Elävä kala uiskentelee veden alla. Vagyis: “Eleven hal úszkál a víz alatt”. Ez a finn mondat majdnem teljesen azonos a magyar mondattal.
Amikor Helsinki utcáin járkáltunk, gyakran hátra-hátranéztem, mert úgy hallottam, mintha magyarul beszélnének. Tévedtem, finnül beszéltek, s a mondatokat ugyanúgy „értettem”, mint a fent idézettet. De a finn nyelv zenéje azonos a magyarral. Ennél több is, hiszen nyolcszáz-ezer alapszó, mint víz (vesi), kéz (käsi), s amit nem is kell „lefordítani” magyarra (kakka) nagyjából azonos a két nyelvben. A finn és a magyar nyelv szerkezeti rokonságban is áll. Ezzel korán megismerkedtem, mert az akkor még nyolcosztályos gimnázium alsó tagozatán a magyartanárom, Beke Ödön ismert finnugor nyelvész volt.
Finnország sok szempontból sajátos ország. Már földrajzi adottságai miatt is, hiszen végtelen erdőségek és sok víz borítja, ezért “az ezer tó országa” nevet is elnyerte. Pedig a tavaknak nem is ezreiről van valójában szó, hanem tízezreiről, pontosabban összesen 188 ezer tóról. Sajátos, hogy a skandináv és orosz népességű országok közé illeszkedve él itt ez a finnugor rokon nép.
A finn-magyar rokonság nem volt mindig divatos Magyarországon. A két világháború között “halszagúnak” bélyegezték őket, és hősibb, hun vagy szkíta-szittya rokonság után áhítoztak. Ma az Orbán kormányzat is inkább Ázsiához fordul rokonokat keresve. A finnek kényelmetlenül Európa pártiak és demokratikusak.
Pedig lenne mit követni. Európa néhány csodaországa között az első helyek egyikén ott áll ugyanis Finnország. Ez már önmagában is csoda, hiszen az éghajlati adottságok meglehetősen kedvezőtlenek: a tél hosszú, eltarthat kétszáz napig is. A leghidegebb, amit mértek, -51.5 Celsius fok volt, amit elképzelni is nehéz. (Ezért érthető a szauna kultúra, amit mint látogató vendég, hogy úgy mondjam, kötelezően élvezhettem, s aminek egyik abszurd csúcsteljesítménye, hogy a Helsinkiben működő Burger King vendéglőnek is van szaunája.) A cudar éghajlatú ország “boldogság indexe” mégis meglepően magas: a nemzetközi sorrendben, amit a Gallup World Poll mér, a világ ötödik legboldogabbja.
A magyarság hajlamos tragikusnak látni országa történetét, XVI. századi betagozódását a Habsburg Birodalomba, trianoni megcsonkítását az első világháború után. A finn történelem azonban jóval tragikusabb. Miközben írásos források a finnekről a XII. századból maradtak fenn először, az ország már a XIII. században svéd főhatóság alá került. A mai Finnország hat évszázadon át Svédország agrár-paraszti tartománya volt. A svéd háztartásokban gyakori volt a finn cselédlány. A finnek elveszítették jogukat a halászatra és a föld megművelésére is. Az 1809. évi orosz–svéd háború következtében azután Finnország mint Finn Nagyhercegség az Orosz Birodalom részévé vált 1917-ig, amikor a finn polgárháború nyomán az ország deklarálta függetlenségét. A századforduló körüli évtizedekben, 1890 és 1914 között – hasonlóan sok más észak-, dél- és közép-európai oszághoz – Finnországból is tömeges volt a kivándorlás. A finnek Alaszka első betelepülői közé tartoztak, s tömegesen kezdtek új életet az USA-ban, Michigan vidékén. Napjainkban mintegy 840 ezer amerikai és kanadai állampolgár finn bevándorlók leszármazottja.
Finnországnak két háborút kellett még megvívnia Oroszország ellen, elveszítve egy nagy, fél Magyarországnyi területet, amig az ország végre a második világháború után valóban független európai állammá vált. Közel 340 ezer négyzetkilométer a területe, három és félszer nagyobb Magyarországnál, de mindössze 5,6 millió lakosa van. Ezek majdnem egyharmada Helsinkiben és környékén él, míg az északi, lappföldi területek szinte lakatlanok.
Legkevésbé sem meglepő, hogy ilyen körülmények között az észak-európai Finnország szegény maradt, s a XIX. században közép-európai szinten állt. 1870-ben és 1913-ban is valamelyest szegényebb volt Magyarországnál. A független Finnország azonban elindult új pályáján. Ezt nagyban segítette az ország mély demokratizmusa. Első volt Európában, ahol a nők – 1906-ban – teljes egyenlőséget kaptak. Ma a parlament tagjainak majdnem fele nő. Finnország azon kevés ország közé tartozik, ahol az oktatás minden szinten, beleértve az egyetemet is, ingyenes és rendkívül magas színvonalú – egyes vélemények szerint a legjobb a világon. A tanári pálya presztízse különlegesen magas: a korosztályok legjobbjai mennek tanárnak. A mély demokratizmusnak sajátos és egyedülálló példája, hogy a gyorshajtásért kirótt büntetés nem mindenkire azonos összeget tesz ki, hanem a megbírságolt jövedelmétől függ. Egy milliomos akár százezer eurót is fizethet, ha túlzottan megnyomja a gázpedált.
Svédország korábbi belső gyarmata megindult felfelé, és 1950-re gazdasági fejlettsége már meghaladta Olaszországét és elérte Németországét, negyven százalékkal meghaladva a magyar fejlettségi szintet. Napjainkra az egy főre jutó finn nemzeti jövedelem meghaladja Anglia szintjét, lényegében azonos a német, belga és svéd színvonallal, míg a magyar fejlettség a finn 40 százalékát is alig haladja meg. Az ország gazdasági motorja a magasan fejlett ipar, melynek legfejlettebb szektorait az elektronika, gép- és autógyártás, fa- és papíripar adja. Írország után Finnország a második helyen áll az OECD országok között a high-tech ipar terén.
Finnország tipikus gazdag nyugat-európai országgá vált, jól fejlett jóléti állammal és magas iskolázottsággal. A megfelelő generáció majdnem egésze befejezi a középiskolát, és 40 százalékuk egyetemet végez. Nemzetközi szervezetek a világ első helyére teszik a finn oktatási rendszert. És ha ez nem volna elég, a Transparency International Finnországot Dánia után a világ második legkevésbé korrupt országának mérte 2023-ban.
A finneket szoros kapcsolatok kötik Európához. 1995-ben csatlakozott az ország az Európai Unióhoz és 2002-ben bevezette a közös valutát, az eurót. A hosszú ideig semleges ország az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán, 2023 áprilisában csatlakozott a NATO-hoz is. Nem feledhető, hogy Putyin missziójának tekinti a volt Orosz Birodalom helyreállítását, és Finnország valaha része volt ennek a birodalomnak, amellyel ráadásul 1340 kilométer hosszú közös határa is van.
De Finnország megteremtette biztonságát és eleven halként úszkál a siker vizében.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. augusztus 23-án.
A szerkesztő megjegyzése
Érdeklődők és (szak)politikusok részére alapos elemzést láss ITT: Benedek Mihály: A „finn csoda” – és ami mögötte van. PISA-konferencia Helsinkiben, 2005. március 14–16. „A számok tükrében egyértelművé vált, hogy az oktatás pontosan leképezi a társadalom gazdasági, szellemi, önértékelési állapotát. Míg a jó finn eredmények mögött nincsenek igazán kiugró szélsőségek, csak egy magas átlagteljesítmény, a középmezőnyben végzett országok – többek közt a magyar vagy a lengyel iskolások – átlaga mögött vannak nagyon jó egyéni teljesítmények és nagyon sok rossz eredmény.„
