Amerika világszerte híres felhőkarcolóiról. New Yorkban hétezer legalább 35 méter magas épület van. A 100 méter magasságot elérő épületek száma ebben a városban kilencszáz körül mozog s közülük ötvenhét a 200 métert súrolja.
Ennek ellenére az Egyesült Államok leghíresebb épülete mégsem ezek közül kerül ki. Ezt a rangot a Fehér Ház nyerte el. A Fehér Ház hatalmas kormányhivatal, melyben, csatolt melléképületeivel együtt ötszáz-ezer alkalmazott dolgozott és dolgozik. Az ezer főt Franklin D. Roosevelt elnöksége idején érte el először az alkalmazottak száma. Újságírók kezdték Fehér Háznak nevezni az épületet, melyet azután Theodore Roosevelt elnök hivatalosan is így nevezett el 1901-ben.
Amerika elnöki rezidenciájának, a Fehér Háznak a története egyidős az Amerikai Egyesült Államok történetével. Az épületet Washingtonban az 1600 Pennsylvania Avenue-n építették fel, és eredetileg Elnöki Háznak nevezték. Helyét még George Washington, az Egyesült Államok első elnöke jelölte ki, s alapkövét 1791-ben fektették le. Az ír származású James Hoban építész, zömében rabszolgamunkával 1792 és 1800 között húzta fel az épületet, melyet egy hatholdas kert vesz körül. A Fehér Ház első lakója John Adams elnök volt. Jefferson, aki őt követte az elnöki székben, és aki építész volt, “kellemes kis vidéki környezet”-ként írta le az Elnöki Ház hangulatát, de túlméretezettnek találta, mely “elég nagy lenne két császárnak, egy pápának, és a nagy lámának”. Jefferson irodája a mai ebédlő terem helyén volt. Újításai között volt az akkor újdonságnak számító két vízöblítéses vécé beépítése.
Az épület több mint kétszáz éves története során jónéhány renováláson, átépítésen esett át. Az angolok ellen vívott háborúban 1812-ben az angol csapatok elfoglalták az épületet és felgyújtották, aminek nyomán a Fehér Ház belül úgyszólván kiégett. A háború után az erdeti építész építette újjá az épület belsejét. James Monroe elnök 1817-ben már vissza is tudott oda költözni. Végül mai formáját az épület 1830-ban nyerte el. A 19. század közepén Fillmore elnöksége alatt került egy könyvtárszoba az épületbe, és – merthogy nem mindig a puritanizmus vezérelte az átalakításokat – Arthur elnök idején, az 1880-as években Louis Tiffanyval, a híres iparművésszel dekoráltatták az ebédlőtermeket. 1891-ben vezették be az épületbe a villanyt, Benjamin Harrison elnöksége alatt. Ő és a First Lady, Caroline Harrison annyira féltek az elektromosságtól, hogy a személyzettel kapcsoltatták a villanykapcsolókat föl és le.
Theodore Roosevelt elnöksége idején, 1901 után az elnöki család nem fért el a hagyományos lakosztályban, mivel az elnöknek hat gyermeke volt, ezért újjáépítették az elnöki lakónegyedet, elválasztva a hivatali részlegektől. Ekkor, legnagyobb változtatásként építették fel a Nyugati Szárnyat (West Wing). William Howard Taft elnök újabb átépítést rendelt el s ekkor csatolták az épülethez az azóta leghíresebb helyiséget, az Ovális Hivatalt. A Franklin Delano Roosevelt idején folyt átalakításokkor építettek egy uszodát, hogy a polio következményeiben szenvedő elnök testmozgása biztosítva legyen. Harry Truman idején kuglipálya került az alagsorba. Újabb jelentős átalakításra a háború idején 1942-ben került sor: ekkor ugyanis a földalatti bunker elfedésére felépítették a Keleti Szárnyat (East Wing). Egyben egy harmadik emeletet is ráhúztak az épületre.
1945 után, amikor a Feher Ház már százötven éves volt, radikális renováláson esett át. 1948 és 1952 között csak a külső falakat hagyták meg, s az egész épületet felújították. Ekkor kapott az épület egy hét méteres alapozást és negyvennyolcról ötvennégyre növelték a szobák számát. Jimmy Carter elnök szereltette be az első számítógépet és lézernyomtatót, az internet pedig George W. Bush idején jelent meg a Fehér Házban. Barack Obama kisebb átalakításokat hajtatott végre, és az egyik teniszpálya helyén kosárlabdapályát építtetett.
1952 óta minden elnök kisebb-nagyobb változtatásokat csináltatott. A mai elnök, Trump azonban nem lenne Trump, ha nem csináltatna valami gigantikusat. Amit már eddig is csináltatott, azzal is letette igazi névjegyét, hiszen a híres Oval Office-t padlótól plafonig arany díszítésekkel dekoráltatta. A falon függő festmények arany keretben vannak, és arany keretű a falon függő tükör is. Az ablakokat szükség esetén beborító vörös függönyöket az első napon beköltözése után aranyszínűre cseréltette. Arany, arany, arany… Ezt imádja magáénak tudni és maga körül látni. Mint valaki fogalmazta: “elég arany és márvány, hogy mindenkit Versailles-ra emlékeztessen”. Nem kell pszichológusnak lenni, hogy világosan megértsük Trump arany-imádatát.
Most azonban mindez eltörpül már a meginduló nagy, 300 milllió dolláros költséggel felépítendő új, 30 3zer négyzetméter alapterületű hatalmas bálteremhez képest, melyben hatszázötven vendéget lehet majd leültetni. E munkálat indításaként a Fehér Ház Keleti szárnyát már le is rombolták.
Ki mindenki járt itt? Az első hivatalos látogató az akkor független hawaii király Kalakaua volt 1874-ben, akit a brazil uralkodó, Dom Pedro II követett. De járt, sőt lakott itt Winston Churchill, Margaret Thatcher és Nyikita Hruscsov is, Diana hercegnő és Károly herceg, híres művészek mint Elvis Presley, Meryl Streep, Brad Pitt és George Clooney. 2022 végén huszonnyolc állam- vagy kormányfő látogatott ide. Trump elnök nem kényeskedett itt fogadni olyan hírhedett diktátorokat, mint El Salvador véres kezű ura, Nayib Bukele és a szaudi koronaherceg. Hivatalos látogatások alkalmával a vendéget a Fehér Házzal szemben lévő 119 szobás Elnöki Vendégházban szállásolják el.
A látogatók felsorolása több könyvet venne igénybe. Nem kis nemzeti büszkeséggel mondhatjuk, hogy 2025 novemberében itt ebédelt Orbán Viktor is, s ez már a negyedik látogatása volt ami egyben magyar kormányfő nyolcadik látogatását is jelentette a nevezetes házban.
Vannak a Fehér Háznál sokkal régebbi épületek: lakóépületek, egyházi épületek, melyek jóval idősebbek, vagyis amelyeket a Mayflower hajóval érkezett első telepesek és utódaik építettek az I776-os Függetlenségi Nyilatkozat előtt. Meg vannak olyanok is, amelyek még ennél is régebbiek: az ősrégi indián épületek, pueblók és sziklafalba épített lakások.
A Fehér Ház épületének azonban az az érdekessége, hogy lényegében az ország, az Egyesült Államok történetével egyidős, annak szakaszait testesíti meg George Washingtontól Donald J. Trumpig.
A szerző blogbejegyzése 2025. november 29-én.
