Az ezópuszi mesék híres békája azzal kérkedett, hogy ha akarja, olyan nagyra tudja felfújni magát, mint a mezőn legelő kövér ökör. Meg is kísérelte ezt, de végül is a nagy nyomás következtében szétpukkadt.

Ezópusz az időszámítás előtti VI. és V. századok fordulója között élt. Az ókori görög meseköltő az európai meseirodalom megteremtője. Az ezópuszi mesék az élet nagy igazságait fogalmazzák meg kedves meseképekben. Ezópusz meséi, melyekből több mint háromszázat ismerünk, tanulságos emberi problémákat elevenítenek meg.

Ezópusz híres béka-története a mai politikai világot juttatja eszembe. Volt idő, amikor politikai óriások, Rooseveltek és Churchillek uralták a világpolitikát. Ma az önmaguktól elragadtatott és felfújt politikai törpék, a Trumpok, Putyinok, Orbánok korát éljük. Ha a Kedves Olvasó úgy gondolja, hogy túlzottan szarkasztikusan látom a világot, akkor a legkevésbé sem tiltakozom, csak hozzáteszem, hogy bizony csakis szarkazmussal lehet beszélni a mai világpolitikáról. Egy betegesen önimádó Trump, egy túlfűtött ambícióktól hajtott, gömbölyű fejű orosz volt KGB-ügynök s a közöttük ugráló, hatalomvágytól felfújt magyar világpolitikus ágaskodik a világpolitika színpadán.

Orbán Viktor mindig és mindenhol vezér akar lenni. Az volt középiskolás korában az iskolai Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) titkáraként. Amikor Soros György-ösztöndíjjal Oxfordba mehetett tanulni, az nem igazán érdekelte, s ott is hagyta, hogy mielőbb visszamenjen vezérkedni. Nagy Imréhez semmi köze nem volt ugyan, de újratemetésén elmondott lázító beszédével, melyben a kommunisták „földbe döngölését” hirdette meg, felemelkedett a magyar politika legmagasabb szféráiba. Ez volt az indulás, s az ezt követő utat hamarosan választási győzelmek, miniszterelnöki posztok és családjának látványos vagyonosodása fémjelezte. Több mint egyharmad évszázad pergett közben le, amikor mindvégig a magyar politika középpontjában állhatott.   

Orbán világképe rendkívül egyszerű. Mint fogalmazta, a „nemzeti érzelmű jobboldal” áll szemben egy hazaáruló „internacionalista baloldallal”, mely „Brüsszel szolgálója”. Ha a baloldal van kormányon, akkor „Brüsszel kormányoz”. A magyar ellenzéket „Brüsszel hozta létre”, hogy „megtörjék a magyarok ellenállását a háború és migráció ügyében”.

A modern kori magyar történelemből nagyon jól ismerjük a „nemzeti érzelmű jobboldalt”, hiszen a két világháború között a Gömbös Gyulák, Bárdossy Lászlók és Szálasi Ferencek, a jobboldali nemzeti érzelmű politika volt kormányon, szolgálta Hitlert, és sodorta véres tragédiába az országot. Köztudott, hogy Brüsszel – aminek a támogató pénzek elfogadása ellenére Orbán hátat fordít – Európát jelenti, nem Trump és Putyin világát, amihez Orbán dörgölőzik, mert onnan nyer támogatást, hogy elárulja Európát. „Nem az az elsődleges probléma, (…) hogy van egy ukrán–orosz háború (…) az igazi nagy baj, hogy az európaiak eldöntötték, hogy ők háborúba mennek. (…) Ezt meg kell akadályoznunk” – mondta november 21-én a Kossuth rádióban. Nem is veszi észre, hogy értelmetlen, amit mond. Orbán háborúellenessége egyértelműen arról szól, hogy nem kell támogatni Ukrajna önvédelmi harcát Putyin agressziója ellen.

XIV. Leó pápa fogadásáról távozóban és útban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök asszonyhoz a La Repubblica újságírójának nyilatkozott Orbán Viktor: „Donald Trump hibát követett el a Putyin elleni szankciókkal, majd én ráveszem, hogy visszavonja őket.” A békeharcos nyíltan a háborút elindító és abbahagyni nem akaró Putyint védelmezi. Nagy szerencse, hogy szavának súlyát a mögötte álló magyar világhatalom erősíti fel. Ő azután ezzel a politikai háttérrel vitathatatlanul formálni tudja az európai, amerikai és orosz politikát is.

Mi is történt a szankciókat illetően? Trump maga is elhitte az üres propagandát, amit ő és hívei terjesztettek, hogy elnökként egy nap alatt véget vet Putyin háborújának Ukrajna ellen. Putyin nevetségessé tette őt, és egy lépést sem engedett. Ezt Trump hiúsága folytán nem tudta elviselni, így azonnal irányt váltott, és szankciókat vezetett be Oroszország ellen. A tervezett budapesti Trump–Putyin-találkozó is kútba esett. Ekkor felemelkedett Orbán Viktor: majd ő rendbe teszi a dolgokat. Putyin zsebéből politizálva ő majd megvédi barátját, és rábeszéli másik barátját, Trumpot a szankciók feladására. Hajrá! Lássunk neki, hátha még sikerül is. A magyar kormányküldöttség moszkvai látogatásáról epés humorral ír az EUobserver, a gúnyos „bromance” (férfiak közötti intim barátság) szóval jellemezve az orosz és magyar vezetők közötti viszonyt.

Mi történt ezt követően? Orbán csúnyán orra bukott. Nemhogy az Oroszország elleni szankciókról nem tudta lebeszélni Trumpot, de még Trump Magyarország elleni szankcióit sem volt képes elhárítani, csak egy évvel elodázni. Orbán ugyanis foggal-körömmel ragaszkodott az orosz olaj és földgáz importjához, és azt hitte, sikerül ennek szükségességéről meggyőznie Trumpot is az ország tengerek nélküli bezártságára hivatkozva. Orbán Magyarország földrajzi helyzetére utalva bizonygatta, hogy csak az oroszoktól tud olajat és földgázt vásárolni. Megpróbálta behízelegni magát Trumpnál, de meglepetésére Trump nem állt kötélnek. Mint erről később nyilatkozta: „Orbán Viktor mentességet kért az oroszokra kivetett szankciók alól, kért, de nem adtam neki.” Mint a Trump-kormányzat NATO-nagykövete kijelentette: „Magyarországtól is elvárja az Egyesült Államok, hogy dolgozzon ki, majd hajtson végre egy olyan tervet, amely fokozatosan leválasztja az országot az orosz kőolajról és a földgázról.” Ehhez kapott egy évet Orbán. Ez a követelés nem új, hiszen Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa már jóval korábban követelte, hogy 2027 év végéig az Európai Unió összes tagországa fokozatosan álljon le az orosz földgáz és kőolaj importjával. Erről mindegyik EU-tagországnak saját nemzeti tervet kell készítenie. 

Felesleges mondani, hogy Orbán érvelése, a földrajzi bezártságra való hivatkozása hazug és megalapozatlan. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint két, földrajzilag ugyancsak bezárt ország, Svájc és Ausztria példája.  Svájc lakosságának 1990 és 2020 közötti 29 százalékos növekedése ellenére az ország energiafogyasztását 6 százalékkal csökkentették. Az ország olajbehozatalának egyharmadát az USA-ból és további egynegyedét Nigériából szerzi be.  Ausztria korábban földgázszükségletének 90 százalékát Oroszországtól vásárolta. Mint az osztrák illetékes nyilatkozta, „ma már egyálalán nem vásárolunk orosz energiát”.

Orbán Viktor hiába erősködik, hogy földrajzi bezártsága miatt Magyarország csak Putyintól tud energiát vásárolni. Hamis állításainál csak ambíciói nagyobbak, már jócskán túl is nőttek rajta. Eddig „csak” az Európai Unió több mint két tucat országát  akarta elfoglalni, saját vezetése alá vonni, mint nemegyszer bejelentette, de ma már a világhatalmak ügyeit is saját kezébe venné.

A politikusoknak, Orbánnak is javaslom, hogy szabadidejükben olvasgassák kicsit Ezópusz mese-történeteit. Tanulságosak. Megtudhatják belőlük, hogy az önmaga nagyságától felfújt béka kipukkad, hogy az önhitt nyulat a teknősbéka is legyőzi a futóversenyben, s néha az oroszlán is az egér segítségére szorul.

Megjelent az Élet és Irodalom LXX. évfolyama 6. számának Publicisztika rovatában 2026. február 6-án.