Több véleményt olvastam az Orbán Balázs nevű főstratégának a fasiszta Mandineren megjelent, Orbán Viktornak egy korábbi gyűlésen elhangzott beszédét rekonstruáló írásáról. A “nem akarunk a washingtoni blokkhoz” tartozni, hanem helyette “középhatalmi státuszt építünk” rettenetes, blazírt cinizmusa tényleg a II. világháborús magyar fantazmagóriákra emlékeztet. A veszélyessége nem annyira az irrealitásában, mint inkább a fixáció erejében van, amely belemarja magát a műveltelen orbánista köztudatba, ahonnan aztán az országvezetésnek nem lehet majd visszamenekülnie a realitásokhoz — mégha akarna is ilyet tenni.
A főstratéga esszéje, majd főnökének saját szavai, miszerint “Magyarország ambícióihoz túl szűk a nyugati világ” igen vészterhes fejleményeknek nyithatnak utat, amelyek végleg megpecsételhetik az ország sorsát. E “gondolatok” legkedvezőbb olvasata is az, hogy a NER vezetése sosem volt bizonytalanságba került, és ebben a bizonytalanságban a magabiztosságával akar kontrollt gyakorolni, illetve kivár. Szorosan kell figyelni, hogy a közeljövőben eszkalálódik-e propaganda. Az, hogy nincs a rezsimnek pártellenzéke, még fontosabbá teszi a polgárok saját érzékenységét a jövőjüket illetően. Senki mástól nem várhatunk cselekvést, mint magunktól.
Forrás: Újnépszabadság