A világ első múzeumát, az Ashmolean Múzeumot 1683-ban, három és fél évszázaddal ezelőtt nyitották meg az angliai Oxfordban. A világon ma összesen 104 ezer múzeum működik. Ezek közül egyik a 20. század utolsó évtizedeiben Los Angelesben nyílt meg. Ezt szeretném bemutatni.
Los Angelesre rávetíti kulturális árnyékát az agglomeráció részét képező Hollywood. A városról szóló útikönyvek legfőbb látnivalóként a kőbe merevített hollywoodi sztár- lábnyomokat és a filmkultuszt ápoló, technológiailag felspécizett vidámparkot, a Universal Studiót említik legfőbb látnivalóként.
Félrevezető. Los Angeles bővelkedik magas kultúrát nyújtó, különlegesen érdekes intézményekben.
A 16 millió lakosú los angelesi agglomerációban közel ötszáz olyan milliomos él, akinek legalább százmillió dolláros vagyona van. Ezek között negyvenkét milliárdos nagyságrendű vagyont birtokló lakója is van a városnak. Érdekes módon kialakult az a jó hagyomány, hogy számos dúsgazdag ember úgy akarja megörökíteni nevét, hogy múzeumot nyit a városban. Így jött létre a gyönyörű Norton Simon képtár 1975-ben. A tízmilliárdos vagyonnal rendelkező Norton Simon szenvedélyes műgyűjtőként az ország egyik legszebb, négyezer darabból álló gyűjteményét hozta létre és annak állandó otthonaként megvette a korábbi Pasadena Múzeumot.
Henry Huntington, a négy nagy vasútépítő egyikének örököse 1902-ben nyitotta meg a 400 ezer könyvet és egymillió fotót birtokló Huntington Libraryt, múzeumot és az épületeket körülvevő botanikus kertet. Különleges kéziratgyűjteményében Newton-, Washington-, és Jefferson-kéziratok találhatók.
Már a mi amerikai tartózkodásunk idején jött létre két milliárdos alapításaként az Armand Hammer és az Eli Broad múzeum is. A városban huszonegy kiemelkedő múzeum van, melyek sok tekintetben versenyeznek New York, Washington és Chicago világhírű múzeumaival. Közöttük az egyik magának a természetnek az alkotása: egy feketeaszfalt-tó, melyben állandóan felbuborékol a képződő gáz. Eben a furcsa tóban többezer több tízezer éves fosszilis állatcsontot és csontvázat találtak és állítanak ki. Az autómúzeum százötven autójával az autó történetének bemutatója.
Tegnap, nem tudom hányadszor, újra elmentük a Getty Múzeumba. Különleges kiállítást néztünk meg. Címe Lumen, a korai keresztény, zsidó és muszlim teológusok és filozófusok eszközei és munkái 800 és 1600 között a fényről és látásról. Ősrégi, 7.-8. századból származó mérőszerszámok, kézzel írott és gazdagon illusztrált tudományos könyvek tömege látható a kiállításon. Milyen sokat tudott már az ember a földről, annak formájáról és mozgásáról! Illusztrációk arról az első elgondolásról, hogy amit látunk az a szemünkből sugárzik, amit később felváltott az a felismerés, hogy a látvány a külvilágból, a tárgyakból ered. Csodás darab volt az általam eddig csak legkorábbi zeneszerzőként ismert Hildegard de Bingen nevű apáca 12. századból származó vaskos tudományos műve, a hatalmas, egész falat beborító kínai faliszőnyeg a kínai császár történetével a 17. század elejéről és egy, az 1800-as évek elejéről származó gigantikus csillár.
Los Angelesben két Getty múzeum is van. Az egyik a malibui tengerparton, az úgynevezett Getty Villa, a másik, a Getty Center pedig az agglomeráció közepén egy közel háromszáz méter magas hegycsúcson. Először a Getty családról kell azonban szólni. George Franklin Getty egy, az észak-ír Londonderryben fekvő cullavmori skót-ír családból származott. Unokája volt annak a a skót paraszt John Gettynek (1835-1861), aki kivándorolt Amerikába. A család a 20. század elején a robbanásszerűen fejlődő olajiparban vált milliomossá. J.Paul Getty alapította meg a Getty Oil Co.-t és egyben egy hatalmas családot is, hiszen ötször nősült és öt fia volt. 1973-ban az egész világot bejárta a hír, hogy a világ leggazdagabb emberének tartott olajmágnás tizenhat éves unokáját, John Paul Getty III.-t elrabolták és 17 millió dollár váltságdíjat kértek érte. A nagyapa egy darabig ellenállt, nem fizetett ekkor a fiú jobb fülét elküldték a családnak. Az öreg Getty lealkudta az összeget 2.2 millióra, és az unoka visszatérhetett. Déry Tíbort ez az eset ihlette A félfülű című kisregényének megírására.
Gettynek nagy ambíciói voltak nevének megörökítésére, és 1954-ben Pacific Palisades-i házához egy múzeumi szárnyat építtetett. Gyűjteménye azonban hamar kinőtte ezt a kis múzeumot ezért halála előtt két évvel, 1974-ben malibui birtokán, a los angelesi tengerparton felépíttette egy herculaneumi római villa másolatát, és megnyitotta múzeumát, ahol eleinte ókortól modern korig terjedő műkincseit állították ki. Egy idő után ez is kicsinek bizonyult. Ma már csak az ókori gyűjtemény áll: 44 ezer időszámítás előtt 6.500-tól időszámítás után 400-ig származó görög, római és etruszk tárgyat őriznek itt. A múzeum mellett egy 450 üléses görög amfiteátrum klasszikus ókori darabok előadásainak színtere.
Miután a gyűjtemény hamar túlnötte a múzeumot, a Getty Trust belevágott egy második múzeum építésébe. A Santa Monica hegység egyik magasabb, tíz hektáros dombját vásárolták meg 1983-ban. Itt építette fel Richard Meier építész az új múzeum komplexet. Semmi sem volt drága. A Paul Getty Trust a világ leggazdagabb művészeti intézménye. Végrendeletében Getty 1.2 milliárd dollárt hagyott a múzeumra, amely mindent meg tud vásárolni. A jellegzetes, tört fehér 16 ezer tonnányi kőanyagot a Rómától 7-8 kilométerre fekvő olaszországi Bagni di Tivoliból szállították Los Angelesbe. Az építő kövek darabonként mintegy 120 kilogrammot nyomtak. Ezekből 325 ezer darabot használtak fel.
Az építkezés – melyet már mint los angelesi lakos izgatottan kísérhettem végig – 1989 nyarán kezdődött és 1.3 milliárd dollár elköltésével, 1997-ben fejeződött be. Ez utóbbi év decemberében nyitották meg a múzeumot a közönségnek, melynek soraiban mi is ott tolongtunk. Az első látványosság egy épületekkel váltakozó balkonrendszer és egy gyönyörű kert ahonnan körkörös kilátás nyílik az egész városra. Az épületcsoport egyikében művészeti könyvtár található 1.4 millió kötettel valamint egy kutatóintézet. Egy másik épületben a világ minden részéről ideszállitott műkincseket restaurálnak. A múzeum épületeiben 125 ezer tárgyat állítanak ki.
A múzem történetének nehéz fejezete volt az a sorozatos per és jogi támadás, amely a gyűjtemény sok darabjának kétes eredetéhez kapcsolódott. Olaszország valóságos jogi háborút folytatva a múzeum ellen 2006-ban huszonhat vitatott antikvitást visszakapott. 2007-ben ezt újabb negyven kiállítási darab követte, közöttük egy időszámítás előtt 5. századi Aphrodité-szoborral. 1999-ben három kiállítási tárgyról, közöttük etruszk vázákról és egy 2. századbeli torzó szoborról derítették ki, hogy a múzeum lopott darabokat vásárolt meg.
J. Paul Getty Museum gyűjteményének része.
A múzeum-komplex hihetetlenül nagyvonalú munka. Autóval behajt az ember a hegy lábában kiépített földalatti garázsba, ahol 1.200 autó parkolhat. Innen lift viszi fel egy automata vasúthoz. A Getty Center Vasút szállítja tovább a látogatókat a hegy tetejére, ahol egy szabad ég alatti nagy térhez érkeznek. Évente 1.8 millióan látogatják a múzeumot. Aligha van olyan látogató turista ugyanis, aki kihagyná a múzeum meglátogatását (hacsak az útikönyvek Hollywood-központú “tájékoztatása” el nem tereli őket). A művészet történetének kiemelkedő remekei láthatók itt, Tiziano, Rubens, Rembrandt, Goya, Van Gogh, Manet, Monet, Cézanne és Turner alkotásai. Mindig van több időszakos kiállítás is. A múzeum szoborgyűjteménye 1.700 darabot számlál a 12. századtól a modern időkig készített szobrokból.
A Getty Center ugyanakkor barátságos intézmény. Szökőkutakkal díszített főterén vendéglők invitálják a látogatókat. Ez könnyűvé teszi, hogy akár egy teljes napot is eltöltsön ott az ember. A Getty Múzeum nagyjából a százezredik múzeumként nyílt meg a világon, de szépségében és jelentőségében az élbolyba tartozik.
A szerző blogbejegyzése 2024. október 26-án.