A jogszabály a sajtóra egyelőre közvetlenül nem vonatkozik, az állam önállóságát védő hivatal pedig fogatlan oroszlán lesz. Célja annak megakadályozása, hogy az ellenzéki politikai erők bármilyen, nem az Orbán-kormány által ellenőrzött forrásból támogatást kaphassanak.
Egy hetet késve, de kedd este Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője kedd este benyújtotta azt az úgynevezett szuvereinitásvédelmi törvény javaslatát, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménynek nyilvánítja, ha egy párt „tiltott külföldi támogatást” vagy „e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt” fogad el, és felállít egy új államigazgatási szervet, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében” elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytat.
A jogszabály megfogalmazásakor az Orbán-kormánynak három logikai kihívást kellett (volna) megoldania. Az első a fideszes választóknak valószínűleg nem tűnik fel, de azért súlyos: mivégre a sok milliárd forintért lebonyolítani tervezett „nemzeti konzultáció”, ha a kabinet nem várja meg az emberek véleményét, és már előre a parlament elé terjeszti a törvényszöveget? A második főleg a múltról szól: a Fidesz-KDNP is jócskán kapott – régebben pártként, a pártalapítványain keresztül pedig még a közelmúltban is – külföldi támogatásokat, célszerű lett volna tehát olyan deliktumokat a törvénybe fogalmazni, amelyekben a jelenlegi kormánypártok nem sárosak. De valószínűleg a harmadik kilógó lóláb a leglátványosabb: a kabinet – Orbán Viktor gyakran használt megfogalmazásával – kötésig áll a különböző külföldi országok belpolitikájának befolyásolásában. Azaz csupa olyasmit tilt a friss törvényjavaslat, amit Orbánék rutinszerűen művelnek, amikor hitelt nyújtanak a francia szélsőjobboldali Marie Le Pen választási kampányához, sajtót vásárolnak szlovén eszmetársaiknak, Janez Jansáéknak, vagy finanszírozzák a jó alvilági és orosz kapcsolatokkal is rendelkező Milorad Dodikot a Boszniai Szerb Köztársaságban.
Guruló eurók: a Fidesz úgy akarja védeni a magyar szuverenitást, hogy ellenzékben még a német jobboldal pénzügyi köldökzsinórján lógott – Soros György támogatása…
Tolvaj kiált tolvajt, az Orbán-kormány pártokat is létrehozott, hogy beavatkozzon a szomszéd országok parlamenti választásaiba – A Fidesz külföldi választási…
Bár a beterjesztés egy hetet késett az eredeti tervekhez képest, a három logikai csapda közül egyiket sem sikerült elkerülni. Viszont egy negyedik, inkább politikai természetű akadály kikerülésével legalább megpróbálkozott az Orbán-kormány: megkísérelt olyan szöveget alkotni, amely a korábbi nekifutásokkal ellentétbe nem akad fenn a nemzetközi fórumok, az EU és Strasbourg szűrőjén. Az eredmény egy első olvasására erősen kilúgozottnak tűnő, nem is a kabinet, hanem Kocsis Máté nevén futó szövegjavaslat lett. E szerint a Fidesz legújabb ökleként létrejön ugyan a Szuverenitásvédelmi Hivatal, de csak „középgyenge” jogosítványokkal. Tehát például senkit sem idézhet maga elé (szemben például egyik tengerentúli előképével, az 1938 és 1975 között létező, meglehetősen rossz emlékű Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottsággal). Hogy komolyan vehető szakmai munkát, vagy csak politikai tevékenységet várhatunk tőle, arról sokat elárul, milyen kritériumok alapján választják ki a vezetőjét: az Orbán- kormány javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki,
a poszt betöltéséhez pedig bármilyen felsőfokú végzettség elég.
A hivatal alapvetően vizsgálódással, kutatással és évente egyszer egy – személyes adatok nélküli – úgynevezett szuverenitásjelentés közreadásával foglalkozik majd.
A tervezet szerint a hivatal többek között az információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket is vizsgálja majd: érdekes lesz megfigyelni milyen hatékonysággal végzi majd el ezt a feladatát a kormánysajtót és a „közmédiát” átható orosz propagandával és dezinformációval kapcsolatban.
Még be sem nyújtották, máris világhírű lett a Fidesz törvénye a magyar szuverenitásról – A The Guardian cikket közölt a hamarosan benyújtandó…
Az előbbieken túl „feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére (…), külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak (…) A hivatal az általa lefolytatott vizsgálatok során bármely, az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szervtől, továbbá bármely más, az adott ügyben érintett szervezettől vagy személytől tájékoztatást, adatszolgáltatást kérhet (…) A hivatal megkeresésének a vizsgált szervezet, valamint a megkeresett állami, önkormányzati szerv, szervezet vagy személy a Hivatal által megállapított határidőn belül köteles eleget tenni”.
Közvetlenül ártani a tervezetben szereplő kitételek alapján nem tud senkinek, de „amennyiben olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt szabálysértési eljárás, büntetőeljárás vagy más hatósági eljárás kezdeményezésének vagy lefolytatásának lehet helye, e célból az eljárás lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja, így a rendelkezésére álló információk révén hozzájárulhat más hatóságok eljárásaihoz, tevékenységéhez”.
A törvény célja ugyanakkor láthatóan nem egy erős intézmény felállítása volt (a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, ha a törvénytervezetet a jelenlegi formájában fogadják el elsősorban a propaganda területén lesznek feladatai), hanem annak megakadályozása, hogy az ellenzéki politikai erők bármilyen, nem az Orbán-kormány által ellenőrzött forrásból támogatást kaphassanak.
A tervezettel a vonatkozó törvényeket úgy módosítanák, hogy „jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást, vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (…) A jelölt bejelentésekor a jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy megfelel a jelöltekkel szemben támasztott követelménynek, és arról, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel. A választási bizottság azt a jelöltet veszi nyilvántartásba, aki e nyilatkozatot megtette”.
Minden korábbi kommunikációnak, és a „szuverenitásvédelmi” érvrendszernek is ellentmond ugyanakkor, hogy nemcsak a kül-, hanem a belföldi támogatásokat is megpróbálják blokkolni, legalábbis a jelölőszervezetek esetében:
arról is nyilatkozni lesznek kötelesek, hogy „belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában” nem használnak fel. Egyelőre nem kriminalizálja azonban a javaslat azt a megoldást, amelyet a Fidesz (például a CÖF révén) és 2022-ben az ellenzék is használt, vagyis a civil szervezetekhez kiszervezett kampányolást.
Nem szól továbbá a tervezet – szintén az eddigi kormányzati kommunikációs iránnyal ellentétesen – a sajtó külföldi támogatásáról. Mint ahogyan arról sem (ahogyan erre a bevezetőben részlegesen már utaltunk), hogy a magyar államnak illetve pártoknak külföldön is tilos mindaz, amit külföldi szereplőktől a jövőben nem kíván belföldön eltűrni.
Megvett, bezárt, majd újra megvett egy erdélyi lapot a fideszes médiacég – Nagy a káosz a fideszes erdélyi médiabirodalom működésében.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2023. november 21-én.
