Mint a New York Times írta, a volt brazil elnök, „a puccskísérlettel vádolt Jair Bolsonaro az Orbán Viktorral ápolt jó kapcsolatát kihasználva igyekezett elmenekülni a brazil igazságszolgáltatás elől”. A magyar nagykövetségre menekült. Ott, úgy tűnik, visszanyerte bátorságát. Ebben nem kis mértékben közrejátszott, hogy Orbán „hősnek” és „barátjának” nevezte Bolsonarót. „Akár egy másik országban is lehetnék – mondta az ezt követően –, de úgy döntöttem, hogy mindenáron visszajövök ide (mármint Brazíliába). Nem félek.”
Játszadozzunk el a gondolattal. Mondjuk, hogy a világsajtó felkapja a szenzációs hírt: a magyar külügyminisztérium költségvetését négyszeresére emeli Orbán Viktor miniszterelnök, hogy mintegy ötven-hatvan országban jelentősen kibővítsék a magyar nagykövetségeket. A moszkvai és washingtoni magyar követségek új épületeket vesznek, sőt az utóbbi megvásárolja a híres Trump Towert New Yorkban. E bővítések célja, mint a Külügyminisztérium titkos, de kiszivárogtatott dokumentuma feltárja, hogy kényelmes, nagy lakosztályokat csatoljanak a követségekhez. A moszkvai magyar nagykövetség például hatszobás lakónegyedet rendezne be épülete harmadik emeletén Putyin számára. A washingtoni magyar nagykövetség szellemes és adekvát módon a New York-i, frissen megvásárolt Trump Towert tartaná fenn Donald Trump számára.
Egy szemfüles újságíró, ha nem „rest és kába”, odatolakodhatott volna Szijjártó Péter külügy- és külkereskedelmi miniszterhez, és nekiszegezhette volna a kérdést: miért ötven-hatvan országban kerül sor a nagykövetségek kibővítésének beruházásaira? A miniszter, szigorú titoktartást kérve, örömmel fedte volna fel a titkot: több mint ötven országot uralnak jelenleg diktatórikus rezsimek. Három Latin- és Dél-Amerikában, huszonhét Ázsiában és a Közép-Keleten, és huszonkettő Afrikában. Ezeket bármely pillanatban megdönthetik a fellázadt tömegek. De számolni kell Putyin Oroszországával is, habár ő előrelátóan és óvatosan meggyilkoltatja ellenzékét, de hát, mint a jó magyar mondás tanítja, „addig jár a korsó a kútra”…
Donald Trump esetleges elmenekülésére is gondolni kell, hiszen már láthatóan elege van a hetente rá kirótt büntetésekből. Mivel Magyarország minden diktátor barátja, Putyint az Orbán-kormány legfőbb mentorának, Trumpot pedig jövendő mentsvárának tekinti, elő kell készíteni számukra és a világ más diktátorai számára ezeket a lakosztályokat nem kívánt, de lehetséges megdöntésük és bírósági felelősségre vonásuk előli menekülésük esetére. A miniszter azt is felfedné, hogy Hitler – a közhiedelem ellenére – nem lett öngyilkos, hanem jócskán megöregedve a berlini magyar követségen élt. Mussolinit sem végezték ki, mivel időben behúzódott a római magyar nagykövetségre.
Ha Kedves Olvasóm mindezt amolyan butácska viccelődésnek tartja, akkor igaza van, de a viccelődésnek nagyon is valós és komoly az alapja. Ezzel kapcsolatban vissza kell térnem a világot bejárt s a bevezetőben említett valódi hírre: a brazil federális rendőrség a Legfelsőbb Bíróság autorizálásával hajtotta végre Operation Tempus Veritatis akcióját a volt elnök, Jair Bolsonaro és néhány munkatársa puccskísérlete kapcsán. Bolsonaro, aki nyílt csodálója volt az országot 1964 és 1985 között uraló katonai diktatúráknak, már az elnöki poszt elnyerését is annak a katonai puccsnak köszönhette, amely 2016-ban eltávolította baloldali demokrata elődjét, Dilma Rousseffet.
Vessünk egy pillantást Bolsonaro életútjára. Az olasz–német bevándorló családok sarja katonai akadémiát végzett és katonai pályára ment. Másfél évtized után azonban katonai karrierje megtört. Egy bombamerénylet előkészítése vádjával 1987-ben a katonai bíróság bűnösnek ítélte. Mi több, úgy találta, hogy „súlyos személyiségzavarai és szakmai deformációi” vannak, és elbocsátották a hadseregből. Ekkor tért politikai pályájára, és huszonhét éven át parlamenti képviselő volt. 2019-ben sikeres kampánya nyomán beülhetett Brazília elnöki székébe. E ponton azonban feltétlenül meg kell említeni teljes nevét, második keresztnevével: Jair Messias Bolsonaro. Ő ugyanis valóban messiásnak képzeli magát.
Elnöksége éveiben militarizálta kormányát. Kabinetminisztereinek közel fele aktív vagy nyugdíjas katonatisztekből állt, de katonák uralták az igazságszolgáltatást, az állami vállalatok vezetését és a hírközlést is. Ő és katonai csoportja a kommunizmus új megjelenési formájának tekintette a feminizmust, a homoszexualitás elfogadását, a környezetvédelmet és az indián őslakosság jogainak elismerését. Elmarasztalták a Nyugat „kulturális hadviselését” a keresztény hagyományok ellen, és „rendpárti” kurzust vezettek be. Bolsonaro az abortusz elleni kiállásával hamar elnyerte a keresztény evangelistak támogatását és „a trópusok Trumpja” címet. Világszerte elítélték az Amazon-vidék őserdőinek irtása miatt, ami az egész Föld csapadékellátását veszélyezteti.
Bolsonaro 2019 januárjától 2022. december végéig töltötte be az elnöki posztot Brazíliában, autokratikus hatalmat épített ki, de azután elveszítette a következő választásokat, amikor riválisa, a baloldali Lula da Silva 50,9 százalékával szemben 49,1 százalékát kapta a szavazatoknak. Gyenge pillanatában – egész katonai pályafutását feledve – mégis hagyta, hogy a még ki sem hűlt elnöki székbe ellenfele, Lula da Silva üljön bele 2023. január 1-én. Ez a szilva hamarosan nagyon savanyúnak bizonyult, gyorsan megbánta, hogy ebbe csak úgy belenyugodott. Ekkor kétségbe vonta a választások eredményét, és hívei 2023. január 8-án puccsot akarva végrehajtani kormányépületeket rohamoztak meg. Ezért június 30-án a bíróság eltiltotta Bolsonarót minden állami hivatal betöltésétől 2030-ig. Ebbe, úgy tűnt, könnyelműen beletörődött. Ez annál is meglepőbb volt, mivel előtte választási nagygyűlésein, mint 2021-ben is, kijelentette: „Csak Isten távolíthat el hivatalomból.” Újraválasztási kampánya idején azzal ijesztgetett, hogy veresége esetén „kommunista diktatúrát fognak bevezetni Brazíliában”. A kampányok nagy politikai feszültségben, sőt politkai erőszaktól kísérve zajlottak, 54 embert meggyilkoltak és 121 erőszakos akcióra került sor.
Így kezdtek hozzá 2024-ben egy puccs előkészítéséhez: Bolsonaro összehívta a katonai parancsnokok, korábbi bajtársai őt támogató csoportját, és felszólította őket egy katonai akció megtervezésére. Eszerint a puccsisták letartóztatták volna a Legfelsőbb Bíróság, valamint a Szenátus vezetőit. Telefonlehallgatások, majd vallomások nyomán azonban fény derült a készülődésre. A brazil hatóságok Bolsonaro korábbi kabinetjének több vezető munkatársát hallgatták ki, illetve tartóztatták le. Bevonták Bolsonaro útlevelét.
Néhány nappal később a bukott diktátor – Orbán Viktor miniszterelnök barátja – Brazília magyar nagykövetségére menekült, és a követség vendégházában kapott szállást. Ez igazán örömteli hír, ami megerősíti Magyarország nemzetközi pozícióját, hiszen Getúlio Vargas, aki 1930 és 1946 között volt Brazília elnöke, feltehetően nem is tudott Magyarország létezéséről. Ugyancsak bizonyíték Magyarország humánus, az üldözötteket (majdnem) mindig segítő, nagyvonalú emberséges hagyományaira. Bolsonaro joggal mondhatta: „A világ néhány vezetője a baráti körömhöz tartozik. Aggódnak.” Mi is joggal aggódhatunk.
Megjelent az Élet és Irodalom LXVIII. évfolyama 19. számának Publicisztika rovatában 2024. május 10-én.
Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs (A 24.hu-ból – u7szerk.)
