Érlelődik a közös európai hadsereg gondolata. Ez egyszer már úgyszólván megvalósult, amikor Napóleon ellen tizenöt európai ország több mint 1,7 milliós koalíciós hadsereget hozott létre, amely végül legyőzte az 1,1 milliós napóleoni hadsereget. A terv a II. világháború után, a hidegháború idején, 1950-ben ismét felmerült. Akkor Franciaország javasolta egy közös hadsereg létrehozását belga, olasz, luxemburgi, holland és nyugat-német részvétellel.1952-ben az Európai Védelmi Közösség megalapítását is aláírták, de a szerződést nem ratifikálták.
A hidegháború kibontakozása ehelyett Európa kettészakadására, két katonai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés létrehozására vezetett amerikai, illetve szovjet vezetéssel. Európa nem volt önálló katonai tényező a világpolitika sakktábláján. A II. világháború után fokozatosan megindult azonban egy széleskörű európai összefogás. Ennek úgyszólván első lépése volt az Európai Tanács létrehozása 1949-ben, majd a következő évben az Európai Szén- és Acél-Közösség megteremtése. Mérföldkő volt ezen az úton a Római Egyezmény megkötése 1957 márciusában, amely létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget. Az 1987-ben aláírt egyezmény megteremtette a közös piacot. Az Európai Unió szerződésének 42(7) pontja azt is kimondta, hogy „ha bármely tagországot katonai támadás éri, akkor az összes többi tagország minden rendelkezésére álló eszközzel köteles segíteni a megtámadott tagországot”. Amikor azonban az Európai Unió létrejött, a katonai védelem feladatát a tagországokra bízta és a hadügyet nem vette be a közös ügyek közé. Ez az állapot változatlan maradt négy évtizeden át.
A Szovjetunió és a szovjet blokk összeomlása 1989-91-ben logikusan vezetett a NATO expanziójára, a volt Varsói Szerződés országainak bevonására a korábbi nyugati védelmi katonai szervezetbe. Tizennégy ország, közöttük Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Észtország és Lettország NATO taggá vált. 1999 tavasza óta Magyarország is tagja a NATO-nak.
2009-ben az Európai Unió Lisszaboni megállapodása előrelépést jelentett egy európai védelmi unió létrehozása felé. Az európai közös hadsereg létrehozásáról ismét egyre több szó esett. Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár egyaránt támogatták egy ilyen hadsereg létrehozását. Vezető európai politikusok, a volt francia miniszterelnök, Alain Juppé, a volt olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi, Jean-Cluade Juncker, Mario Draghi, Milos Zeman és az Európai Néppárt csatlakozott a terv támogatóihoz. A gyakorlatban azonban csak kezdeti lépésekre került sor. Tizenegy ország létrehozta a békefenntartó feladatokat betöltő Eurocorps 65 ezer fős egységeit, az EU 1.500 fős gyors egységét, négy ország részvételével egy európai haditengerészeti egységet, valamint hét ország egységeiből az Európai Csendőrséget.
Trump elnöksége, különösen második turnusában világossá tette, hogy Európa nem építheti biztonságát Amerikára. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már 2021 évi “Az Unió helyzete” értékelésében leszögezte, hogy szükségünk van egy Európai Védelmi Unióra, és az EU feladata, hogy biztonságot adjon tagországainak. Von der Leyen a 2025 március 6-i, európai önvédelemről rendezett csúcstalálkozón bemutatta tervét “Európa késedelem nélküli felfegyverkezésére”. “Fel kell készülnünk a legrosszabbra és ezért meg kell teremteni együttes védelmünket”. Ez egyelőre 800 milliárd eurós befektetést jelent. Az Unió továbbá lehetővé tette, hogy a tagországok növelhessék katonai kiadásaikat. Ha az egyes országok 1,5 százalékkal emelnék katonai kiadásaikat az összesen 650 milliárd katonai többletberuházást eredményez.
A londoni csúcstalálkozón Ursula von der Leyen által bejelentett EU fegyverkezési program széleskörű támogatásra talált. Mint Frederiksen dán miniszterelnök mondta: “Most a legfontosabb Európa újrafelfegyverzése és nincs túl sok időnk erre. Költeni, költeni kell az önvédelemre”. Emmanuel Macron korszakos bejelentést tett: mint az EU egyetlen atomhatalma kész megosztani nukleáris arzenálját szomszédaival.
Macron francia elnök már 2018-ban megmondta, hogy Európa nem védhető egy igazi európai hadsereg nélkül. Az újonnan megválasztott német kancellár, Friedrich Merz figyelmeztetett, hogy “a NATO júniusra már halott lehet”. Napjainkban az európai országok többsége támogatja a közös hadsereg létrehozását. Mint a korábbi NATO- főtitkár, a dán Anders Rasmussen kifejtette: nyolc évtized Amerika által garantált védelem után Európának gondoskodnia kell önvédelméről. A katonai kiadásoknak vissza kell térniük a hidegháborús évtizedek szintjére. Oroszország többet költött erre a célra, mint Európa összesen. A katonai kiadásokat a nemzeti jövedelem mai két százalékáról fokozatosan négy százalékra kell emelni. Mint a luxemburgi miniszterelnök, Luc Frieden fogalmazta, “az ukrajnai orosz invázió ébresztőt fújt”.
Európának versenyképessé kell válnia Oroszországgal, amely úgynevezett tűzerő szempontjából második a világon, ami pedig a hadsereg létszámát illeti, 1,2 millió aktív és 2 millió tartalék katonával az ötödik helyet foglalja el. (Az Egyesült Államok a világ legerősebb hadseregével rendelkezik. A tűzerő szempontjából az első helyen áll és 2,2 millió fős hadseregéből 1,4 millió áll aktív szolgálatban.) Az EU katonai kiadásai csak egyharmadát teszik ki az amerikaiaknak; a hadseregek aktív állománya viszont nagyjából egyforma. Az USA-nak több tankja van, de az európai tüzérség kétszer erősebb, mint az amerikai, miközben a rakétafegyvereket illetően egyformák. Amerika a légierő és repülőgép-anyahajók terén közel háromszor erősebb, mint az európai. A haditengerészetben viszont Európa két és félszer erősebb.
Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy Európa elérheti az amerikai hadi kapacitást, ha prioritást ad az önvédelem kiépítésének. Az amerikai “védőernyő” teljes pótlásához Európának még további 300 ezer fős hadseregre lenne szüksége, ami több mint 260 milliárd dollár plusz költséggel járna.
A Trump-jelenség és Putyin Ukrajna elleni háborúja nagy lökést adott az európai önvédelem megvalósításához. Mint Zelenszkij ukrán elnök fogalmazta: “Itt, Münchenben az amerikai alelnök világossá tette, hogy a több évtizedes amerikai–európai kapcsolat véget ért”. Sürgette egy európai hadsereg létrehozását. “Három év pusztító háborúja bizonyítja, hogy elvileg már létrejöttek egy európai hadsereg alapjai… Az emberek ráébredtek, hogy meg kell védeni magukat”. Ez Amerika nélkül is lehetséges, hiszen az orosz katonai hatalom sérülékeny. A legyőzhetetlenség mítosza, a “három nap alatt elfoglaljuk Ukrajnát” önbizalma szétfoszlott.
Ebben a helyzetben elfogadhatatlan, hogy a Trumphoz és Putyinhoz dörgölőző Orbán Viktor keresztbe feküdjön a közös döntések útjába. Már a március 6-i ülés előtt is bejelentette, hogy vétózni fogja a közös nyilatkozatot. Mint a finn külügyminiszter, Elina Valtonen fogalmazta: tervek vannak az elszigetelt belső oppozíció kizárására. Az EU Bizottsága olyan lépéseket jelentett be, melyekhez nem szükséges az egyhangú szavazat, hanem csak minősített többség. Katarzyna Pisarska, a Varsói Biztonsági Konferencia elnöke nevén nevezte, hogy szorosabbra vont együttműködéssel mellőzni kell Magyarországot a döntéshozásban. Érlelődik, hogy az EU ne hagyja magát egyetlen országtól akadályozni.
Mindennek ellenére 2025 tavaszán, bár egyre több szó esik róla, még nem látható semmilyen gyakorlati lépés e terv realizálására. Lesz-e belőle valami? Bár erre jelenleg senki sem tud biztonsággal válaszolni, egyre több jel mutat megvalósításának lehetőségére.
A szerző blogbejegyzése 2025. március 8-án.
