A címnek választott török mondat – magyar és török két jóbarát – lépett a XVI. század óta mondogatott lengyel mondat, “Polak, Węgier, dwa bratanki” helyébe. A “lengyel és magyar két jóbarát” a két nép közötti hagyományos évszázados barátságra utalt, s az Európai Unió két tagországának együttes Unió elleni belharca tette aktuálissá az elmúlt évtizedben. A fogadalom azonban, hogy megvédik egymást az Unió esetleges retorzióitól, érvényét veszítette a legutobbi lengyel választások nyomán, és mintha az évszázados barátság is a múltba mosódna. A magyarok manapság már nem nevezik a kardot szablyának a lengyel szabla név után és a lengyelek sem nevezik a kardot batorówká-nak, a királyukká választott Báthori István neve után. A lengyel–magyar barátság, amely a II. világháború nehéz próbáját is kiállta, aktualitását veszíti.
De Magyarország nem marad barát nélkül. A címnek választott török mondat most már a törökre és magyarra utal mint két jó barátra, mégpedig abból a meglepő alkalomból, hogy a legutobbi kilenc hónapon belül Recep Tayyip Erdoğan török államelnök negyedik alkalommal, vagyis majdnem kéthavonta találkozott Orbán Viktorral. Madarat tolláról címen már írtam az Orbán rezsim türk barátairól, arról, hogy Orbán Viktor – Sztálin lábnyomait követve – a tudomány évszázados eredményét is korrigálta, és a finn-ugor rokonságot a türk népek és a magyarság rokonságával helyettesítette.
Törökország ezen belül egy külön fontos fejezet. Mint Magyar Levente külügyi államtitkár főnökének iránymutatását követve fogalmazta: “a magyar és a török népet sok évezredes rokonság és sok évszázados barátság köti össze. A két nép évezredekkel ezelőtt ugyanonnan érkezett Európába. Az ország török uralom alóli felszabadulása után már török földön találtak menedéket az osztrák elnyomás ellen küzdő magyarság vezetői. A magyar nemzeti mozgalom legfontosabb barátja lett Törökország. Ez is azt mutatja, hogy a korábbi küzdelem csak hatalmi harc volt, és nem a két nép mélyebb ellentéteiből fakadt. Ettől kezdve a két nép hűséges barátja volt egymásnak, együtt sírtak, együtt nevettek sok háborúban”.
Hm. Talán a történelmi kapcsolatok jó emléke húzódik tehát meg a barátság mögött és érezteti hatását? A török és magyar történelem századokon át valóban szorosan összekapcsolódott. A törökök körében ez valóban úgy él, mint régi barátság: végül is mohácsi győzelmük után 1526-ban nem szállták meg Magyarországot, mentek tovább Bécs ellen, s csak akkor foglalták el Magyarország nagy részét, amikor a magyar főurak egy csoportja 1541-ben behívta őket. Amikor az isztambuli bazárban jártunk, és egy-egy árushoz benéztünk, azok mindig magyar testvérként üdvözöltek.
Hagyományos török–magyar barátságról azonban aligha beszélhetünk. Háborúskodás jellemezte ezt a kapcsolatot. Végül is évszázadokon át az 1370-es évektől az 1510-es évekig tizennégy magyar–török háborút vívtak. Hunyadi János sikeres harcai a magyar hadtörténet dicsőséges lapjain foglalnak helyet. Mohács a magyar történelem egyik mélypontja volt. A király és a magyar hadsereg pusztulása nyitottá és védtelenné tette az országot, évszázadokra három részre szakította és a Habsburg uralom évszázadait nyitotta meg. A vereség következményei végülis jóval túlélték a török háborúk korát, melyet az 1791-es sistowai békekötés zárt le.
A népi emlékezetben erősen jelen vannak a törökök, beleértve a török hódoltság idején lejátszódott változások máig élő hatásait. Nem gondolunk rá reggeli vagy vacsora közben amikor yoghurtot vagy töltött káposztát eszünk, pedig ez a török kapcsolatok hatása: ekkor jelent meg a török jourt, a mai joghurtunk, vagy a török tarhana, mai tarhonyánk; ha szármát (törökül ‘begönygyöltet), töltött káposztát, vagy biber dolmasi-t, töltött paprikát eszünk nem gondolunk rá, hogy ezek a ‘nemzeti’ ételeink török eredetűek. Végül, de nagyon nem utolsó sorban amikor mi például naponta háromszor kávézunk eszükbe sem jut, hogy a kahve is ekkor honosodott meg Budán. Igaz, egyben a ma is gyakran használt fenyegető kifejezés is, hogy “hátra van még a feketeleves”, az étkezés végi kávé.
A törökre emlékeztetnek olyan népdalok mint “Gólya, gólya gilice, mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja”? Több tucat közmondás is utal a törökökre, olyanok, mint “fogtam törököt, de nem ereszt”, “nem hajt a török”, “lator a török”. Egyetlen egy sem baráti hangvételű. Újabb és újabb generációk nőnek fel az országban és olvassák Gárdonyi Géza Egri csillagok című történelmi regényét. Ennek leghíresebb szereplője a janicsár Yumurcak, vagyis Jumurdzsák jut eszembe. Ő testesítette meg a “barátságot”, hiszen a gonosz félszemű török végül is a török Arszlán bég és egy magyar anya fia volt.
A török hódoltság másfél évszázada a XVI-XVII. századokban sok változást hozott az országba. Magyarország középső része elnéptelenedett. Míg Nyugat-Európában 100 négyzetkilométer területen átlagosan 35-100 lakos élt, a hódoltsági magyar területeken mindössze hét-nyolc fő. Megindult viszont más etnikumok betelepülése: szerbek és bosnyákok telepedtek le az elnéptelenedett magyar területekre. A korábbi 80 százalékkal szemben a XVII. század végére a magyar lakosság aránya az összlakosság felére zuhant. A történelem tehát aligha lehet forrása a mai nagy barátságnak.
Talán a mai gazdasági kapcsolatok haszna a szoros barátság forrása? Aligha, hiszen a kereskedelmi kapcsolatok Törökországgal meglehetősen harmadrangúak. Törökország 2022-ben mindössze Magyarország huszonegyedik, jelentéktelen kereskedelmi partnere. A magyar export 77 és import 71 százaléka a mindig teli szájjal szidalmazott Európai Unióhoz köti Magyarországot. Talán a török cégek magyarországi befektetései motiválnák a szoros baráti kapcsolatot? A küföldi vállalatok valóban döntő szerepet játszanak a magyar gazdaságban, hiszen az összes hazai vállalkozás árbevételének közel felét realizálták, és a bruttó beruházások közel felét valósították meg. De a Magyarországon működő külföldi vállalkozások kétharmada EU-tagállamok tulajdona. Az Unióból érkezett külföldi vállalkozások a magyarországi vállalatok foglalkoztatottainak 68 százalékát alkalmazák. A török cégek szerepe azonban jelentéktelen, mindössze nem egészen 2.000 magyar munkavállalót foglakoztatnak Magyarországon alapított száz vállalatukban.
Gazdasági motívumról tehát aligha beszélhetünk, hiszen az 5.5 millió lakosú Szlovákiával hatszor, Csehországgal és Lengyelországgal is megközelítőleg hatszor, Románia esetében is négyszer nagyobb a keresedelmi forgalom, mint Törökországgal. A ‘kitagadott’ rokon kicsiny Finnország tízszer annyi alkalmazottat foglalkoztat Magyarországon alapított vállalataiban.
Minek is cifrázzuk, az új nagy barátság mögött politikai megfontolások húzódnak meg, mégpedig Orbán Európai Unió- és NATOellenes akciói. Ehhez keres új támaszt a “keleti és déli nyitás” politikájával. A 85 millió lakosú Törökország, mely 145 ország között a 11-ik, s a NATO-n belül a második legerősebb hadsereggel rendelkezik, és stratégiailag különlegesen kedvező geopolitikai fekvésével, regionális nagyhatalom. Egyben híd is Európa és Ázsia között. Vezető hatalma a türk népek szorosabbra vont szövetségének. Úgyszólván jelképesnek is tekinthetjük, hogy budapesti látogatása után Erdoğan török elnök Putyint fogadja, majd Indiába utazik. Európa helyett Ázsia szövetségére lenne szükség? A török ‘hídon’ akar Orbán átmenni Európából Ázsiába? Kisszerű, ha nem is ügyetlen politikai játék Erdoğan háta mögé állva, vele együtt zsarolni a NATO-t és együttesen halogatni a svéd csatlakozás jóváhagyását. Ezért Törökország F-16-os amerikai vadászgépek eladását akarja kicsikarni. A mai magyar politika azonban igazán nagyvonalú. Feledi a múltat. A magyar miniszterelnök legjobb barátai, Putyin és Erdoğan annak az Oroszországnak és Törökországnak vezetői, melyek a magyar történelem legvéresebb lapjait és hosszas megszállását képviselik. Ma azonban a barátság dominál, az egymásnál töltött vendégeskedések és egymásnak adott ajándékok.
A török–magyar vendégeskedésről sajnos mégis Arany János százhetven évvel ezelőtt írott verse, a Török Bálint sorai jutottak eszembe: Az a történet, amikor a török szultán ebédre hívta meg a magyar vezért s közben elfoglalta Budát: “Hosszas ebéd a török szultáné / Hátra van még a fekete kávé / Török Bálint tétova tekintget / Körülfogott a jancsár bennünket!… / Oh! hogy erről tenni már nincs módom/ Boldogasszony tornya tetejében/Félhold ragyog a kereszt helyében.”
Ma azonban más időket élünk. Legutobbí budapesti látgatása során Erdoğan török gyártmányú elektromos autóval ajándékozta meg Orbánt, amit a magyar házigazda szép fekete lóval viszonzott. Nincs itt csapda, csak barátság.
Berend T. Iván blogja
Forrás: Újnépszabadság
