A magyar társadalom teljesítménye Európa (ideértve az EU-n kívüli országokat is) alsó-közép szintjén mozog szinte minden megnyilvánulásában: az élelmiszerminőségtől és az egyetemektől a (film)színészeten és az irodalmon át az útkarbantartásig, néhány velőtrázóan rossz kompetenciával, mint a magyar dizájn és építészet, a MÁV, az egészségügy, a jogrendszer stb., amely utóbbiak nagy része láthatóan az állam addicionális rombolását viseli magán. Nagyon mélyről kell indulnunk, amikor szétporlad ez a rezsim, mélyebbről, mint a felületes szemlélet láttatja. Az ország valójában sosem működött versenyképesen az utóbbi százvalahány évben — de még civilizáltan sem –, mert a felsoroltak alapjában a nemzedékeken átívelő (átörökített) töredékes egyéni önreflexió, a gyenge tanulási igény, széteső értékrendek és az élettel szembeni stratégiátlanság munkál. Itt és most legelőször is pl. azt kell majd biztosítani, hogy a rezsim porladásából hátramaradt részek ne vegyülhessenek a remélt új ethossszal és modernizációs logikával. Már ez is nehéz lesz.
Egy példa: míg Magyarországról csupán egyetlen unikornis, azaz egymilliárd dolláros felvásárlási értékű startup cég indult el, addig a csehek, a lengyelek, a litvánok és az észtek komoly sikereket könyvelhettek el e területen. A hazai startup-ökoszisztéma egyik kulcsproblémája a kellő mennyiségű kockázati (magán)tőke befektetés hiányában az államtól való függés. Az állam ráadásul átgondolatlan, piacképtelen stratégiával támogat, emiatt sok pénz kerül értelmetlenül a kukába. (hvg hu)
A startupok túlnyomó része máshol se fut be, de ha eleve kevés indul el, abból aránytalanul kevés fut be, mert nem alakul ki az az inspiratív vállalkozói környezet sem, amelyben a cégek egymástól is tanulnak. Az ország gazdaságának egyéb részeire is jellemző gyengeségnek ez a közeg csak az egyik reprezentánsa, a forinttól és a tőzsdétől a KKV-kig és gazdasági élet képviseleti szervezeteiig bőven a régiós képességek alatt teljesít a magyar gazdaság. (Ezért se szabad semmilyen apró fellendülési jelet túl nagy bizalommal szemlélni: nem jelei ugyanis a társadalmi erőnek és egy integratív ökoszisztémának.)
A szerkesztő megjegyzése
A startup olyan vállalkozási forma, amely általában egy új, innovatív ötlet vagy termék köré szerveződik, és gyors növekedést céloz meg. A startupok tulajdonságai jellemzően a következők:
– Innováció: Egyedi megoldásokkal, technológiákkal vagy üzleti modellekkel állnak elő, amelyek valamilyen problémát oldanak meg.
– Kockázat és bizonytalanság: Mivel általában új piacokon vagy még ki nem próbált megközelítésekkel dolgoznak, nagyobb a kockázatuk a hagyományos vállalkozásokhoz képest.
– Skálázhatóság: A startup célja gyakran az, hogy rövid idő alatt jelentős növekedést érjen el, és nagy piacokat szolgáljon ki.
– Tőkeigény: Gyakran külső befektetőktől (például kockázati tőkealapok) szereznek finanszírozást, hogy gyorsan növekedhessenek.
– Technológiai fókusz: Sok startup technológiai alapon működik (a szoftverfejlesztés, mesterséges intelligencia, e-kereskedelem vagy biotechnológia stb. területén).
A szerző Facebook-bejegyzése 20125, január 4-én.
