York – Párizs autóversenyen német, francia, olasz és amerikai csapatok indultak, és 169 nap alatt a 35 ezer kilométeres versenyen közülük hárman el is érték Párizst. Az 1960-as évekig a három vezető amerikai autógyár – a General Motors, Ford és Crysler – uralta a piacot. Ez időtől azonban az európai és japán autógyártás is nekilendült. Toyota és Nissan autók hódítottak az 1960-as évek autópiacán. 2009-től Japánt, az Egyesült Államokat, és Európát is lehagyva Kína emelkedett fel, mint a világ legnagyobb autógyártó országa.
Az autó csodálatos története még nem ért véget. A General Motors birodalmához tartozó vállalat új, 3,5 tonnás, kereken 1.200 lóerős SUV autója megállás nélkül ezer kilométert tud futni. Mint egy tank, helyben is meg tud fordulni, sőt úszni is tud. Ha maga körül sok vizet érzékel, azonnal leállítja a belső égésű motort, felhúzza az ablakokat, és kerekeit forgatva 3 km/h sebességgel úszik.
Már-már azt akartam írni, hogy várom a repülő autó megjelenését, de óvatosan utánanéztem: nos erre már nem is kell várni. A NFT japán vállalat már elkezdte árulni – 2026-os szállítást ígérve – az Aska nevű repülő autóját. Ez, mint egy helikopter függőleges fel- és leszállásra képes. Az utakon 112 kilométeres sebességgel becsukott szárnyakkal halad, de a levegőben 241 kilométeres sebességet tud elérni. Hogy is volt a régi dal? “Meseautóban színezüst erdők során / repülünk a szívünk tavaszán./Arany országút csillogó gyémánt porán / repülünk a mesék kocsiján.”
Hát megvalósult! Mi jöhet még? Ahhoz a fantáziám szegényes.
A szerző blogbejegyzése 2024. szeptember 14-én.
