A karácsony előtti napokban végre jó hír várt a magyarokra. OrbánViktor miniszterelnök egy interjú során kifejtette, hogy “torkig van Brüsszellel” és szavazói s lassan torkig vannak az Európai Unióval. A kérdés csak az, mondta, hogy “milyen következtetést vonunk le a helyzetből”. Amikor pártbeli újságíró híve megkérdezte, hogy “kivezeti-e Magyarországot az Európai Unióból”, azt válaszolta: nem, „befelé megyünk a közepe felé, a tervünk nem az, hogy otthagyjuk, hanem, hogy elfoglaljuk” az Európai Uniót. Magyarországnak, mondta, “minden erejét össze kell szednie ahhoz, hogy ezt a nemzetközi Góliátot Dávidként le tudja győzni, ami legutóbb is csak óriási bravúrral sikerült”. De felszólította a Nyugatot, hogy a “progesszív-liberális őrület helyett” vegyék át a magyar modellt. Ha ezt nem tennék, akkor “foglaljunk pozíciókat, gyűjtsünk szövetségeseket”. Nem elég mérgelődni – ismételte meg a miniszterelnök, amit a Magyar Nemzet 2023 december 20-án fejlécén közölt – el kell foglalni Brüsszelt!
Végre egy igazi harcos magyar cél. Ez még a Árpád fejedelemnek is dicsőségére vált volna. Ha akkor Orbán ott lett volna, nem is álltunk volna meg itt. A kalandozó magyarok a honfoglalást követően egy évszázadon át ugyan mintegy ötven alkalommal le-lecsaptak a Nyugatra, de Brüsszelt ők sem tudták elfoglalni. Talán az is óvatosságra inthet, hogy nem kisebb hadvezér, mint Napoleon is Brüsszel elővárosában, Waterloonál szenvedte el végső vereségét 1815-ben. A vereséget hét nyugati ország koalíciója, a “Szép szövetség” (La Belle Alliance) mérte Napoleonra. Ma ennél is szebb és nagyobb szövetséggel áll szemben Orbán Viktor.
Ahhoz, hogy elfoglalja Brüsszelt csak az Unió többi huszonhat tagországának többségét kell megnyernie, lecserélni Francia- és Németország mai vezetését, visszaállítani a megbukott lengyel kormányt, gyorsan fevenni a tagok közé Erdoğan Törökországát és Vučić Szerbiáját. Ha mindezt végrehajtja, már gyerekség az egész. Pedig Bayer Zsolt kérdése a kivezetésről jogos volt, hiszen egy másik Orbán, ez esetben Balázs, Viktor másik balkeze és tanácsadója, pár nappal előbb éppen úgy nyilatkozott, hogy “Magyarország az utóbbi két évben az Európai Unió nettó befizetője lett”, vagyis többet küld az EU kasszájába, mint amennyit onnan visszakap, “mivel az EU visszatartja az országnak jogosan járó pénzügyi támogatásokat”.
Az Unió kirabolja Magyarországot! Ez vérlázító, ha nem lenne szemenszedett hazugság, amint valójában az. Továbbá az uniós pénzek csak akkor “járnak” egy országnak, ha az Unió által előírt és a tagállamoktól megkövetelt feltételeket teljesíti, ami sajnos Magyarország esetében nem mondható el. Valójában azonban Magyarország ma is jóval többet söpör be az Uniótól, mint amit befizet. Ezt a kormány-emberek nem tudnák? Vagy csak gátlástalanul hazudnak?
Kétségtelen, hogy az Unió egy éve (nem kettő) blokkolja bizonyos pénzek átutalását a jogállamiság megsértése és a korrupció miatt. S íme, mi a valóság? Magyarország részesedése az uniós költségvetésből származó kifizetésekből 2022-ben is négyszeresen meghaladta a magyar befizetéseket. Ami a 2023-as évet illeti annyi már egyértelműen világos, hogy az Orbán kormány kereken kétszer annyi uniós pénz kapott, mint amennyit befizetett. Minden vita és pénz visszatartás ellenére tehát a “Brüsszelt” gyarmatosítónak bélyegző Orbán kormány gazdasági működésének ma is legfőbb tényzője az EU támogatása. Még akor is, ha ez uniós követelmények sorozatos megsértése következtében elmarad a korábbi évek támogatása mögött. 2014-2021 között ugyanis Magyarország 39.5 milliárd euró támogatást kapott az Uniótól, vagyis átlagosan ötször-hatszor több uniós pénzügyi forráshoz jutott hozzá, mint amit befizetett.
De hadd hívjam fel a figyelmet a legfontosabb tényre. Az EU tagországai a legtöbbet nem a pénzügyi támogatásokból nyerik. Ezt amúgy is csak a szegényebb tagországok kapják, hogy könnyebben felzárkózhassanak a gazdagabbakhoz. Ezen kívül azonban az EU beruházásokkal fejleszti a tagállamokat, és ennek együttes összege Magyarországon az elmúlt két évtizedben majdnem 83 milliárd eurót tett ki, vagyis a magyar állami beruházások 80 százalékával volt egyenlő. Továbbá a közös piac révén biztosítja a vámmentes, akadálytalan kereskedelmet, s ezzel a magyar export 80 százalékának vámmentes piacát a 450 milliós EU piacon. Mindez elősegítette Magyarország fokozatos felzárkózását az EU tagországai átlag jövedelmének 63 százalékáról 77 százalékára.
Mindez még kedvezőbben is alakulhatott volna, ha a magyar kormány nem sérti meg az EU tagsággal vállalt kötelezettségeit. Ennek következtében ugyanis a kohéziós alap három legtöbb hazai közbeszerzést finanszírozó részének először 65, majd végül 55 százalékát zárta követelményeket támasztó feltételek mögé az Európai Bizottság, ami 2400 milliárd forintnyi támogatástól fosztotta meg az országot. A kormány nem is tervezi 21 jogállamiságot biztosító előírás teljesítését, ami miatt az 55 százalékos befagyasztás érvényben maradt. És akkor még nem is beszéltünk az újabb uniós alapjog megsértéséről, amit a szuverenitásvédelmi törvény okoz.
De Orbán Viktor járja a maga jól ismert táncát. Az Ukrajna elleni orosz agresszió kapcsán például az EU többi tagállamával együtt aláírta az Európa Tanács nyilatkozatát, amit a háború kirobbantásának első évfordulóján tettek közzé, s ami az orosz agressziót “a béke elleni bűncselekménynek” nyilvánította, amit a bűnösök felelősségrevonásának kell majd követnie. Aláírta, hogy a testület teljes szolidaritást vállal Ukrajnával és további politikai, gazdasági, humanitárius, pénzügyi és katonai támogatást nyujt harcához. Majd hazautazott és a Kossuth Rádióban elhangzott nyilatkozatában azt mondta: “a háború veszélybe sodorhatja a magyar érdekeket, és Magyarország sem Ukrajna, sem Oroszország oldalán nem áll… Magyarország Magyarország oldalán áll… Ezért nem mindegy, hogy milyen kormánya van Magyarországnak. olyan amely kiáll a nemzeti érdekek mellett vagy olyan, amelyik a nagyokkal… akar alárendelt szerepben együtt úszni”. Lehet, hogy József Attilának igaza volt, amikor azt írta, hogy “ügyeskedhet, nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret”, de Orbánnak ez sikerül.
S ha valaki a macska orrára ütne? Csak vigyázzon. “Senkinek még csak eszébe se jusson megtámadni az országot!” Erre nyomatékosan figyelmeztetett a miniszterelnök, amikor 2021 nyarán már bejelentette, hogy “modern, erős hadseregre van szükség”. 2014 óta valóban lendületesen megindult a haderőfejlesztés, harcjármű-vásárlás és hadiipari üzemalapítás. Sőt, 2023 decemberében, mint a honvédelmi miniszter bejelentette, “történelmi mérföldkőhöz érkezett a haderőfejlesztés, ugyanis legördült a zalaegerszegi gyár futószalagjáról az első magyar gyártású Lynx” harci jármű. Hatalmas magyar siker, hiszen a zalaegerszegi gyárat az év nyarán adták át, igaz, a gyár a német hadiipari óriás, Rheinmetall része, amely kifejlesztette e harcjárművet.
Orbán Viktor támadással védekezik és védekezéssel támad. Ilyen, a szó legszorosabb értelmében nagy súlyú stratéga, beleértve a verhetetlen Napóleont és az ugyancsak verhetetlen német második világháborús Marshall Keitelt, még nem volt a kontinensen. Aligha lehet jobb kifejezést találni a sikeres magyar stratégiára, mint amit Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov használt: lenyűgöző. Orbán Viktor elindulhat Brüsszel elfoglalására…
Forrás: Újnépszabadság
