Pár éve olvastam a hírt, hogy az 1948-as és 1952-es olimpiák magyar hősnője, ötszörös olimpiai tornász bajnok és negyvenhat magyar bajnoki cím birtokosa, Keleti Ágnes egy héttel 104. születésnapja előtt elhunyt. Korábban elhalálozott barátom özvegye, Glória most 103 éves. Néhány hete részt vettem barátunk édesanyja, Sofia 100. születésnapi ünnepségén. Múlt héten jött a hír haláláláról. Náluk azonban jóval öregebbek is vannak: a brazil apáca, Inah Canabarro Lucas 116 évével idén halt meg, és a világ legöregebb embere volt. Ő az elsőséget a 116 éves japán Tomik Itooka-tól vette át. Máig japán legöregebb embere, Okagi Hayashi 115 éves korában idén halt meg.

Már jómagam is a kilencvenötödik életévem felé baktatok. Magyarország átlagosan 77 éves átlagéletkorával az országok között csak a hetvenharmadik helyen áll.

Életem első évtizedeiben nem ismertem 70-80 éves embereknél öregebbet. Mi történt? Milyen hihetetlenül hosszabbodik meg az emberi élet! Valóban, napjainkban 722 ezer száz évnél idősebb ember él a világon. 1950-ben még csak 23 ezren érték el ezt a matuzsalemi kort. Az ENSz megalapozott becslése szerint a száz évesek száma 2050-re, huszonöt év múlva ötszörösére fog ugrani.

A legfőbb követelmény a hosszú élet eléréséhez, hogy minden áron el kellett kerülni, hogy tízezer évvel korábban szülessünk, mert akkor átlagosan 20-35 évet éltek csak az emberek. Ez 1600-ig sem sokat változott. Még a világ legfejlettebb országában, az 1700-as Angliában is csak 37 év volt az átlagos élettartam. Ez természetesen nem azt jelentette, hogy ennyi évet éltek az emberek. Az átlagos élettartamba ugyanis beleszámít a csecsemő- és gyermekhalandóság, ami a korai évszázadokban nagyon magas volt. Aki ezt elkerülte 50-60 évig is élhetett. A biblia szerint – ha ezt nem is szabad szó szerint venni – Mózes 120 évig, testvére Áron pedig 123 évig élt. Ádám nyolcadik utóda, Matuzsálem, a bibliai történet szerint 969 évet élt, sőt 782 éves korban még több gyermeket is nemzett.

De nem kell évezredek mesetörténeteihez visszanyúlni, vegyük közelebbről szemügyre a valóságot. Gyerekkoromban egy hatvanas-hetvenes éveiben járó ember már nagyon öregnek számított. Érthetően, hiszen az átlagos élettartam 1930-ban mindössze 62 évet tett ki. Szűkebb családom, édesanyám, édesapám, testvérem és jómagam együttes átlagos élettartama 64 év, amit lényegesen rövídített, hogy bátyámat 17 éves korában, 1944-ben megölték. Jól emlékszem, hogy anyai nagyanyám a hatvanas éveiben már öregasszonyosan öltözködött, viselkedett és már rendkívül öregnek érezte magát 72 éves korában bekövetkezett halála előtt.

Az más világ volt, és úgyszólván hihetetlen, hogy mennyivel hosszabbodott meg az élet gyermekkorom óta. 1930-ban, születésem évében a világ lakosságának átlagos élethossza mindössze 25 év volt. Igaz, az Egyesült Államokban már 1860-ban átlagosan 39 évet éltek, 1930-ban pedig kereken 60 évet. A mai átlagos élethossz Magyarországon tizenöt évvel nagyobb, mint születésem idején volt, és a 77 évet is meghaladja.

A hosszú élet titka igen egyszerű. Minél később kell születni. Ha valaki el tudja odázni születését 2100-ra, még háromnegyed évszázaddal, akkor a világ átlagos élettartama már majdnem 82 év lesz, sőt, ha jól helyezkedve Monacóban sikerül majd akkor a világra jönnie, ott már 95 éves átlag életkorra számíthat.

De kanyarodjunk vissza a mába. A hosszú élethez ma Madridban, a spanyol Navarra tartományban, az olaszországi Trentoban, Párizs környékén, vagy Svédországban kell születni és élni. Az ott élők átlag élettartma 84-85 év. Ez segíti az Európai Unióban élők átlag élettartamának növelését is: ez csak a legutóbbi két évtizedben is négy évvel növekedett és ma kereken 81 év. Európa ezzel megelőzi az Egyesült Államokat, ahol az élettartam ugyan tíz évvel meghosszabbodott a világháború óta, de igy is csak éppen meghaladja a 79 évet. De persze mindezekre az idős emberekre érvényes Robert Louis Stevenson skót drámaíró figyelmeztetése, hogy ti. a hosszú élet és egy jó vacsora között az a különbség, hogy a vacsorán az édesség jön utoljára.

Európán belül természetesen nagy különbségek vannak régiók és országok között. A svéd 85 évvel szemben Magyarországon és Bulgáriában csak 76 évet, s e két ország egyes régióiban, mint négy bulgáriai régióban és Észak Magyarországon csak átlagosan 72-74 évet, igaz, a budapestiek 78 évet élnek.

Aki sokáig akar élni, annak minden módon el kell kerülnie, hogy Afrikában szülessen. Azon a kontinensen ugyanis az átlag életkor csupán 64 év, de Dél Afrikában alig haladja meg a 61 évet. Nigériában és Csádban csak 53 év az átlag élettartam. Latin Amerika és a Karib-tengeri szigetvilág sem a legkedvezőbb ebből a szempontból 72 éves átlagos élettartamával, de Haitiban átlagosan csak 63 évet élnek. Ázsiában átlagosan 74 évet élnek az emberek, de azon belül Afganisztánban csak 63 és Indiában 67 évet.

Selye János szerint hosszú lesz az életünk, ha sikerül valami lényegessel hozzájárulnunk a meglevő tudáshoz. Benjamin Franklin pedig a tőle szokásos szellemességgel mondta, hogy egy hosszú élet nem biztos, hogy felér egy jó élettel, viszont egy jó élet kétségkívül felér egy hosszúval.

A hosszú élet titka az is: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy nőnek szülessen az ember, mert a nők ma mintegy öt évvel tovább élnek mint a férfiak. A világ férfi lakosságának átlagos élettartama nem egészen 71 év, a nőké meghaladja a 76 évet. Az Európai Unió országaiban a férfiak kereken átlag 80 évével szemben a nők több mint 83 évet élnek. Meglepő azonban, hogy míg Észtországban, Lettországban és Litvániában kilenc-tíz évvel hosszabb a nők élettartama, addig Hollandiában, Írországban és Svédországban csak két-három évvel. Magyarországon is nagy a különbség: a nők hat-hét évvel tovább élnek, mint a férfiak.

Hadd térjek vissza erre a témára öt év múlva, amikor többet fogok tudni róla, hiszen – ha minden jól (vagy rosszul?) megy – százéves leszek.

A szerző blogbejegyzése 2025. szeptember 13-án.